THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Olcsó hitel, dráguló lakások – az MNB lakáspiaci jelentéséből2025. december 3. |
|---|
 A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
2025 első félévében a bankok 808 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket, ami 26 százalékos éves bővülést jelentett. Bár a szerződések száma csak 8 százalékkal emelkedett, a hitelösszeg ugrásszerű növekedése azt mutatja, hogy a dráguló lakásárak miatt egyre magasabb hitelösszegeket kellett felvenniük a vevőknek. A használt lakás vásárlása továbbra is a legdominánsabb hitelcél maradt, míg az új lakás vásárlására felvett hitelek visszafogottabban nőttek.
A Hitelezési felmérés szerint a bankok a harmadik negyedévben nem szigorítottak, viszont a következő hónapokban a hitelfedezeti mutatók (LTV) lazítására készül a szereplők 24 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók kisebb önerővel is hitelhez juthatnak - ami látszólag könnyítés, de valójában növeli a háztartások sérülékenységét, főleg a gyorsan dráguló piacon. Az MNB a rendszerkockázat erősödésére már reagált: 2026. január 1-jétől kötelező szektorális tőkepuffert ír elő a lakáshitelek után, kifejezetten az ingatlanpiaci túlfűtöttség miatt. A kereslet élénkülését több hitelintézet is megerősítette, a Hitelezési felmérés szerint a bankok 60 százaléka érzékelte a hitelkereslet növekedését, és 66 százalékuk további élénkülést vár a következő fél évben. A THM-plafon kivezetése nem okozott sokkot: a piaci alapú hitelek kamata továbbra is stabil, és a hosszú hozamokhoz mérten alacsony felár mellett érhető el. Az Otthon Start jelentős előnyt biztosít a jogosultaknak: egy azonos összegű hitel törlesztőrészlete 28-32 százalékkal alacsonyabb, mint a piaci kamatozású konstrukcióké. Ez különösen a belépők számára jelent könnyebbséget, akik a magas árak mellett egyre nehezebben tudnak önerőt biztosítani. A fix 3 százalékos kamat érthetően vonzó, de a kedvezményes hitel olyan keresletet is aktivál, amely támogatás nélkül nem jelenne meg a piacon. Ez a jelenség ugyan segít a rövid távú hozzáférésben, de hosszabb távon felfelé tolja a lakásárakat. A használt lakások vásárlására felvett piaci hitelek átlagos összege 19,8 millió forintra nőtt, míg az új lakásokra felvett hitelek átlagösszege 26,6 millió forint volt 2025 augusztusában. Érdekesség, hogy a CSOK Plusz hitelek összegei már közelítik az új lakásra felvett piaci hitelek átlagát, ami jól jelzi, hogy a támogatott konstrukciók továbbra is jelentős szerepet töltenek be. A hitelfedezeti mutató (HFM) terén is látható különbségek alakultak ki: vidéken az átlagos hitelösszeg az ingatlan értékének 52 százalékát tette ki, míg Budapesten 49 százalékos volt. Ez összefügg azzal, hogy a fővárosban az önerő összege jóval nagyobb, és az árak magasabb szintje miatt a családok gyakran csak több megtakarítás, vagy családi segítség bevonásával tudják kiegészíteni a szükséges önerőt. A piaci alapú felújítási hitelek volumene jelentősen emelkedett, ami részben a lakásfelújítási támogatások átalakításával, részben az energiakorszerűsítés iránti fokozódó igénnyel magyarázható. A lakáshitelezés gyors élénkülése ugyan rövid távon kedvező folyamat, valójában azonban több komoly kockázatot is hordoz. A hitelösszegek emelkedése azt jelzi, hogy a háztartásoknak egyre nagyobb adósságot kell vállalniuk ugyanazért a lakásméretért, miközben az önerő előteremtése is egyre nagyobb terhet jelent. A budapesti hitelfedezeti mutató csökkenése arra utal, hogy a fővárosban sok család már a teherbíró képességének határán mozog. Ha a piaci kamatok emelkedni kezdenének, vagy az Otthon Start feltételei szigorodnának, az könnyen megakaszthatná a mostani növekedést, és a hitelképes réteg beszűküléséhez vezethetne. Mindez egy olyan lakáspiacon történik, amelyet már így is jelentős túlértékeltség jellemez, ezért a kereslet által hajtott árnövekedés fennmaradása hosszabb távon fokozhatja a lakhatási feszültségeket, és elérhetetlenné teheti a saját tulajdont azok számára, akik ma még éppen hogy be tudnak kapcsolódni a hitelpiacra.
Cikksorozatunk első része: Merre tartanak a lakásárak? Harmadik része: Magas költségek, bizonytalan kereslet - Merre tart az építőipar? |
Az Otthon Start Program életbe lépése érezhető kivárást eredményezett a nyár végén. A júliusra jellemző 7000 szerződés után augusztusban mindössze 5700 új lakáshitel jött létre, amit a bankok és a hitelközvetítők is a program előtti bizonytalanságnak tulajdonítottak. 
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva. 
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
