A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól szóló 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet így szabályoz:

„5. § Az R. 1. §-a szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes."

A moratórium hatálya kiterjed a társasházak által felvett hitelek visszafizetésére is, így a bankok a csoportos levonásokat leállítják.

Aki úgy dönt, hogy a jelenlegi helyzetben nem szeretné, ha a hitel törlesztések levonását beszüntetnék, az - a bankok honlapján fennlévő nyilatkozattal - vagy egy külön megírt beadvánnyal kérheti, hogy a levonások továbbra is megtörténjenek. Nem kell hozzá tulajdonosi hozzájárulás vagy közgyűlés sem!
(Ennek oka, hogy a lakóközösség közgyűlésen született felhatalmazása a bankkal kötött szerződésben rögzített törlesztési ütemezés betartására szól, ezért ennek biztosítása megfelel az eredeti célnak.)

Mit kell mérlegelni?
1.) A közös költségbe beépítésre került a hitel visszafizetése, hiszen ez volt a fedezet. Emiatt a befizetések tartalmazzák a törlesztőrészletet is.
2.) Ha a társasház gazdálkodása jelenleg kiegyensúlyozott, akkor érdemes a hiteltörlesztés folytatni.
3.) Amennyiben időközben a fizetési hajlandóság lényegesen csökkenne, akkor lehetőség van arra, hogy bejelentkezzenek a banknál és kérjék a moratóriumban való részvételt.
4.) Ha a hitel törlesztésénél még az elején járnak - több év van hátra - akkor a kieső 9 hónapra elég magas kamatot fognak hozzáírni a meglévő tőkéhez és kamathoz, így akár egy évvel is meghosszabbodhat a fizetési futamidő.
5.) A közös képviselőnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, hogy melyik megoldás a legkedvezőbb a tulajdonosok részére és a döntéséért vállalnia kell a felelősséget, valamint a beszámolási kötelezettséget.
6.) A lakástakarékpénztári hiteleknél is leállításra kerülnek a levonások, így ott is be kell jelenteni, ha valaki továbbra is fizetni szeretné.
7.) Ha elmaradna a bejelentés, akkor arra is lehetőség van, hogy a csoportos levonások helyett utalják a törlesztő részletet. Az eddigi kommunikáció alapján ezt a pénzintézetek "ráutaló magatartásnak" tekintik és befogadják a fizetéseket.
8.) Az önkormányzatok által nyújtott pályázati támogatások azonban nem minősülnek "hitelnek" így azokra nem vonatkozik a moratórium. Ha valaki mégis szeretné a visszafizetést szüneteltetni, akkor külön kérelmet kell benyújtania és le kell írnia, miként tervezi fizetési kötelezettségét teljesíteni.

Összegzésképpen elmondható, hogy a leggazdaságosabb a törlesztés folytatásának vállalása (ehhez kell a közös képviselő, lakásszövetkezeti elnök bejelentése a pénzintézet által biztosított nyomtatványon), mert így elkerülhető az a plusz kiadás is, amit a moratórium idején esedékes kamat fizetése jelentene, ami a meghosszabbított futamidő végén kéne befizetni.