Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Társasházunk volt bérlője jogtalan gazdagodásra hivatkozik a bíróságon - Szerződési elírás miatt megnyerheti a pert? 2014. július 4.
A társasházi Háztartás az olvasói kérdések rovat mellett pénzügyi-számviteli tanácsadással is igyekszik segíteni a közös képviselők munkáját, melynek keretében Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol a címben megfogalmazott kérdésre.
Kérdés Társasházunk perben áll egy volt bérlővel, akinek 4 havi bérleti díj tartozás után felmondtunk. A helyiséget nem hagyta el több hónapig, ezért jogi útra tereltük az ügyet. Bérlőnknek több kifogása volt. Az egyik, hogy túlszámláztuk a bérleti díjat, ezért jogtalan gazdagodást értünk el. Kérik ennek beszámítását. Sajnos a bérleti szerződésben valóban helytelen megfogalmazással szerepelnek a fizetendő tételek. 60.000 Ft/hó bérleti díjban állapodtunk meg, de a szerződésben ez úgy szerepelt (2010-ben), hogy „Bérlő a Bérbeadónak Bérleti díj címén (Th. számlájára): 45 000,00 Forrásadó címén (forrásadó): 15 000,00 Össz.: 60 000,00 Ft azaz negyvenötezer 00/100 forintot köteles minden hónap 15. napjáig a Társasház 11707024-................. számú számlájára v. pénztárába, valamint tizenötezer 00/100 forintot az APEH 10032000-06056353 számú számlájára, a Társasház adószámának feltüntetésével megfizetni." Bérlő arra hivatkozik - miután 4 évig a számlák 60.000 Ft bérleti díjról szóltak, és tartalmazták azt a mondatot, hogy „a számla %, majd % forrásadót tartalmaz" -, hogy a bérleti díj valójában 45.000 Ft volt, és a forrásadót mi túlszámláztuk, mert a 45.000 Ft 25%-a illetve 16%-a nem 15.000 Ft illetve 9.600 Ft, hanem 11.250 Ft, illetve később 7200 Ft. A bérleti szerződés később tartalmazza, hogy a kaució egy havi bérleti díj, azaz 60.000 Ft + egyebek. A forrásadót a ház fizette (szóbeli megállapodás szerint). Buktuk? Válasz A társasházak különleges jogállásúak, az adójukat az SZJA tv. szerint kell elszámolniuk. A bérbeadás jövedelme az SZJA 74.§ alapján adózik. Az adó kiszámítása 2010-ben: az adó mértéke 25 % 60.000 Ft x 0.25= 15.000 Ft Az adó kiszámítása 2011-2013-ban: az adó mértéke 16% 60.000 Ft x 0.16= 9.600 Ft A számlázás Mivel a bérbevevő kifizetőnek minősült, ezért neki kellett levonnia és átutalnia az SZJA előleget. A bevétel teljes egésze jövedelem. Az előleget a teljes bérleti díjból (bruttó) kellett levonni. Év végén a bérbevevő a társasháznak a levont adókról igazolást adott ki. A számlákat és az éves adóigazolásokat össze lehet vetni. A dokumentumok egybevetéséből látszik, hogy a felek eredeti szándéka a 60.000 Ft bruttó bérleti díj volt. Kérdéses esetben a felek eredeti szándékát kell figyelembe venni (az esetleges nyelvtani hibákat az érettségin igen, de itt nem lehet büntetni). A helyes szöveg az lett volna, hogy 45.000 Ft nettó bérleti díjat, és 15.000 Ft levont adóelőleget utal át a bérlő a háznak, illetve a NAV-nak. A forrásadó nem a bérlőt, hanem a bérbeadót terheli. Tehát a bérlő a ház pénzét utalja tovább a NAV-nak, a ház pénze pedig 45.000+15.000= 60.000 Ft volt. A bérlő összekeveri a bruttó és nettó bérleti díjat. A bérlő a háznak csak a nettó bérleti díjat utalhatta, mert az Art. szerint a kifizetőnek, csak a nettó bérleti díjat szabad utalnia a bérbeadó részére. Álláspontom szerint egyértelmű a dolog: a háznak van igaza.

Társasházunk volt bérlője jogtalan gazdagodásra hivatkozik a bíróságon - Szerződési elírás miatt megnyerheti a pert?

2014. július 4.

A társasházi Háztartás az olvasói kérdések rovat mellett pénzügyi-számviteli tanácsadással is igyekszik segíteni a közös képviselők munkáját, melynek keretében Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol a címben megfogalmazott kérdésre.

Kérdés

Társasházunk perben áll egy volt bérlővel, akinek 4 havi bérleti díj tartozás után felmondtunk.
A helyiséget nem hagyta el több hónapig, ezért jogi útra tereltük az ügyet.

Bérlőnknek több kifogása volt. Az egyik, hogy túlszámláztuk a bérleti díjat, ezért jogtalan gazdagodást értünk el. Kérik ennek beszámítását.

