THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Olcsó hitel, dráguló lakások – az MNB lakáspiaci jelentéséből2025. december 3. |
|---|
 A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
|
|
12 490 HUF
THSUNI ESA-01N3C Kültéri fali lámpa mozgásérzékelővel fekete
 Érdekel → |
|
2025 első félévében a bankok 808 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket, ami 26 százalékos éves bővülést jelentett. Bár a szerződések száma csak 8 százalékkal emelkedett, a hitelösszeg ugrásszerű növekedése azt mutatja, hogy a dráguló lakásárak miatt egyre magasabb hitelösszegeket kellett felvenniük a vevőknek. A használt lakás vásárlása továbbra is a legdominánsabb hitelcél maradt, míg az új lakás vásárlására felvett hitelek visszafogottabban nőttek.
A Hitelezési felmérés szerint a bankok a harmadik negyedévben nem szigorítottak, viszont a következő hónapokban a hitelfedezeti mutatók (LTV) lazítására készül a szereplők 24 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók kisebb önerővel is hitelhez juthatnak - ami látszólag könnyítés, de valójában növeli a háztartások sérülékenységét, főleg a gyorsan dráguló piacon. Az MNB a rendszerkockázat erősödésére már reagált: 2026. január 1-jétől kötelező szektorális tőkepuffert ír elő a lakáshitelek után, kifejezetten az ingatlanpiaci túlfűtöttség miatt. A kereslet élénkülését több hitelintézet is megerősítette, a Hitelezési felmérés szerint a bankok 60 százaléka érzékelte a hitelkereslet növekedését, és 66 százalékuk további élénkülést vár a következő fél évben. A THM-plafon kivezetése nem okozott sokkot: a piaci alapú hitelek kamata továbbra is stabil, és a hosszú hozamokhoz mérten alacsony felár mellett érhető el. Az Otthon Start jelentős előnyt biztosít a jogosultaknak: egy azonos összegű hitel törlesztőrészlete 28-32 százalékkal alacsonyabb, mint a piaci kamatozású konstrukcióké. Ez különösen a belépők számára jelent könnyebbséget, akik a magas árak mellett egyre nehezebben tudnak önerőt biztosítani. A fix 3 százalékos kamat érthetően vonzó, de a kedvezményes hitel olyan keresletet is aktivál, amely támogatás nélkül nem jelenne meg a piacon. Ez a jelenség ugyan segít a rövid távú hozzáférésben, de hosszabb távon felfelé tolja a lakásárakat. A használt lakások vásárlására felvett piaci hitelek átlagos összege 19,8 millió forintra nőtt, míg az új lakásokra felvett hitelek átlagösszege 26,6 millió forint volt 2025 augusztusában. Érdekesség, hogy a CSOK Plusz hitelek összegei már közelítik az új lakásra felvett piaci hitelek átlagát, ami jól jelzi, hogy a támogatott konstrukciók továbbra is jelentős szerepet töltenek be. A hitelfedezeti mutató (HFM) terén is látható különbségek alakultak ki: vidéken az átlagos hitelösszeg az ingatlan értékének 52 százalékát tette ki, míg Budapesten 49 százalékos volt. Ez összefügg azzal, hogy a fővárosban az önerő összege jóval nagyobb, és az árak magasabb szintje miatt a családok gyakran csak több megtakarítás, vagy családi segítség bevonásával tudják kiegészíteni a szükséges önerőt. A piaci alapú felújítási hitelek volumene jelentősen emelkedett, ami részben a lakásfelújítási támogatások átalakításával, részben az energiakorszerűsítés iránti fokozódó igénnyel magyarázható. A lakáshitelezés gyors élénkülése ugyan rövid távon kedvező folyamat, valójában azonban több komoly kockázatot is hordoz. A hitelösszegek emelkedése azt jelzi, hogy a háztartásoknak egyre nagyobb adósságot kell vállalniuk ugyanazért a lakásméretért, miközben az önerő előteremtése is egyre nagyobb terhet jelent. A budapesti hitelfedezeti mutató csökkenése arra utal, hogy a fővárosban sok család már a teherbíró képességének határán mozog. Ha a piaci kamatok emelkedni kezdenének, vagy az Otthon Start feltételei szigorodnának, az könnyen megakaszthatná a mostani növekedést, és a hitelképes réteg beszűküléséhez vezethetne. Mindez egy olyan lakáspiacon történik, amelyet már így is jelentős túlértékeltség jellemez, ezért a kereslet által hajtott árnövekedés fennmaradása hosszabb távon fokozhatja a lakhatási feszültségeket, és elérhetetlenné teheti a saját tulajdont azok számára, akik ma még éppen hogy be tudnak kapcsolódni a hitelpiacra.
