Viga Imre: "Nem változtatnék!"2024. március 8. |
|---|
A 2023. október 19-én megtartott XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen a hagyományokat követve Dr. Dén-Nagy Ildikó pHD főszerkesztő adta át a THT szakmai díjait, 6 kategóriában, közel 700 résztvevő előtt. A THT 2023-as szakmai díjainak nyertesei közül az egyik „TÁRSASHÁZI ÉLETMŰDÍJ 2023" elnevezésű díjat Viga Imre kapta. A díjazottal készített interjút az alábbiakban olvashatják.
|
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
![]() Érdekel → |
|
Névjegy: Név: Viga Imre Mit gondolna fontosnak elmondani magáról az olvasóknak? Érettségi után (1964.) rádió-tv műszerésznek tanultam, majd levelező képzésben vettem részt és a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán szereztem diplomát mint villamos üzemmérnök, ezután pedig tanulmányaimat folytatva műszaki minőségellenőrző mérnök másoddiplomát szereztem. 1965 júliusától huszonhét éven át a VIDEOTON-ban dolgoztam különböző munkakörökben és beosztásokban. A gyár felszámolása után felnőttképzési területen - 1992-től a 2008-as nyugdíjazásomig - a székesfehérvári Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központban tevékenykedtem mint instruktor, képzési programszervező, tananyagfejlesztő és minőségbiztosítási vezető. OKJ-s képzésen társasházkezelői bizonyítványt szereztem. 1960. óta élek Székesfehérváron, feleségemmel ötvenhat évvel ezelőtt házasodtunk össze, egy lányunk született, nagy örömünkre jelenleg három unokánk és három dédunokánk van. Mi jut eszébe, ha eddigi közös képviselői pályája legnagyobb kudarcára gondol? Volt-e ilyen? Voltak kudarcok is a pályám során, de a sikerélményekhez képest ezekből volt kevesebb és így könnyen feledhetők. Mit könyvelhet el pályafutása eddigi legnagyobb sikerének? A harminchét éves közös képviselői munkám során sok sikerben volt részem, de ezek közül egyet sem tudnék kiemelni, mindegyik élmény a maga idejében számomra sokat ért. A társasházkezelői munkával kapcsolatos tevékenységek, elvárások, kötelezettségek, a munkához szükséges, nélkülözhetetlen és elvárható ismeretek a 80-as évek óta jelentősen változtak, bővültek. A képviselőségem idején könyvelőt nem alkalmaztunk, minden könyveléssel, adminisztrációval kapcsolatos munkát én végeztem. Képviselői munkám idején több jelentős, a tulajdonostársak, az épület, a lakókörnyezetünk számára fontos munka szervezését én intézhettem, beleértve a pályázatokat is. Az egyes munkák előtt mindig (többször rendkívüli) közgyűlésen döntöttük el, hogy mit újítsunk fel, javíttassunk, korszerűsítsünk, mire van pénzünk. Képviselőségem idején a szervezésemmel a házban minden lakásba vízórát szereltettünk, a külső falakat teljes hőszigeteléssel (az épület „becsomagolása" pályázati támogatással), a tetőt vízszigeteléssel láttuk el, fűtéskorszerűsítést végeztünk (pályázati támogatással), a homlokzati nyílászárók cseréje (pályázati támogatással), a lépcsőház meszelése, a liftek felújítása és korszerűsítése is megtörtént. A lakóépület működését gátló, akadályozó váratlan meghibásodásokat minden esetben a lehető legrövidebb idő alatt meg tudtuk szüntetni annak köszönhetően, hogy sikerült együttműködni olyan szakember gárdával, melybe a hibaelhárításhoz szükséges ismeretekkel rendelkező, megbízható szakemberek tartoztak és a jelzésemet követően rövid időn belül jöttek és megkezdték a javítást. Csinálna-e máshogyan bármit, ha újrakezdhetné ezt a hivatást? Ha igen, mi lenne az? Ezen még soha nem gondolkodtam, de érdekes kérdés. Úgy gondolom, ha most kezdeném a mai