THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Átalakuló fűtéstámogatás - Cél a lakhatás biztosítása2011. augusztus 16. |
|---|
| Szeptember 1-től a gázzal és távhővel fűtők mellett azok is igénybe vehetik az új lakásfenntartási támogatást, akik fával, olajjal vagy más módon fűtenek. A gáz- és távhőtámogatás helyébe lépő támogatási rendszer egyszerűbb lesz és a jogosultságot biztosító jövedelemhatár emelése lehetővé teszi, hogy a korábbi energiatámogatási rendszer jelenlegi jogosultjai továbbra is kaphassanak támogatást. |
|
7 690 HUF
Társasházi Postaláda több színben
 Érdekel → |
|
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium tájékoztatása szerint a lakásfenntartási támogatás egyszerűsödik és egységesebbé válik a lakhatással összefüggő szociális ellátások rendszere. Így kiszűrhetőek a támogatást jogosulatlanul igénybevevők. Ugyanakkor valamennyi lakhatással kapcsolatos kiadásra kiterjed és az eddigiekhez képest a fűtéstámogatás terén szélesebb körben részesülhetnek segítségben azok a rászorulók, akik egyéb fűtési nemeket (pl. fa, szén, villany, palackos gáz, fűtőolaj, stb.) használnak. Lakásfenntartási támogatást a fűtéstámogatáson túl többek között lakbérre, albérleti díjra, közös költségre, csatorna használati díjra, a szemétszállítás költségeire, villanyáram, víz és gázfogyasztás költségeire lehet kérni. Az új támogatási rendszer lényegesen megemeli a jogosultsági jövedelemhatárt, amelyet a törvény 71.250 Ft-ban, az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határoz meg (a korábbi 150 százalék helyett). A jövedelemszámítás alapja az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező fogyasztási egység lesz (a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0; a második: 0,9; minden további nagykorú arányszáma 0,8; a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8 és minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7). A lakásfenntartási támogatás feltétele lesz a jövedelem- és vagyonvizsgálat és annak előírása, hogy a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani. A vagyon mértékének megállapításakor az ingatlant, a járművet és a forgalomképes vagyoni értékű jogot kell figyelembe venni, nem kell azonban beszámítani a kérelmező (jogosult) által lakott ingatlant, az általa lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, valamint a mozgáskorlátozottságára tekintettel fenntartott gépjármű értékét. A természetben nyújtott támogatás a közüzemi (gáz, áram, távhő, szemétszállítás, stb.) számlák kifizetése közvetlenül a szolgáltatók felé történik, illetve lehetőség szerint közvetlen a hozzájárulás az adott településre jellemző tüzelőanyag megvásárlásához. A támogatás megosztva is adható: részben készpénz, részben természetbeni támogatás formájában. A támogatást elsősorban azokhoz a rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A kormány 2010-től több alkalommal döntött gázár- és távhőtámogatás jogosultsági határidejének meghosszabbításáról, legutóbbi döntésével 2011. augusztus 31-ig hosszabbította meg a támogatás jogosultsági határidejét. Az ennek helyébe lépő lakásfenntartási támogatás iránti új igényeket azok, akik eddig gáz vagy távhőtámogatásban részesültek 2011. szeptember 1-étől a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál nyújthatják be. A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától havonta folyósítják, illetve a fizetési kötelezettség felmerülésének időpontjában. Az alábbi példa azt mutatja, hogy - a jogszabályban meghatározott bizonyos típus feltételek együttes megléte esetén - egy négytagú család esetében miként alakul: - Négytagú, kettő kiskorút nevelő háztartás esetében, ha az egy fogyasztási egységre eső jövedelem 32.243 Ft, akkor a támogatás összege 6.100 Ft/hó. (6700 Ft/hó-ról csökken a fogyasztási egységre történő áttérés miatt) |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
Egy olvasói levél egy viszonylag gyakori, mégis sok bizonytalanságot hordozó működési modellre kérdez rá: mi történik akkor, ha egy társasházon belül az elkülönülő épületek a gyakorlatban külön gazdálkodnak, miközben jogilag egy társasházat alkotnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
