THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Olcsó hitel, dráguló lakások – az MNB lakáspiaci jelentéséből2025. december 3. |
|---|
 A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
|
|
200 019 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
2025 első félévében a bankok 808 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket, ami 26 százalékos éves bővülést jelentett. Bár a szerződések száma csak 8 százalékkal emelkedett, a hitelösszeg ugrásszerű növekedése azt mutatja, hogy a dráguló lakásárak miatt egyre magasabb hitelösszegeket kellett felvenniük a vevőknek. A használt lakás vásárlása továbbra is a legdominánsabb hitelcél maradt, míg az új lakás vásárlására felvett hitelek visszafogottabban nőttek.
A Hitelezési felmérés szerint a bankok a harmadik negyedévben nem szigorítottak, viszont a következő hónapokban a hitelfedezeti mutatók (LTV) lazítására készül a szereplők 24 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók kisebb önerővel is hitelhez juthatnak - ami látszólag könnyítés, de valójában növeli a háztartások sérülékenységét, főleg a gyorsan dráguló piacon. Az MNB a rendszerkockázat erősödésére már reagált: 2026. január 1-jétől kötelező szektorális tőkepuffert ír elő a lakáshitelek után, kifejezetten az ingatlanpiaci túlfűtöttség miatt. A kereslet élénkülését több hitelintézet is megerősítette, a Hitelezési felmérés szerint a bankok 60 százaléka érzékelte a hitelkereslet növekedését, és 66 százalékuk további élénkülést vár a következő fél évben. A THM-plafon kivezetése nem okozott sokkot: a piaci alapú hitelek kamata továbbra is stabil, és a hosszú hozamokhoz mérten alacsony felár mellett érhető el. Az Otthon Start jelentős előnyt biztosít a jogosultaknak: egy azonos összegű hitel törlesztőrészlete 28-32 százalékkal alacsonyabb, mint a piaci kamatozású konstrukcióké. Ez különösen a belépők számára jelent könnyebbséget, akik a magas árak mellett egyre nehezebben tudnak önerőt biztosítani. A fix 3 százalékos kamat érthetően vonzó, de a kedvezményes hitel olyan keresletet is aktivál, amely támogatás nélkül nem jelenne meg a piacon. Ez a jelenség ugyan segít a rövid távú hozzáférésben, de hosszabb távon felfelé tolja a lakásárakat. A használt lakások vásárlására felvett piaci hitelek átlagos összege 19,8 millió forintra nőtt, míg az új lakásokra felvett hitelek átlagösszege 26,6 millió forint volt 2025 augusztusában. Érdekesség, hogy a CSOK Plusz hitelek összegei már közelítik az új lakásra felvett piaci hitelek átlagát, ami jól jelzi, hogy a támogatott konstrukciók továbbra is jelentős szerepet töltenek be. A hitelfedezeti mutató (HFM) terén is látható különbségek alakultak ki: vidéken az átlagos hitelösszeg az ingatlan értékének 52 százalékát tette ki, míg Budapesten 49 százalékos volt. Ez összefügg azzal, hogy a fővárosban az önerő összege jóval nagyobb, és az árak magasabb szintje miatt a családok gyakran csak több megtakarítás, vagy családi segítség bevonásával tudják kiegészíteni a szükséges önerőt. A piaci alapú felújítási hitelek volumene jelentősen emelkedett, ami részben a lakásfelújítási támogatások átalakításával, részben az energiakorszerűsítés iránti fokozódó igénnyel magyarázható. A lakáshitelezés gyors élénkülése ugyan rövid távon kedvező folyamat, valójában azonban több komoly kockázatot is hordoz. A hitelösszegek emelkedése azt jelzi, hogy a háztartásoknak egyre nagyobb adósságot kell vállalniuk ugyanazért a lakásméretért, miközben az önerő előteremtése is egyre nagyobb terhet jelent. A budapesti hitelfedezeti mutató csökkenése arra utal, hogy a fővárosban sok család már a teherbíró képességének határán mozog. Ha a piaci kamatok emelkedni kezdenének, vagy az Otthon Start feltételei szigorodnának, az könnyen megakaszthatná a mostani növekedést, és a hitelképes réteg beszűküléséhez vezethetne. Mindez egy olyan lakáspiacon történik, amelyet már így is jelentős túlértékeltség jellemez, ezért a kereslet által hajtott árnövekedés fennmaradása hosszabb távon fokozhatja a lakhatási feszültségeket, és elérhetetlenné teheti a saját tulajdont azok számára, akik ma még éppen hogy be tudnak kapcsolódni a hitelpiacra.
Cikksorozatunk első része: Merre tartanak a lakásárak? Harmadik része: Magas költségek, bizonytalan kereslet - Merre tart az építőipar? |
Az Otthon Start Program életbe lépése érezhető kivárást eredményezett a nyár végén. A júliusra jellemző 7000 szerződés után augusztusban mindössze 5700 új lakáshitel jött létre, amit a bankok és a hitelközvetítők is a program előtti bizonytalanságnak tulajdonítottak. 
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Felvételsorozat első része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, TSZVSZ elnök, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató - Rockwool Hungary Kft. 
Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére. 
Stratégiai együttműködést kötött az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar és a THT kiadója, a Proptech Digital Investment Zrt. A létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser szakos hallgatók díjmentes szaklap-előfizetést és mesterségesintelligencia-asszisztens hozzáférést kapnak 
Egyre több társasházi lakó vált elektromos autóra, a töltési lehetőségek azonban sok helyen még hiányoznak. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n az Evergy Charging Kft. szakemberei, Szakács Gréta és Szendrei Krisztián előadásukban bemutatták, milyen műszaki, jogi és pénzügyi megoldásokkal lehet a társasházi környezetben is biztonságos és költséghatékony töltést biztosítani. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani. 
Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi. 
A hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak. 
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé". 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi biztosítások díja az elmúlt évben érezhetően megemelkedett, de az okok korántsem egyértelműek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n a biztosítói kerekasztalnál négy piaci szereplő képviselői vitatták meg, miért kerülnek egyre többe a biztosítások, hogyan működik a mestervonalas assistance, és miért nem old meg mindent a kötelezővé tétel. Simon János (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.), Antalffy Dániel (Allianz Hungária Zrt.), Hegyháti Szilvia (Generali Biztosító Zrt.) és Lévai Dániel (Netrisk Magyarország Kft.) beszélgetéséből kiderült: a biztosítások világa legalább annyira sokszínű, mint maguk a társasházak. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
