Lépcsőház felújítást, szelektív hulladékgyűjtő létesítését és napelemes szellőztetés megvalósítását támogatja idén az OTP Bank2010. július 23. |
|---|
| Az OTP Bank 2010 áprilisában immár második alkalommal írta ki társasházi pályázatát, melynek keretében összesen nettó 5.100.000 forintra pályázhatott az ország bármely társasházi és lakásszövetkezeti közössége. A környezetvédelmi és közösségi célok megvalósítására készült pályamunkákat 2010. június 11-ig lehetett eljuttatni a bírálókhoz postai úton vagy a www.hazforum.hu információs portálon keresztül. A nevezéshez nem volt szükség hatósági engedélyek és igazolások beszerzésére, csupán a beruházás összefoglalójára, illetve indoklására egy oldalban. |
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
Az ország különböző pontjairól összesen több mint 640 pályamunka érkezett Környezetvédelem, Közösségépítés és Életminőség-javítás kategóriákban. A szakértői zsűri 1.000.000, 500.000 és 200.000 forintot ítélt kategóriánként a három legjobb pályázatot beküldő társasháznak. Környezetvédelem kategóriában összesen 239 érvényes pályázat érkezett, amelyeknek több mint a felét fővárosi közösségek küldték. A beruházások jellegüket tekintve legtöbbször parkosításra, fűtéskorszerűsítésre, valamint olyan energia-megtakarítást célzó fejlesztésekre vonatkoztak, mint az alternatív energiaforrások felhasználása. A bank támogatását Budapesten egy III. kerületi társasház szellőztető-ventillátorainak cseréjére és napelemek felszerelésére, egy XX. kerületi lakóház szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére, valamint Békéscsabán egy közösség világítás-korszerűsítésre nyerte el. Közösségépítés kategóriában a 131 beérkezett pályázat többségében vidékről érkezett, leggyakrabban szabadtéri és beltéri közösségi helyek megvalósítására. Egy dorogi lakótelep tereprendezésre és sportpályájának felújítására, egy budapesti, V. kerületi ház tetőteraszának felújítására, egy szekszárdi lakóközösség pedig alagsori helyiségének közösségi térré alakítására kap majd támogatást az OTP Banktól. Életminőség-javítás kategóriában összesen 271 pályamű indult, amelyben közel azonos arányban szerepeltek budapesti és vidéki nevezők. Leggyakrabban a biztonságot és a lakókörnyezet szebbé, komfortosabbá tételét tűzték ki célul az indulók. Az OTP Bank támogatását egy nyíregyházi ház nyerte el a teljes világításának, csengőinek, postaládáinak cseréjére és tűzvédelmi fejlesztésekre, valamint egy fővárosi, VII. kerületi társasház lépcsőházának, és egy balatonfüredi ház bejárati ajtajának megújulására. A nagy érdeklődésre való tekintettel az OTP Bank az összes pályázónak a „Társasházban él? Önnel is megtörténhet!" című jogi tanácsadó kiadványt adja ajándékba, ezzel köszönve meg munkájukat. Kálmán László, az OTP Bank társasházakért is felelős üzletágának igazgatója, a zsűri elnöke a következőket mondta el a pályázatokkal kapcsolatban: „Az OTP Társasházi Pályázat tavalyi sikere után örülünk, hogy ismét ilyen sok nevezés érkezett. Idén is rengeteg magas színvonalú pályázattal találkoztunk az értékelés folyamán. A győztes munkák amellett, hogy a közösség érdekeit szolgálják, ötletesek, technikailag és anyagilag is megvalósíthatóak". Meichl Mátyás, a zsűri tagja és a Társasházi Háztartás című folyóirat főszerkesztője a pályázók aktivitását és kreativitását egyaránt figyelemre méltónak találta. Tapasztalatai alapján, azokban a közösségekben, ahol közös célokat tudnak megfogalmazni és elfogadtatni a lakók, ott nem csak a hangulat jobb, hanem kevesebb a közös költséggel tartozók száma is, ami tovább növeli számukra az előrelépés lehetőségét. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 






































