THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Magas költségek, bizonytalan kereslet – Merre tart az építőipar?2025. december 10. |
|---|
 Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez.
|
|
87 991 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
2025-ben az újlakás-piac egyik legmeghatározóbb jelensége az volt, hogy bár a kereslet erős volt, az átadott lakások száma jelentősen visszaesett. Az év első három negyedévében mindössze 7,5 ezer új lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt, ami 14 százalékkal alacsonyabb érték, mint 2024 azonos időszakában. Ilyen alacsony szintet legutóbb 2016-ban mértek. A csökkenést főként a természetes személyek által épített családi házak visszaesése okozta, ahol 28 százalékos volt a visszaesés.
Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma ezzel szemben nagyot ugrott: 2025 első három negyedévében közel 20 ezer lakásra adtak ki engedélyt, ami 37 százalékos növekedést jelent. Ez figyelemre méltó fordulatot jelez, különösen úgy, hogy 2023-ban és 2024-ben gyenge engedélyezési aktivitást láttunk. A növekedés hátterében részben a TÉKA-szabályozás 2025. júliusi szigorítása állt, ami miatt a fejlesztők előrehozták engedélyeztetési terveiket. A Magyarországon megkezdett társasházi lakásépítések száma is erősen bővült. Budapesten több mint háromszorosára nőtt a megkezdett lakásszám, vidéken pedig stagnálás után kisebb élénkülés mutatkozott. Az átadások számának drasztikus visszaesése ellenére az MNB előrejelzése szerint 2026-tól újra emelkedés várható. A kínálati oldalon Budapest továbbra is vezető szerepet tölt be. 2025 harmadik negyedévében a fővárosban 17,7 ezer lakást tartalmazó projekt fejlesztése zajlott, ami éves alapon 47 százalékos növekedést jelentett. A negyedévben több mint 2000 új lakás került piacra, ami jól mutatja, hogy a fejlesztők reagáltak az élénkülő keresletre. A szabad lakások száma 6929-re nőtt, ami 11 százalékos bővülést jelent.  A budapesti újlakás-piac árazása továbbra is nagyon magas. A főváros átlaga meghaladja az 1,4 millió forintos négyzetméterárat, míg több vidéki megye már 800-900 ezer forintos tartományba emelkedett. Az éves áremelkedés számos megyében 20-40 százalék között alakult, ami azt jelzi, hogy az infláció letörése ellenére az építési költségek és a fejlesztői árak tovább felfelé húzzák a piacot. A fejlesztők saját bevallása szerint a lakóprojekt-hitelek iránti érdeklődés is nőtt, ami arra utal, hogy a kínálat középtávon stabilizálódhat. Ugyanakkor az építőipar még mindig elégtelen keresletet tapasztal a kisebb volumenű, nem lakáscélú projektekben, ami kapacitásproblémákat vet fel a következő években. A budapesti új lakások piacán az átárazások aránya is növekedett 2025-ben. A fejlesztők gyakrabban módosítanak árakat, és bár a többség felfelé korrigál, az árengedményes stratégiák is megjelentek, különösen a kevésbé keresett kerületekben.
Forrás: www.mnb.hu Cikksorozatunk első része: Merre tartanak a lakásárak? Második része: Olcsó hitel, dráguló lakások
|
A kínálat bővülése és az egyre több induló beruházás összességében pozitív fejlemény, mégis több bizonytalanság és kockázat is kirajzolódik a következő évekre. A 2025-ben tapasztalt rendkívül alacsony átadási szám azt jelenti, hogy a lakáspiacon rövid távon kínálati hiány alakulhat ki, ami tovább növeli a már most is rekordmagas árakat. A fejlesztői aktivitás ugyan élénkül, de az építési költségek tartós emelkedése, a szakemberhiány és a TÉKA-szabályozás miatti adminisztratív terhek komoly fékezőerőt jelenthetnek. A budapesti újlakásárak elszakadása a keresleti realitásoktól már most is látható, és ha a fizetőképes kereslet nem tud lépést tartani, az könnyen torzított piacot eredményezhet, ahol egyre több projekt csúszik, átárazódik vagy lelassul. A lakhatási feszültségek vidéken is erősödhetnek, ha a magas árak és a korlátozott kínálat mellett a helyi kereslet nem tud alkalmazkodni. Összességében a jelenlegi folyamatok arra figyelmeztetnek, hogy az újlakás-piac egy törékeny egyensúlyon nyugszik: a kereslet tartóssága, a szabályozási környezet és a kivitelezői kapacitások határozzák majd meg, hogy a következő években enyhülnek vagy tovább mélyülnek a lakhatási nehézségek Magyarországon.
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A VII. kerületi Erzsébetváros Önkormányzata új pályázattal segíti a kerületi fogyatékossággal élő lakókat abban, hogy saját lakásukat akadálymentessé tegyék. A támogatást vissza nem térítendő formában, előfinanszírozásban folyósítják. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
Felvételsorozat tizennyolcadik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető, BIM szakértő - NOVU Tervezőiroda Kft. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra. 
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait. 
A fűtési szezon minden ősszel ugyanazzal a kérdéssel indul a társasházakban: vajon elindul-e a kazán? Dráviczki Péter, az Ariston Hungária Kft. ipari üzletágának vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kazánhiba nem elkerülhetetlen, csak tervezés kérdése. Az Ariston ipari márkája, az ELCO megoldásai ma már nemcsak hatékonyabb és tisztább működést kínálnak, hanem olyan konstrukciókat is, amelyekkel a korszerűsítés gyorsabban, kisebb felfordulással és jelentős energiamegtakarítással valósítható meg. 
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös Lakhatási jelentése. Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024-2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből. Az idei riport 2-3. fejezetének bemutatóját november 26-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban. 
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét. 
A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók beépítése 2024 óta jogszabályi kötelezettség a távfűtött és központi fűtéses épületek számára, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékony. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Tófalvi György, a Techem Kft. ügyvezető igazgatója részletesen ismertette a TKM/2025 pályázat tapasztalatait, a lebonyolítás nehézségeit és a folytatás várható irányait. 
Ismét eltelt az őszi konferenciaszezon, melyet idén két rendezvénnyel, a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-val, illetve pár nappal ezelőtt a MITOE - Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesületének szakmai napjával tartottunk meg a közel 800 érdeklődő számára. 
Idén tizenhat éve kezdődött a digitális forradalom a társasházakban, melynek az első fecskéje az eHÁZ volt, mely azóta is piacvezetőként szolgálja a hazai társasházak innovatív és hatékony adminisztrációját. A THT színeiben Lenkei Nóra szerkesztő kérdezte Dén Mátyás Andrást, az eHÁZ ötletgazdáját és vezetőjét az elmúlt időszak tapasztalatairól és a jövőbeni fejlesztésekről. 
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
