A 4,2 milliós magyarországi épületállomány körülbelül 70 százaléka felújításra szorul, amelyből minden tízedik esetben már új építés lenne indokolt. Az energiafelhasználás 40 százaléka a rossz állapotú épületekhez kötődik, ráadásul a többlet energiafelhasználás kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Hazánkban az épületek a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók, jelentősen megelőzve az ipart és a közlekedést is. Többször megerősített kormányzati cél az épületállomány fűtési energiaigényének 30 százalékos csökkentése 2030-ra, amivel a hazai primerenergia igény több mint 10 százalékkal szorítható vissza.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. a témában jártas és elismert egyetemi szakértők közreműködésével dolgozza ki a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát (NÉeS). Az első lépés az épületállomány energetikai feltérképezése, a rendelkezésre álló adatok és konkrét felmérések alapján. A NÉeS részeként gazdasági hatástanulmány és stratégiai környezeti vizsgálat is készül a későbbi felújítási programok forrásigényének és pénzügyi hatásainak tervezhetősége érdekében. A stratégia egyik legfontosabb eredményeként egy épületenergetikai nyilvántartó rendszer jön létre a felmért épületállomány adatainak nyilvántartására és elemzésére.
Az átfogó épületenergetikai felmérés eredményeivel és a dinamikus épületenergetikai adatbázis létrejöttével hatékony támogatási és finanszírozási program készíthető a következő évekre. A stratégia ugyanakkor többek között megalapozza egy komplex épületminősítő rendszer kidolgozásának lehetőségét is.
A készülő dokumentum az Európai Unió épületenergetikai törekvései mellett a hazai keretprogramok, így az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Energiastratégia energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzéseit is alátámasztja majd.