Sajnos a bérleti szerződésben valóban helytelen megfogalmazással szerepelnek a fizetendő tételek.
60.000 Ft/hó bérleti díjban állapodtunk meg, de a szerződésben ez úgy szerepelt (2010-ben), hogy „Bérlő a Bérbeadónak Bérleti díj címén (Th. számlájára): 45 000,00 Forrásadó címén (forrásadó): 15 000,00 Össz.: 60 000,00 Ft azaz negyvenötezer 00/100 forintot köteles minden hónap 15. napjáig a Társasház 11707024-................. számú számlájára v. pénztárába, valamint tizenötezer 00/100 forintot az APEH 10032000-06056353 számú számlájára, a Társasház adószámának feltüntetésével megfizetni."

Bérlő arra hivatkozik - miután 4 évig a számlák 60.000 Ft bérleti díjról szóltak, és tartalmazták azt a mondatot, hogy „a számla %, majd % forrásadót tartalmaz" -, hogy a bérleti díj valójában 45.000 Ft volt, és a forrásadót mi túlszámláztuk, mert a 45.000 Ft 25%-a illetve 16%-a nem 15.000 Ft illetve 9.600 Ft, hanem 11.250 Ft, illetve később 7200 Ft.
A bérleti szerződés később tartalmazza, hogy a kaució egy havi bérleti díj, azaz 60.000 Ft + egyebek.
A forrásadót a ház fizette (szóbeli megállapodás szerint).
Buktuk?

Válasz
A társasházak különleges jogállásúak, az adójukat az SZJA tv. szerint kell elszámolniuk. A bérbeadás jövedelme az SZJA 74.§ alapján adózik.

Az adó kiszámítása 2010-ben:
az adó mértéke 25 %
60.000 Ft x 0.25= 15.000 Ft

Az adó kiszámítása 2011-2013-ban:
az adó mértéke 16%
60.000 Ft x 0.16= 9.600 Ft

A számlázás
Mivel a bérbevevő kifizetőnek minősült, ezért neki kellett levonnia és átutalnia az SZJA előleget.
A bevétel teljes egésze jövedelem. Az előleget a teljes bérleti díjból (bruttó) kellett levonni.
Év végén a bérbevevő a társasháznak a levont adókról igazolást adott ki.
A számlákat és az éves adóigazolásokat össze lehet vetni.

A dokumentumok egybevetéséből látszik, hogy a felek eredeti szándéka a 60.000 Ft bruttó bérleti díj volt.
Kérdéses esetben a felek eredeti szándékát kell figyelembe venni (az esetleges nyelvtani hibákat az érettségin igen, de itt nem lehet büntetni).

A helyes szöveg az lett volna, hogy 45.000 Ft nettó bérleti díjat, és 15.000 Ft levont adóelőleget utal át a bérlő a háznak, illetve a NAV-nak. A forrásadó nem a bérlőt, hanem a bérbeadót terheli. Tehát a bérlő a ház pénzét utalja tovább a NAV-nak, a ház pénze pedig 45.000+15.000= 60.000 Ft volt.
A bérlő összekeveri a bruttó és nettó bérleti díjat. A bérlő a háznak csak a nettó bérleti díjat utalhatta, mert az Art. szerint a kifizetőnek, csak a nettó bérleti díjat szabad utalnia a bérbeadó részére.
Álláspontom szerint egyértelmű a dolog: a háznak van igaza.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

Csak egylakásos lakóépület alakítható ki a XVI. kerület kertvárosias övezeteiben – szigorú önkormányzati ellenőrzés indul 2025. október 18.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.

Bontandó ház, egyidejű tulajdonlás nem akadály – változnak a jogosultsági feltételek a FIX 3%-os hitelnél 2025. október 7.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.

Új jog a társasházak építésénél – védelem a vevőknek is 2025. október 6.
A kormány új jogintézményt vezetne be a társasházi építkezéseknél, amely már az építés alatt álló lakásoknál is biztosítana védelmet a vevőknek és a hitelezőknek. A törvényjavaslat több ponton módosítja a társasházi, ingatlan-nyilvántartási és közjegyzői szabályokat, valamint kapcsolódik a nemrég indított FIX 3%-os lakáshitelhez is.


Civil felajánlásokból is bővülhet a hátrányos helyzetű települések lakhatási programja 2025. október 1.
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.

Sürgős felújítási munkálatokhoz célbefizetésre lenne szükség – szakértő válaszol 2025. szeptember 25.
Mekkora szavazati arány szükséges a célbefizetés elfogadásához? Mi minősül a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásnak?

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.

Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.

Új szabályok a társasházi energiaközösségeknek: egyszerűbb csatlakozás és átlátható elszámolás 2025. augusztus 22.
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.

Mi kell ahhoz, hogy az adataink biztonságban legyenek? – Társasházkezelés és adatbiztonság 2025. augusztus 19.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.

Jogtalanul használt közös helyiség: mit tehet a társasház? 2025. augusztus 13.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.

Kiemelt beruházássá válhatnak a 3%-os hitelprogramra épített lakóparkok 2025. augusztus 12.
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra.

Kamerás megfigyelés jogszerűen 2025. augusztus 11.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.

Saját parkoló, mégsem használhatja? – Vitás társasházi tiltás elektromos autók ellen 2025. augusztus 8.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével.