THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Véglegesítés előtt Magyarország hosszú távú energiapolitikai stratégiája2011. január 12. |
|---|
| Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. január 10-én az Energiapolitika 2000 Társulat meghívására előadás keretében ismertette a kormány energiapolitikai koncepcióját, a készülő hosszú távú energiastratégia legfontosabb alapelveit. |
|
86 180 HUF
THS GDPR-1 adattároló iratszekrény
 Érdekel → |
|
Az energetikai szakemberekből, oktatókból és professzorokból álló hallgatóság előtt tartott előadását megelőző köszöntőjében az államtitkár kiemelte: a kormány nevében ezúton is köszöni a hazai energetikai szakemberek, egyetemi professzorok és szakértők eddigi segítségét, észrevételeit, építő jellegű javaslatait és bízik a jövőbeni párbeszéd sikerességében. Az államtitkár bejelentette: Magyarország hosszú távú energiastratégája a véglegesítés fázisába érkezett. Előadásában Bencsik János kiemelte: a világ, Európa és benne Magyarország energiaigénye az előrejelzések alapján a jövőben tovább növekszik, ugyanakkor a fosszilis energiaforrások ezt az igényt hosszú távon a hozzáférhetőség fokozatos romlása következtében egyre magasabb áron tudják majd csak kielégíteni. A fosszilis energia-ellátottság szempontjából Magyarország gazdasága és lakossága kiemelten sérülékeny helyzetben van a köztudottan nagymértékű földgázimport-függőség következtében. Részben ezért, részben a az emberi lét peremfeltételeinek szükségszerű védelme érdekében a fenntarthatóság kritériumait is figyelembe kell venni, és be kell emelni Magyarország energiastratégiájába - tette hozzá az államtitkár. Az ország 2030-ig tartó energiastratégiájáról szólva Bencsik János kiemelte: annak meg kell felelnie és ki kell szolgálnia az elsődleges nemzeti érdekeket - garantálnia kell az ellátásbiztonságot, figyelembe kell vennie a legkisebb költség elvét, érvényesítenie kell a környezeti szempontokat és biztosítania kell, hogy Magyarország nemzetközi súlyával és erőforrásainak mértékével megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához. Ehhez csökkentenünk kell az energia importfüggőséget, növelni kell az állam szabályozó szerepét, a fogyasztóvédelem megerősítése mellett mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is - mondta az államtitkár. A véglegesítés alatt álló Energiastratégia 2030 dokumentumról szólva elmondta: annak keretit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők - a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek - jelölik ki. Ezen keretek között a legfontosabb stratégiai céljaink a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése. Ezen legfőbb célok megvalósítását szolgálni hivatott eszközrendszer öt eleme a következő: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, atomenergia szerepének fokozása, regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése, új energetikai intézményrendszer kialakítása, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásának kettőse. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A modern európai várostervezésben egyre inkább a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedést előtérbe helyező megközelítések nyernek teret. Koppenhága önkormányzata ezen stratégiai irányvonal mentén indította el a Vesterbro Passage kísérleti projektet. A kezdeményezés célja, hogy a dán főváros egyik legsűrűbb átmenő tengelyén átmenetileg zöld közösségi teret hozzon létre, és a tapasztalatokat felhasználva készítse elő a terület végleges átalakítását. 
A központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet alkalmazhatósága eltér a saját hőtermelő berendezéssel rendelkező és a távhőszolgáltatásba bekapcsolt épületek esetében. Az alábbiakban a rendelet hatályával kapcsolatos olvasói észrevétel és az arra adott szakértői válasz olvasható. 
Az őszi időszak beálltával a társasházak és lakásszövetkezetek épületeiben megnövekszik a közös használatú terek környezeti terhelése. A bejárati terekbe kerülő nedvesség és szilárd hordalék az esztétikai kényelmetlenségek mellett akár biztonsági kockázatot is jelenthet, valamint csökkenti a burkolatok élettartamát. 
A társasházak üzemeltetésében egyszerre kell kezelni a napi hibabejelentéseket, a karbantartásokat, a beruházásokat, a vállalkozókkal való együttműködést és az ezekhez kapcsolódó dokumentációt. A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciáján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője előadásában egy olyan társasházi feladatkezelő rendszert mutatott be, amely ezeket a folyamatokat egyetlen digitális felületen teszi nyomon követhetővé. 
