A közgyűlési időszakban minden lakóközösségnek elemi érdeke lenne napirendre tűzni a biztosítási szerződések felülvizsgálatát, de ez nem jellemző, s ha mégis szóba kerül, akkor gyorsan tovább lapoznak, megbízva a közös képviselőt azzal, hogy nézzen utána, van-e jobb módozat az aktuálisnál. A jobb alatt természetesen az olcsóbbat értik, függetlenül attól, hogy az tartalmilag mit is jelent a társasház számára.

A közös képviselőnek valóban feladata, hogy a ház adottságaihoz illeszkedő, optimális biztosítást kössön, azonban ezt a lakóközösség, de legalább a számvizsgálók aktív közreműködése nélkül, nem fogja tudni megtenni. Ha érdektelenséget lát, nem lehet a szemére vetni, hogy ő is a kényelmesebb utat választja, és megköti a legolcsóbb módozatot, mert azt sosem kell túlmagyarázni. A felelős döntéshez ugyanis szükséges egy korrekt kockázatelemzés, és annak ismerete, hogy a tulajdonosok milyen terhet hajlandóak bevállalni a biztonságuk érdekében. Ezt pedig csak tőlük lehet megtudni, így az erről szóló egyeztetés nem spórolható meg - mondja Kiss Tibor, az ERIX Kft. ügyvezető igazgatója.

A „tőlük"-be tartoznak azok is, akik meg vannak győződve arról, hogy a biztosítás eleve úgy van kitalálva, hogy azon csak bukhasson az, aki megköti, emellett a közös képviselő is biztosan már régen lepaktált valamelyik társasággal, és jutalékot kap a szerződés után. Továbbá sokan vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy a lepusztult épületben keletkező minden kár biztosítási esemény.

„Kedvencem" az az eset, amikor a műszaki-biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyvben rögzített gázszivárgások ellenére leszavazta a lakóközösség a hálózat felújítását, majd néhány év múlva egy kazáncsere utáni nyomáspróba a ház szolgáltatásból való kizárásával végződött. Természetesen télen, amikor az maradt az alternatíva, hogy a javítás idejére vagy elektromos fűtésre állnak át a lakók, vagy rokonoknál, ismerősöknél húzzák meg magukat. Az elektromos hálózat szintén tragikus állapotban volt, így fennállt a veszélye annak, hogy a többletterhelés elektromos tüzet eredményez. 

Ekkor állt elő az egyik tulajdonos azzal az ötlettel, hogy a közös képviselő intézze el, hogy a javítás költségeit, de legalább egy részét a biztosító állja. Ha esetleg elektromos tűz keletkezne, akkor azt is, hiszen ezek káresemények. Néhány lakó elismerően bólogatott a remek javaslat hallatán.

Egy higgadtságot magára erőltető tulajdonos sietett a lefagyott közös képviselő segítségére, aki elmagyarázta: ha ez így menne, akkor minden karbantartás értelmetlen pénzkidobás lenne, hiszen elég lenne megvárni, amíg leamortizálódik az épület majd szólni a biztosítónak, hogy újítsa fel.

Az eset ugyan már orvosinak tekinthető, de drámai erővel bizonyítja, hogy a tulajdonosok mennyire nincsenek tisztában a biztosítás lényegével, így csak irreális elvárásaik lehetnek, ami természetesen csalódásokat eredményez. Pedig talán még sosem volt ennyire fontos, hogy átlássuk, mit nyerhetünk és mit bukhatunk a jól vagy rosszul kiválasztott biztosítással - mondja Kiss Tibor.

A klímaváltozás egyik hatása ugyanis az, hogy gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, s ezek olyan terhelést jelentenek az épületeink számára, amikkel eddig nem találkoztak - repkednek a fák, tetők, szigetelések, napelemek. Az elmúlt két évben a Covid miatt elmaradt felújítási, karbantartási munkák is növelik a kockázatot. Az infláció és az érezhető szakemberhiány pedig garantáltan azt eredményezi, hogy a javítási költségek durván megemelkednek, ami a néhány évvel korábban megkötött, de nem indexált, vagy nem megfelelően karbantartott biztosítás mellett előrevetíti a kárrendezés utáni elégedetlenséget.

Összességében tehát megállapítható, hogy az alulinformáltság, a bizalomhiány, és a tulajdonosok hamis biztonságérzete olyan veszélyes elegyet alkot, aminek kockázata csak akkor derül ki, amikor eljön az igazság pillanata, bekövetkezik egy jelentős káresemény.

Ebben az érzékeny helyzetben előremutatónak tartottuk az együttműködés kialakítását az eHÁZ csapatával, akik ma már a hazai társasházak közel tíz százalékát kezelő közös képviselőknek biztosítanak stabil informatikai hátteret.
Mivel ők sosem maguk akarták meghatározni a fejlesztések irányát, hanem a felhasználóktól beérkező kérésekre reagálva építették programjukat, fontos információ volt számunkra, hogy megjelent a társasházak részére legoptimálisabb biztosítási szerződések megkötése és rendszeres felülvizsgálata iránti igény is. Ennek kielégítésére hozták létre a biztosítási ajánlatkérés menüpontot, ami mögé mi, harminc éves múlttal rendelkező, elismert piaci szereplőként tudunk minőségi szolgáltatást biztosítani - jelzi a szakember.

Az is szimpatikus volt, hogy az eHÁZ nem a megszokott biztosítási alkusz pozícióra keresett partnert. Elmondásuk szerint ugyanis azokkal szemben sok esetben fennáll a tulajdonosok gyanúja, miszerint csak látszat az, hogy minden biztosító ajánlatát megvizsgálják, és a háznak legjobbat választják ki. Inkább úgy vélik, hogy a számukra legnagyobb jutalékot fizető társaság lesz a befutó, és ebben akár a közös képviselőt is motiválják valamilyen formában.
Azt szerették volna, ha az eHÁZ-ban biztosítást kereső közös képviselők vagy tulajdonosok olyan cégtől kapnának segítséget, akik amellett, hogy - megvizsgálják a különböző biztosítók ajánlatait, - figyelembe veszik a ház adottságait és az esetleges egyedi kockázatokat, - rögzítik a szerződés utógondozási igényeit is. Ezeket áttekinthető módon a lakóközösség elé tárják, és felhívják a figyelmet arra, hogy a több évtizedes tapasztalatuk alapján az egyes módozatoktól mi várható a jellemzően bekövetkező káresemények során.

A biztosítást tehát nem a cég és nem a közös képviselő választja ki, hanem a tulajdonosi közösség, amelyet azonban minden elérhető információval segítenek a helyes döntés meghozatalában.
Mi ebben szívesen partnerek vagyunk, így már a lakóközösségeken a sor, hogy kipróbálják ennek a számukra semmilyen költséggel nem járó, de a legkritikusabb helyzetekben támaszul szolgáló rendszernek a tesztelését - mondta Kiss Tibor. 

Meichl Mátyás