ismereteim, tapasztalataim birtokában sem végezném másképp ezt a munkát. Amikor elvállaltam a megbízást, fogalmam sem volt arról, hogy milyen mély vízbe ugrottam, tudok-e úgy úszni, hogy nem süllyedek-e el, a felszínen tudok-e maradni. Visszatekintve azt látom, hogy jól úsztam. Ehhez arra volt szükség, hogy mindig képezzem magam azokban a témákban, melyek a képviselői tevékenységnek lényeges részei, szükségesek ahhoz, hogy az elvárásoknak megfelelően zajlódjon le az adott folyamat. Ez a munka olyan, hogy „egyedül nem megy", azaz kellenek társak, segítők, kritizálók. Lehet, hogy ösztönösen, de nekem sikerült elfogadtatnom magamat, bíztak bennem a közösség tagjai. Ilyen gondolatok után csak ismétlem önmagam: nem változtatnék! A harminchét éves képviselőségem egyik sikerét abban látom, hogy a lakó- és tulajdonközösség elfogadott, megbízott bennem, meghallgattak, javaslataimat általában elfogadták, és én is meghallgattam a véleményeket, javaslatokat, bírálatokat, kritikákat. Mit tanácsol annak, aki most lép vagy pedig még csak fontolgatja, hogy erre a pályára lép? A társasházi közösség egy speciális közösség, többek szerint kényszerből együtt élőkből áll. A közös képviselő közreműködésével kell feloldani, megszüntetni, minél magasabb szinten élhetővé tenni az adott ház közösségének mindennapi életét, a törvényi előírások betartásával és betartatásával. Ezt a munkát véleményem szerint nem kell és nem is lehet tervezni, kivéve a határidős dolgokat. A nem határidős egyéb feladatok pedig mindig meghatározzák az elvárásokat is. Törekedjenek arra, hogy mindig legyenek felkészültek, naprakészek a házzal kapcsolatos kérdésekben. Ha egy felvetésre, észrevételre nem tudnak azonnal válaszolni, ne essenek pánikba, nézzenek utána a dolognak, jelezzék ezt az adott fórumon, később térjenek rá vissza. Nagyon fontosnak tartom a jó kommunikációt a lakóközösséggel és más partnerekkel. Vannak „egyszerűbb gondolkodású" emberek is, nekik sem szabad lekezelően válaszolni, meg kell velük is értetni, hogy miért igen, vagy miért nem igaz a felvetésük. Ez néha nem egyszerű! A folyamatos és valós tájékoztatás elengedhetetlen ahhoz, hogy a képviselőt maradéktalanul befogadják, elfogadják a közösség tagjai. A tagok bizalma pedig fontos a képviselő számára. Törekedni kell arra, hogy semmilyen kétség, bizonytalanságra utaló körülmény ne adódjon egyszer sem. Ha mégis előfordul ilyen eset, akkor törekedni kell arra, hogy rövid időn belül megtörténjen a bizalmatlanságot kiváltó helyzet megszüntetése, annak feloldása. Ez elsősorban a közös képviselő érdeke! Javaslom a közösség tagjaival való minél gyakoribb kapcsolattartást, akár heti rendszerességgel (fogadóóra keretében), amikor egyúttal lehetőség van a közös költség készpénzes befizetésére is. Ezek az alkalmak sokat segítenek az érintettek között a jobb kapcsolat kialakításához és úgy általában: egymás megismeréséhez. Kedves Imre! Még egyszer gratulálunk és sok sikert kívánunk a további munkájához! A THT Csapata |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A 2023. október 19-én megtartott XIV. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen a hagyományokat követve Dr. Dén-Nagy Ildikó pHD főszerkesztő adta át a THT szakmai díjait, 6 kategóriában, közel 700 résztvevő előtt. A THT 2023-as szakmai díjainak nyertesei közül az egyik „TÁRSASHÁZI ÉLETMŰDÍJ 2023" elnevezésű díjat Viga Imre kapta. A díjazottal készített interjút az alábbiakban olvashatják.

A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé. 





