Cikksorozatunk első része: Merre tartanak a lakásárak? Harmadik része: Magas költségek, bizonytalan kereslet - Merre tart az építőipar? |
Az Otthon Start Program életbe lépése érezhető kivárást eredményezett a nyár végén. A júliusra jellemző 7000 szerződés után augusztusban mindössze 5700 új lakáshitel jött létre, amit a bankok és a hitelközvetítők is a program előtti bizonytalanságnak tulajdonítottak. 
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Budapest II. Kerületi Önkormányzata pályázatot hirdetett: A kezdeményezés célja, hogy vissza nem térítendő pénzbeli támogatással segítse a helyi ingatlanok biztonságosabbá tételét, energiahatékonyságának növelését, valamint az akadálymentesítést. 
A nyári időszak a legalkalmasabb a társasházi lakások fűtésrendszerének korszerűsítésére vagy átalakítására, azonban a munkálatok nem kezdhetők el bejelentés nélkül. Erre figyelmeztet a Budapesti Közművek. 
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A tavaszi lakásbiztosítási kampány és az egyéves díjkorlátozások együttesen kedvező strukturális változásokat idéztek elő a hazai biztosítási piacon. Miközben az átlagos lakossági éves díjak enyhe mérséklődést mutattak, a biztosítók által vállalt maximális kárkifizetések mértéke érdemben növekedett. Ez az ár-érték arány folyamatos javulását, az alulbiztosítottság mérséklődését és a piaci verseny éleződését eredményezte, különösen a kisebb piaci szereplők javára. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). Az együttműködés célja egy majdani döntést megalapozó tanulmány közös elkészítése a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe történő eljuttatási lehetőségéről. 
A nyári időszak beköszöntével talán sokan gondolnák, hogy a társasházi szakma életében is csendesebb hetek következnek. A valóság azonban éppen az ellenkezője: a kihívások, a változó jogszabályi környezet, a növekvő tulajdonosi elvárások és az egyre összetettebb üzemeltetési feladatok folyamatos fejlődést és tanulást követelnek meg a szakma szereplőitől. 
Rohamosan közeledik a 2027. január 1-jei határidő, amikortól kötelezővé válik a melegvíz-mérők távleolvasása a társasházakban. Mivel a jogszabályi előírások és a szükséges közgyűlési döntések körül még sok a kérdés, szakértőnk tisztázza a fontosabb tudnivalókat, a határidőktől kezdve a mulasztás kockázatáig. 
Budapest VIII. kerületének Józsefvárosi Önkormányzata a 2026. június 25-i nyilvános ülésén hivatalosan is elfogadta a rövid távú szálláshelyek új szabályozási koncepcióját. Az új rendszer többek között a háromszintű százalékos korlátozást, a társasházi hozzájárulást, valamint a kötelező tájékoztató táblát vezeti be. 
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Az ingatlanközvetítők hirdetési gyakorlata fogyasztóvédelmi szempontból kiemelt figyelmet kaphat. Fontos, hogy a hirdetések, online és offline megjelenések, valamint az ügyfelek felé tett tájékoztatások minden esetben pontosak, valósak, egyértelműek és igazolhatóak legyenek. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Aki pályaváltáson gondolkozik, vagy most indítana karriert, és egy igazán pörgős, válságálló, jól fizető hivatást keres, annak van egy remek tippünk. Az eINGATLAN 2026 - MITOE webinar teljes videó anyaga mostantól nyilvánosan visszanézhető! 
Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat tájékoztatása szerint a kerületben az utóbbi időben ismét megszaporodtak az úgynevezett „bádogos csalások". Az elkövetők jellemzően gyanútlan ingatlantulajdonosokat céloznak meg javítási munkálatok ürügyén. 
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
