Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Társasházunk volt bérlője jogtalan gazdagodásra hivatkozik a bíróságon - Szerződési elírás miatt megnyerheti a pert? 2014. július 4.
A társasházi Háztartás az olvasói kérdések rovat mellett pénzügyi-számviteli tanácsadással is igyekszik segíteni a közös képviselők munkáját, melynek keretében Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol a címben megfogalmazott kérdésre.
49 690 HUF Prémium minőségű NOTRAX Szennyfogó szőnyeg 380 Swisson Classic XT 90x150 cm Érdekel →
Kérdés Társasházunk perben áll egy volt bérlővel, akinek 4 havi bérleti díj tartozás után felmondtunk. A helyiséget nem hagyta el több hónapig, ezért jogi útra tereltük az ügyet. Bérlőnknek több kifogása volt. Az egyik, hogy túlszámláztuk a bérleti díjat, ezért jogtalan gazdagodást értünk el. Kérik ennek beszámítását. Sajnos a bérleti szerződésben valóban helytelen megfogalmazással szerepelnek a fizetendő tételek. 60.000 Ft/hó bérleti díjban állapodtunk meg, de a szerződésben ez úgy szerepelt (2010-ben), hogy „Bérlő a Bérbeadónak Bérleti díj címén (Th. számlájára): 45 000,00 Forrásadó címén (forrásadó): 15 000,00 Össz.: 60 000,00 Ft azaz negyvenötezer 00/100 forintot köteles minden hónap 15. napjáig a Társasház 11707024-................. számú számlájára v. pénztárába, valamint tizenötezer 00/100 forintot az APEH 10032000-06056353 számú számlájára, a Társasház adószámának feltüntetésével megfizetni." Bérlő arra hivatkozik - miután 4 évig a számlák 60.000 Ft bérleti díjról szóltak, és tartalmazták azt a mondatot, hogy „a számla %, majd % forrásadót tartalmaz" -, hogy a bérleti díj valójában 45.000 Ft volt, és a forrásadót mi túlszámláztuk, mert a 45.000 Ft 25%-a illetve 16%-a nem 15.000 Ft illetve 9.600 Ft, hanem 11.250 Ft, illetve később 7200 Ft. A bérleti szerződés később tartalmazza, hogy a kaució egy havi bérleti díj, azaz 60.000 Ft + egyebek. A forrásadót a ház fizette (szóbeli megállapodás szerint). Buktuk? Válasz A társasházak különleges jogállásúak, az adójukat az SZJA tv. szerint kell elszámolniuk. A bérbeadás jövedelme az SZJA 74.§ alapján adózik. Az adó kiszámítása 2010-ben: az adó mértéke 25 % 60.000 Ft x 0.25= 15.000 Ft Az adó kiszámítása 2011-2013-ban: az adó mértéke 16% 60.000 Ft x 0.16= 9.600 Ft A számlázás Mivel a bérbevevő kifizetőnek minősült, ezért neki kellett levonnia és átutalnia az SZJA előleget. A bevétel teljes egésze jövedelem. Az előleget a teljes bérleti díjból (bruttó) kellett levonni. Év végén a bérbevevő a társasháznak a levont adókról igazolást adott ki. A számlákat és az éves adóigazolásokat össze lehet vetni. A dokumentumok egybevetéséből látszik, hogy a felek eredeti szándéka a 60.000 Ft bruttó bérleti díj volt. Kérdéses esetben a felek eredeti szándékát kell figyelembe venni (az esetleges nyelvtani hibákat az érettségin igen, de itt nem lehet büntetni). A helyes szöveg az lett volna, hogy 45.000 Ft nettó bérleti díjat, és 15.000 Ft levont adóelőleget utal át a bérlő a háznak, illetve a NAV-nak. A forrásadó nem a bérlőt, hanem a bérbeadót terheli. Tehát a bérlő a ház pénzét utalja tovább a NAV-nak, a ház pénze pedig 45.000+15.000= 60.000 Ft volt. A bérlő összekeveri a bruttó és nettó bérleti díjat. A bérlő a háznak csak a nettó bérleti díjat utalhatta, mert az Art. szerint a kifizetőnek, csak a nettó bérleti díjat szabad utalnia a bérbeadó részére. Álláspontom szerint egyértelmű a dolog: a háznak van igaza.

Társasházunk volt bérlője jogtalan gazdagodásra hivatkozik a bíróságon - Szerződési elírás miatt megnyerheti a pert?

2014. július 4.

