A jövő évtől új szabályok mentén működik az uniós emisszió-kereskedelem2012. november 27. |
|---|
| Új mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere. A 2013. január 1-jétől kezdődő harmadik kereskedési időszak új szabályok mentén alakítja át 2020-ig Európa kibocsátás-csökkentési politikáját. A változás érinti majd a hazai energiahatékony épületfelújításokra fordítható összegek nagyságát is. |
|
990 HUF
THS hagyományos (rugós) nyomókapcsoló - 101N - fehér
![]() Érdekel → |
|
Az Európai Unió a Klíma- Energia jogszabálycsomag részeként, 2009-ben fogadta el az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló irányelv módosítását. A módosítás célja az ipari szektorok kibocsátását szabályzó EU emisszió-kereskedelmi rendszer (EU Emmission Trading System, EU ETS) harmonizált továbbfejlesztése, biztonságos kiterjesztése az új kibocsátó szektorok és üvegházhatású gázok irányába. A harmadik kereskedési időszakra vonatkozó teljes uniós joganyag átültetése folyamatban van. Ennek része a törvényjavaslat, amely az alapvető uniós szabályokat ülteti át az emisszió-kereskedelmi rendszer zökkenőmentes működtetéséhez. Az Unió célja, hogy a korábbi két kereskedési időszaktól eltérően a kibocsátási egységek kiosztása egységes szabályok alapján, az Európai Bizottság kezelésében lévő egységszámláról történjen. Lényeges változás a korábbi időszakokhoz képest, hogy a kibocsátási egységek összmennyisége évente csökken, szem előtt tartva az üvegházhatású gáz kibocsátási mérséklésének uniós célját. A törvényjavaslat részét képezi a nem ipari szektorok (közlekedés, építőipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) kibocsátását szabályzó Erőfeszítés-Megosztási Rendszerrel (Effort Sharing Decision, ESD) összefüggő tagállami kötelezettségvállalás is. Magyarország célja az, hogy úgy mérsékelje a vonatkozó ágazatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, hogy az 2020-ig csak legfeljebb 10 százalékkal emelkedjen a 2005-ben kibocsátott összes mennyiséghez képest. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart.
Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik. Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A hazai társasházaknak és lakásszövetkezeteknek - bizonyos feltételek teljesülése esetén - gondoskodniuk kell a távjeladós mérőeszközök felszereléséről, használatáról és a távjeladós rendszer kiépítéséről, a törvényi határidők betartása pedig kritikus fontosságúvá vált az épületek jogszerű üzemeltetéséhez. A legfontosabb jogszabályi kötelezettségekről, a mulasztás esetén alkalmazandó szankciókról, valamint a támogatási programok gyakorlati tapasztalatairól Németh Szabolcs, az MT Méréstechnika Kft. cégvezetője tartott átfogó előadást a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján.
Budapesten a XVIII. kerületi Önkormányzat támogatást nyújt a társasházak és lakásszövetkezetek közös tulajdonában lévő gázhálózatok felújítására és korszerűsítésére. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság felszámolt egy olyan csoportot, amely a gyanú szerint interneten hirdetett duguláselhárítási szolgáltatásokkal károsította meg ügyfeleit. A rendőrség most azok jelentkezését is várja, akiket hasonló módon érhetett kár. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot".
Budapest II. Kerületi Önkormányzata pályázatot hirdetett: A kezdeményezés célja, hogy vissza nem térítendő pénzbeli támogatással segítse a helyi ingatlanok biztonságosabbá tételét, energiahatékonyságának növelését, valamint az akadálymentesítést.
A nyári időszak a legalkalmasabb a társasházi lakások fűtésrendszerének korszerűsítésére vagy átalakítására, azonban a munkálatok nem kezdhetők el bejelentés nélkül. Erre figyelmeztet a Budapesti Közművek.
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A tavaszi lakásbiztosítási kampány és az egyéves díjkorlátozások együttesen kedvező strukturális változásokat idéztek elő a hazai biztosítási piacon. Miközben az átlagos lakossági éves díjak enyhe mérséklődést mutattak, a biztosítók által vállalt maximális kárkifizetések mértéke érdemben növekedett. Ez az ár-érték arány folyamatos javulását, az alulbiztosítottság mérséklődését és a piaci verseny éleződését eredményezte, különösen a kisebb piaci szereplők javára.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár.
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). Az együttműködés célja egy majdani döntést megalapozó tanulmány közös elkészítése a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe történő eljuttatási lehetőségéről.
A nyári időszak beköszöntével talán sokan gondolnák, hogy a társasházi szakma életében is csendesebb hetek következnek. A valóság azonban éppen az ellenkezője: a kihívások, a változó jogszabályi környezet, a növekvő tulajdonosi elvárások és az egyre összetettebb üzemeltetési feladatok folyamatos fejlődést és tanulást követelnek meg a szakma szereplőitől.
Rohamosan közeledik a 2027. január 1-jei határidő, amikortól kötelezővé válik a melegvíz-mérők távleolvasása a társasházakban. Mivel a jogszabályi előírások és a szükséges közgyűlési döntések körül még sok a kérdés, szakértőnk tisztázza a fontosabb tudnivalókat, a határidőktől kezdve a mulasztás kockázatáig.
Budapest VIII. kerületének Józsefvárosi Önkormányzata a 2026. június 25-i nyilvános ülésén hivatalosan is elfogadta a rövid távú szálláshelyek új szabályozási koncepcióját. Az új rendszer többek között a háromszintű százalékos korlátozást, a társasházi hozzájárulást, valamint a kötelező tájékoztató táblát vezeti be.
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 





































