Újra pályázhatnak a társasházak – Jól kamatozhat a gyors közösségi döntés2011. július 13. |
|---|
| A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1,6 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos új otthonok építésére az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében. A Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogram forrásait a nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeiből biztosítják. A Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) részeként pedig 9 milliárd forint pályázati forrás került megnyitásra, melynek keretében mikro-, kis-, és középvállalkozások kaphatnak segítséget ahhoz, hogy működésük során növeljék az energia- és nyersanyaghasználat hatékonyságát - jelentette be Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. július 13-án, Balassagyarmaton. |
|
12 490 HUF
THSUNI ESA-01B3 Kültéri fali lámpa mozgásérzékelővel fehér
![]() Érdekel → |
|
A hagyományos építésű, 1992 előtt épült ingatlanok komplex energetikai korszerűsítésére természetes személyek és lakóközösségek nyújthatnak majd be pályázatot. A támogatható tevékenységek közé tartozik egyebek mellett a nyílászárók cseréje, a homlokzatok és födémek hőszigetelése, a hagyományos energiaforrással működtetett fűtési és használati melegvíz rendszerek felújítása, átalakítása, valamint a megújuló energiafelhasználás elősegítése. E célokra lakásonként legalább 50-60 százalékos energia-megtakarítás esetén, legfeljebb 3-5 millió forint támogatás nyerhető el. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 40-50 százalékát fedezheti. A beruházással érintett lakóingatlannak legalább három energetikai kategóriát kell javulnia, és legalább a B szintű besorolást el kell érnie. Az új építésű otthonok támogatásának célja az, hogy az épületek A vagy A+ kategóriás energetikai szintet érjenek el. A kiíráson természetes személyek és építtető, gazdálkodó szervezetek juthatnak négyzetméterenként 40-60 ezer, de lakóegységenként legfeljebb 4-6 millió forint pályázati forráshoz. A támogatható tevékenységek köre megegyezik a felújításokéval. A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, utófinanszírozású. Elnyeréséhez nélkülözhetetlen az energiatanúsítvány. Az elvárt kategória szint teljesítése feltétele a támogatás folyósításának, ami megfelelő referenciával rendelkező kivitelező cégek kiválasztását feltételezi. Ha a megvalósult beruházásról az utóellenőrzés során kiderül, hogy nem felel meg a vállalásnak, akkor a támogatási összeg egy részének, vagy egészének visszafizetésére is sor kerülhet. A pályázatok 2011. augusztus 15. és 2011. október 30. között, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be. A Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogram pályázati felhívása, a Pályázati útmutató és mellékletei az Energiaközpont Nonprofit Kft. honlapjáról (www.energiakozpont.hu) érhetők el. Bencsik János elmondta, hogy az EBRD napokban közzétett tanulmánya szerint Magyarország már közel áll a világ élvonalához a karbonszegény gazdaságra történő áttérés folyamatában, de még bőven van elvégzendő feladat. A hazai épületállomány energiafelhasználásának hatékonyabbá tétele egyrészt csökkenti a rezsivel kapcsolatos terheket, másrészt hozzájárul a belső piaci kereslet élénkítéséhez. A világban jelenleg az energiaipar és az energiagazdaság forradalma zajlik, ezért a klíma- és energiapolitika prioritásként kezelése nem csak pénzügyi, hanem gazdaságfejlesztési kérdés is. A tét nem csupán a technológiai lépéstartás, hanem a piaci versenyképesség megőrzése, ezért a hazai kisvállalkozások felzárkózását külön programokkal kell elősegíteni. A GOP keretében közzétett pályázati kiírás közvetlen célja, hogy a vállalkozások technológiai fejlesztéseik által csökkentsék a környezeti terhelést, miközben a fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok rendszerezetten beépülhetnek a vállalkozások termeléssel kapcsolatos döntéseibe. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy szakértői egyeztetés alatt áll a napenergiát hasznosító, használati melegvíz előállítását biztosító berendezések beszerzését és beépítését támogató pályázati konstrukció. A családi házak és legfeljebb 12 lakásos hagyományos építésű társasházak számára megnyitni tervezett kiírás a harmadik negyedévben jelenhet meg közel 3 milliárd forint keretösszeggel. NFM/THT |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 







