A társasházi Háztartás az olvasói kérdések rovat mellett pénzügyi-számviteli tanácsadással is igyekszik segíteni a közös képviselők munkáját, melynek keretében Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol a címben megfogalmazott kérdésre.

49 690 HUF

Prémium minőségű NOTRAX Szennyfogó szőnyeg 380 Swisson Classic XT 90x150 cm

Érdekel →

Kérdés

Társasházunk perben áll egy volt bérlővel, akinek 4 havi bérleti díj tartozás után felmondtunk.
A helyiséget nem hagyta el több hónapig, ezért jogi útra tereltük az ügyet.

Bérlőnknek több kifogása volt. Az egyik, hogy túlszámláztuk a bérleti díjat, ezért jogtalan gazdagodást értünk el. Kérik ennek beszámítását.

Sajnos a bérleti szerződésben valóban helytelen megfogalmazással szerepelnek a fizetendő tételek.
60.000 Ft/hó bérleti díjban állapodtunk meg, de a szerződésben ez úgy szerepelt (2010-ben), hogy „Bérlő a Bérbeadónak Bérleti díj címén (Th. számlájára): 45 000,00 Forrásadó címén (forrásadó): 15 000,00 Össz.: 60 000,00 Ft azaz negyvenötezer 00/100 forintot köteles minden hónap 15. napjáig a Társasház 11707024-................. számú számlájára v. pénztárába, valamint tizenötezer 00/100 forintot az APEH 10032000-06056353 számú számlájára, a Társasház adószámának feltüntetésével megfizetni."

Bérlő arra hivatkozik - miután 4 évig a számlák 60.000 Ft bérleti díjról szóltak, és tartalmazták azt a mondatot, hogy „a számla %, majd % forrásadót tartalmaz" -, hogy a bérleti díj valójában 45.000 Ft volt, és a forrásadót mi túlszámláztuk, mert a 45.000 Ft 25%-a illetve 16%-a nem 15.000 Ft illetve 9.600 Ft, hanem 11.250 Ft, illetve később 7200 Ft.
A bérleti szerződés később tartalmazza, hogy a kaució egy havi bérleti díj, azaz 60.000 Ft + egyebek.
A forrásadót a ház fizette (szóbeli megállapodás szerint).
Buktuk?

Válasz
A társasházak különleges jogállásúak, az adójukat az SZJA tv. szerint kell elszámolniuk. A bérbeadás jövedelme az SZJA 74.§ alapján adózik.

Az adó kiszámítása 2010-ben:
az adó mértéke 25 %
60.000 Ft x 0.25= 15.000 Ft

Az adó kiszámítása 2011-2013-ban:
az adó mértéke 16%
60.000 Ft x 0.16= 9.600 Ft

A számlázás
Mivel a bérbevevő kifizetőnek minősült, ezért neki kellett levonnia és átutalnia az SZJA előleget.
A bevétel teljes egésze jövedelem. Az előleget a teljes bérleti díjból (bruttó) kellett levonni.
Év végén a bérbevevő a társasháznak a levont adókról igazolást adott ki.
A számlákat és az éves adóigazolásokat össze lehet vetni.

A dokumentumok egybevetéséből látszik, hogy a felek eredeti szándéka a 60.000 Ft bruttó bérleti díj volt.
Kérdéses esetben a felek eredeti szándékát kell figyelembe venni (az esetleges nyelvtani hibákat az érettségin igen, de itt nem lehet büntetni).

A helyes szöveg az lett volna, hogy 45.000 Ft nettó bérleti díjat, és 15.000 Ft levont adóelőleget utal át a bérlő a háznak, illetve a NAV-nak. A forrásadó nem a bérlőt, hanem a bérbeadót terheli. Tehát a bérlő a ház pénzét utalja tovább a NAV-nak, a ház pénze pedig 45.000+15.000= 60.000 Ft volt.
A bérlő összekeveri a bruttó és nettó bérleti díjat. A bérlő a háznak csak a nettó bérleti díjat utalhatta, mert az Art. szerint a kifizetőnek, csak a nettó bérleti díjat szabad utalnia a bérbeadó részére.
Álláspontom szerint egyértelmű a dolog: a háznak van igaza.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

2 781 HUF

Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla

Érdekel →

További híreink

Mit jelent a társasházi építményi jog az új építésű házaknak? 2026. április 23.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: az építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.

Szórakozóhely zaja a társasházban: mit tehet a közös képviselő és mit a lakók? 2026. április 23.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”

Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.


Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.


Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.

Ki fizeti a tető javítását, ha a hiba egy beépítéskor keletkezett? 2026. január 29.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól 2026. január 26.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.

Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát 2026. január 23.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.