THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Magas költségek, bizonytalan kereslet – Merre tart az építőipar?2025. december 10. |
|---|
 Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.
|
|
2 520 HUF
T7 típusú Társasházi "Környezetvédelmi" csomag 6 db - os kis matrica szett
 Érdekel → |
|
2025-ben az újlakás-piac egyik legmeghatározóbb jelensége az volt, hogy bár a kereslet erős volt, az átadott lakások száma jelentősen visszaesett. Az év első három negyedévében mindössze 7,5 ezer új lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt, ami 14 százalékkal alacsonyabb érték, mint 2024 azonos időszakában. Ilyen alacsony szintet legutóbb 2016-ban mértek. A csökkenést főként a természetes személyek által épített családi házak visszaesése okozta, ahol 28 százalékos volt a visszaesés.
Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma ezzel szemben nagyot ugrott: 2025 első három negyedévében közel 20 ezer lakásra adtak ki engedélyt, ami 37 százalékos növekedést jelent. Ez figyelemre méltó fordulatot jelez, különösen úgy, hogy 2023-ban és 2024-ben gyenge engedélyezési aktivitást láttunk. A növekedés hátterében részben a TÉKA-szabályozás 2025. júliusi szigorítása állt, ami miatt a fejlesztők előrehozták engedélyeztetési terveiket. A Magyarországon megkezdett társasházi lakásépítések száma is erősen bővült. Budapesten több mint háromszorosára nőtt a megkezdett lakásszám, vidéken pedig stagnálás után kisebb élénkülés mutatkozott. Az átadások számának drasztikus visszaesése ellenére az MNB előrejelzése szerint 2026-tól újra emelkedés várható. A kínálati oldalon Budapest továbbra is vezető szerepet tölt be. 2025 harmadik negyedévében a fővárosban 17,7 ezer lakást tartalmazó projekt fejlesztése zajlott, ami éves alapon 47 százalékos növekedést jelentett. A negyedévben több mint 2000 új lakás került piacra, ami jól mutatja, hogy a fejlesztők reagáltak az élénkülő keresletre. A szabad lakások száma 6929-re nőtt, ami 11 százalékos bővülést jelent.  A budapesti újlakás-piac árazása továbbra is nagyon magas. A főváros átlaga meghaladja az 1,4 millió forintos négyzetméterárat, míg több vidéki megye már 800-900 ezer forintos tartományba emelkedett. Az éves áremelkedés számos megyében 20-40 százalék között alakult, ami azt jelzi, hogy az infláció letörése ellenére az építési költségek és a fejlesztői árak tovább felfelé húzzák a piacot. A fejlesztők saját bevallása szerint a lakóprojekt-hitelek iránti érdeklődés is nőtt, ami arra utal, hogy a kínálat középtávon stabilizálódhat. Ugyanakkor az építőipar még mindig elégtelen keresletet tapasztal a kisebb volumenű, nem lakáscélú projektekben, ami kapacitásproblémákat vet fel a következő években. A budapesti új lakások piacán az átárazások aránya is növekedett 2025-ben. A fejlesztők gyakrabban módosítanak árakat, és bár a többség felfelé korrigál, az árengedményes stratégiák is megjelentek, különösen a kevésbé keresett kerületekben.
Forrás: www.mnb.hu Cikksorozatunk első része: Merre tartanak a lakásárak? Második része: Olcsó hitel, dráguló lakások
|
A kínálat bővülése és az egyre több induló beruházás összességében pozitív fejlemény, mégis több bizonytalanság és kockázat is kirajzolódik a következő évekre. A 2025-ben tapasztalt rendkívül alacsony átadási szám azt jelenti, hogy a lakáspiacon rövid távon kínálati hiány alakulhat ki, ami tovább növeli a már most is rekordmagas árakat. A fejlesztői aktivitás ugyan élénkül, de az építési költségek tartós emelkedése, a szakemberhiány és a TÉKA-szabályozás miatti adminisztratív terhek komoly fékezőerőt jelenthetnek. A budapesti újlakásárak elszakadása a keresleti realitásoktól már most is látható, és ha a fizetőképes kereslet nem tud lépést tartani, az könnyen torzított piacot eredményezhet, ahol egyre több projekt csúszik, átárazódik vagy lelassul. A lakhatási feszültségek vidéken is erősödhetnek, ha a magas árak és a korlátozott kínálat mellett a helyi kereslet nem tud alkalmazkodni. Összességében a jelenlegi folyamatok arra figyelmeztetnek, hogy az újlakás-piac egy törékeny egyensúlyon nyugszik: a kereslet tartóssága, a szabályozási környezet és a kivitelezői kapacitások határozzák majd meg, hogy a következő években enyhülnek vagy tovább mélyülnek a lakhatási nehézségek Magyarországon.
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Pakson az utolsó turbina leállására még sor kerülhet, de az erőmű műszaki kialakítása egyelőre lehetővé teszi a további működést. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak. 
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival. 
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik. 
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos. Ahhoz, hogy megértsük e tilalom jelentőségét, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a vízbázis fogalma, és miért jelenthet kockázatot a lakossági ivóvízellátásra az emberi jelenlét a Duna medrének ezen részein. 
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját. Az intézkedés célja, hogy a részben vagy teljes egészében tűzifával fűtő háztartások is részesüljenek a rezsitámogatási intézkedésekből. 
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar negyedik kerekasztalának résztvevői arról beszélgettek, hogyan alakult át az elmúlt években a biztosításközvetítői szakma, milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban, és miért kínál továbbra is vonzó életpályát azoknak, akik hosszú távon szeretnének ügyfelekkel foglalkozni. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A lakhatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kihívásává válik, ami halaszthatatlanná teszi egy egységes és kiszámítható állami koncepció kialakítását. 
Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja? Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni? A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft. innovatív technológiáját. 
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket. 
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg. Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között. 
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül. 
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást. 
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak. 
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