A magyar építőipari és ingatlanfejlesztési szektor meghatározó szereplője, a Bayer Construct Zrt., valamint a Bosnyák téri kormányzati irodanegyed kivitelezéséért felelős projektcég, a ZVK Development Kft. csődeljárás lefolytatását kezdeményezte saját magával szemben. 
Az Európai Unió klíma- és energiapolitikai célkitűzéseinek elérésében kiemelt szerepet kap a meglévő épületállomány energiahatékonysági korszerűsítése. A rendezvényen a szakpolitika, a finanszírozási szektor és az építőipari szereplők képviselői elemzik a jelenlegi szabályozási és piaci környezetet. 
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 2026. szeptember 1-jétől tette elérhetővé az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági és nem lakossági ügyfelek számára a D árszabást, vagyis a dinamikus tarifát. A 2027. január 1-jétől életbe lépő konstrukció önkéntes alapon igényelhető. 
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése. 
Új hirdetések jelentek meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A Budavári Önkormányzat online véleménynyilvánító szavazást indított az I. kerületi rövid távú lakáskiadás (Airbnb) jövőbeli szabályozásáról, amelyben a kerületi lakosok 2026. szeptember 30-ig mondhatják el véleményüket. 
2026. szeptember 18-án újra lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére. Az esemény során személyes konzultációra is lesz alkalom. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
A Kormány a lakásépítések ösztönzését, a lakáskínálat bővítését és a megfizethető lakhatás feltételeinek javítását célzó intézkedésekről döntött. Az 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján szeptember végéig elő kell készíteni a Wekerle Lakásépítési Programot, emellett felülvizsgálják a lakáscélú kiemelt beruházások szakmai feltételeit is. 
A hazai lakóépület-állomány szerkezete és energetikai állapota olyan mélyreható strukturális válságot tükröz, amely megkérdőjelezi a magyar klímatranzíció és az energiabiztonság megvalósíthatóságát. Az Európai Unió felülvizsgált Épületenergetikai Irányelve (EPBD) szigorú kötelezettségként írja elő a legrosszabb energiahatékonyságú épületek prioritásos korszerűsítését. A JustReno projekt keretében elvégzett átfogó elemzés alapján a hazai épületállomány energetikai lemaradása nem csupán technológiai deficit, hanem mélyen beágyazott területi és társadalmi egyenlőtlenségek következménye. 
Nem egyszerűen az látszik a közös képviselői díjakból, hogy Budapesten drágább, vidéken pedig olcsóbb a szolgáltatás. A MITOE és a THT 2026 eleji felmérésének részletesebb elemzése ennél jóval érdekesebb képet mutat: Magyarországon több, egymástól látványosan eltérő közös képviselői működési modell él egymás mellett. Van közöttük olyan, amelyből professzionális szolgáltatói piac kezd kialakulni, és olyan is, amelynek hosszú távú fennmaradása már kérdésesnek látszik. 
A távleolvasható mérőeszközök 2027. január 1-jei kötelező bevezetése a társasházak széles körét érinti. Az alábbi olvasói kérésre adott szakértői összefoglaló pontról pontra rendszerezi, hogy mely ingatlanokban kötelező az átállás, milyen mérőkre terjed ki a jogszabály, és hogyan kell eljárni a helyi önkormányzatoknál a vizsgálatok benyújtásakor. 
A társasházbiztosítások díjának emelkedése, az alulbiztosítottság, a lakások és a társasház biztosításának elhatárolása, valamint az egyre újabb kockázatok is szóba kerültek a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. A résztvevők a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is adtak gyakorlati tanácsokat a biztosítások kiválasztásához és a károk bejelentéséhez. 
Lenner Dorottya csaknem 10 éve, 2017-ben csatlakozott az eHÁZ csapatához, mint ügyfélszolgálatos munkatárs, és 2026 júliusától ő tölti be az eHÁZ termékfelelősi pozícióját. Dorottyát a THT az elmúlt évekről és az eHÁZ várható újdonságairól kérdezte. 
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Míg a főváros egyes részein már gőzerővel zajlanak a helyszíni felmérések és a műszaki vizsgálatok, addig más kerületekben az elbírálás, vagy éppen az új pályázatok befogadása van napirenden. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
