THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Napelemre, zöld tetőkre és több közösségi térre vágynak a társasházban élők2015. augusztus 31. |
|---|
| Igen különleges pályaművekkel jelentkeztek az ország minden pontjáról a társasházak az OTP Bank idei pályázatára. Az immár hetedik alkalommal meghirdetett pályázatra a társasházak és lakásszövetkezetek egyebek között vissza nem térítendő forrást igényelhettek környezetük szépítésére, közösségi terek kialakítására, de a lakóépületek biztonságát szolgáló fejlesztésekre is. |
|
87 991 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A pályázatok között egyebek mellett szerepeltek az életminőséget javító fejlesztések, napelemes rendszerek telepítése, akadálymentesítés, sőt zöld tetős beruházási tervek is. A kiírás nem titkolt célja a közösségépítés, illetve az energiamegtakarítás támogatása. A pályázati keret összege csaknem eléri a 9 millió forintot. A korábbi évek tapasztalataitól eltérően idén nem a környezetvédelmi kategória volt a legnépszerűbb. A legtöbben az életminőség javítását célzó fejlesztési terveik megvalósításához kívántak forrást szerezni. Emellett a társasházak és lakásszövetkezetek többsége napelemes rendszerek telepítésére, zöld tető létesítésére, akadálymentesítésre, valamint - mozgásérzékelővel ellátott - energiatakarékos világítási rendszerek kiépítésére igényelt támogatást. Az életminőség kategória díj és egyben az 1,4 millió forint vissza nem térítendő támogatás nyertesei a budapesti Tömő utca 40-es szám alatti társasházház lakói - jelentette be az ünnepélyes díjátadón Aladics Sándor. Az OTP Business igazgatója kiemelte, a nyertes társasházban 45 év után lesz akadálymentes a lifthez vezető folyosó. Az elkészült rámpa nem csak a három mozgáskorlátozott lakónak jelent majd segítséget, hanem a kisgyermekes, babakocsival közlekedő családoknak, valamint a bevásárló kocsit használó idősebbeknek is. Energiatakarékos zöldtetőt szeretne építeni, vagyis inkább felújítani a megnyert több, mint 1 millió forintból a környezetvédelmi kategória nyertese, egy ceglédi társasház. A tulajdonosoknak további tervei is vannak a zöldtetőt illetően, amit majd a későbbiekben szándékoznak megvalósítani, mint pl. vízvezeték kiépítése a tetőre, pihenőhelyek elhelyezése az idősebbek részére, mobil homokozók elhelyezése a kisgyermekek részére, ezáltal élénkítve a közösségi életet is. Érdekes kezdeményezést díjazott idén az OTP Bank a közösségépítés kategóriában. Aladics Sándor elmondta, egy olyan budai társasház pályaműve nyerte az első díjjal járó 1,4 millió forintot, ahol az emeleten festők, míg a földszinti műtermekben keramikusok, szobrászok kaptak lehetőséget munkáik elkészítésére és a megnyert pénzből már kialakítható egy olyan kiállító terem is, ahol egyben a környéken élő gyermekeknek is tarthatnak kézműves foglalkozásokat. „A pályázat legfontosabb célja idén is annak tudatosítása volt a lakóközösségekben, hogy látszólag kis volumenű beruházások révén is hogyan tehető szebbé környezetük, miként javítható lakóhelyük komfortja, vagy akár hogyan érhetnek el jelentős energiamegtakarítást a lakóközösségek. " - fejtette ki az OTP Business igazgatója. Olyan sok elismerésre érdemes pályázat érkezett idén, hogy az igazgató bejelentette: egy 1 millió forintos különdíjat is megszavazott a zsűri. A nyertese egy budapesti lakóközösség, ahol több generáció él egymás mellett, így egy olyan közös kertet szeretnének kialakítani, ahol a 2-től a 82 éves korú lakóig mindenki jól érezheti magát. A pályaműben öntöző rendszerrel kiépített füvesítés, játszótér kialakítása, kerti sütő-főző hely megépítése mellett szerepel egy, kétszintes kerti vasút is, amelyet a vasútnál dolgozó lakók építettek meg. Most ennek környezetét is szeretnék rendbe hozni, hogy szülők, nagyszülők és unokák örömmel tölthessék idejüket együtt a pöfögő, sípoló vonatok között, amely már most is gyerekek kedvence. „Bár évente tíz nyertest díjazunk a társasházi pályázaton, egyre több támogatásra méltó, színvonalas pályaművel találkozunk, amelyek gazdáit arra buzdítjuk, hogy ne tegyék el a fiókba a már kész terveket, hiszen a megvalósításukhoz a pályázati források mellett számos egyéb finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre" - hangsúlyozta Aladics Sándor. Az OTP Bank társasházaknak és lakásszövetkezeteknek nyújtott hitelei például lehetővé teszik, hogy lakóközösségek akár ingatlanfedezet nélkül, minimális saját forrással felújítsák, korszerűsítsék lakóépületeiket. A társasházak egyebek között élhetnek a lakástakarék-pénztári konstrukciók lehetőségeivel is, amelyek nem jelentenek jelentős havi terhet az egyes lakástulajdonosok számára, mégis - a megtakarítási időszak végén - komoly összeget fordíthatnak az épület közös részeinek felújítására, karbantartására. Környezetvédelem kategória Közösségépítés kategória Életminőség-javítás Különdíj |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket. 
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
