Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Társasházunk volt bérlője jogtalan gazdagodásra hivatkozik a bíróságon - Szerződési elírás miatt megnyerheti a pert? 2014. július 4.
A társasházi Háztartás az olvasói kérdések rovat mellett pénzügyi-számviteli tanácsadással is igyekszik segíteni a közös képviselők munkáját, melynek keretében Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol a címben megfogalmazott kérdésre.
Kérdés Társasházunk perben áll egy volt bérlővel, akinek 4 havi bérleti díj tartozás után felmondtunk. A helyiséget nem hagyta el több hónapig, ezért jogi útra tereltük az ügyet. Bérlőnknek több kifogása volt. Az egyik, hogy túlszámláztuk a bérleti díjat, ezért jogtalan gazdagodást értünk el. Kérik ennek beszámítását. Sajnos a bérleti szerződésben valóban helytelen megfogalmazással szerepelnek a fizetendő tételek. 60.000 Ft/hó bérleti díjban állapodtunk meg, de a szerződésben ez úgy szerepelt (2010-ben), hogy „Bérlő a Bérbeadónak Bérleti díj címén (Th. számlájára): 45 000,00 Forrásadó címén (forrásadó): 15 000,00 Össz.: 60 000,00 Ft azaz negyvenötezer 00/100 forintot köteles minden hónap 15. napjáig a Társasház 11707024-................. számú számlájára v. pénztárába, valamint tizenötezer 00/100 forintot az APEH 10032000-06056353 számú számlájára, a Társasház adószámának feltüntetésével megfizetni." Bérlő arra hivatkozik - miután 4 évig a számlák 60.000 Ft bérleti díjról szóltak, és tartalmazták azt a mondatot, hogy „a számla %, majd % forrásadót tartalmaz" -, hogy a bérleti díj valójában 45.000 Ft volt, és a forrásadót mi túlszámláztuk, mert a 45.000 Ft 25%-a illetve 16%-a nem 15.000 Ft illetve 9.600 Ft, hanem 11.250 Ft, illetve később 7200 Ft. A bérleti szerződés később tartalmazza, hogy a kaució egy havi bérleti díj, azaz 60.000 Ft + egyebek. A forrásadót a ház fizette (szóbeli megállapodás szerint). Buktuk? Válasz A társasházak különleges jogállásúak, az adójukat az SZJA tv. szerint kell elszámolniuk. A bérbeadás jövedelme az SZJA 74.§ alapján adózik. Az adó kiszámítása 2010-ben: az adó mértéke 25 % 60.000 Ft x 0.25= 15.000 Ft Az adó kiszámítása 2011-2013-ban: az adó mértéke 16% 60.000 Ft x 0.16= 9.600 Ft A számlázás Mivel a bérbevevő kifizetőnek minősült, ezért neki kellett levonnia és átutalnia az SZJA előleget. A bevétel teljes egésze jövedelem. Az előleget a teljes bérleti díjból (bruttó) kellett levonni. Év végén a bérbevevő a társasháznak a levont adókról igazolást adott ki. A számlákat és az éves adóigazolásokat össze lehet vetni. A dokumentumok egybevetéséből látszik, hogy a felek eredeti szándéka a 60.000 Ft bruttó bérleti díj volt. Kérdéses esetben a felek eredeti szándékát kell figyelembe venni (az esetleges nyelvtani hibákat az érettségin igen, de itt nem lehet büntetni). A helyes szöveg az lett volna, hogy 45.000 Ft nettó bérleti díjat, és 15.000 Ft levont adóelőleget utal át a bérlő a háznak, illetve a NAV-nak. A forrásadó nem a bérlőt, hanem a bérbeadót terheli. Tehát a bérlő a ház pénzét utalja tovább a NAV-nak, a ház pénze pedig 45.000+15.000= 60.000 Ft volt. A bérlő összekeveri a bruttó és nettó bérleti díjat. A bérlő a háznak csak a nettó bérleti díjat utalhatta, mert az Art. szerint a kifizetőnek, csak a nettó bérleti díjat szabad utalnia a bérbeadó részére. Álláspontom szerint egyértelmű a dolog: a háznak van igaza.

Társasházunk volt bérlője jogtalan gazdagodásra hivatkozik a bíróságon - Szerződési elírás miatt megnyerheti a pert?

2014. július 4.

A társasházi Háztartás az olvasói kérdések rovat mellett pénzügyi-számviteli tanácsadással is igyekszik segíteni a közös képviselők munkáját, melynek keretében Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol a címben megfogalmazott kérdésre.

Kérdés

Társasházunk perben áll egy volt bérlővel, akinek 4 havi bérleti díj tartozás után felmondtunk.
A helyiséget nem hagyta el több hónapig, ezért jogi útra tereltük az ügyet.

Bérlőnknek több kifogása volt. Az egyik, hogy túlszámláztuk a bérleti díjat, ezért jogtalan gazdagodást értünk el. Kérik ennek beszámítását.

Sajnos a bérleti szerződésben valóban helytelen megfogalmazással szerepelnek a fizetendő tételek.
60.000 Ft/hó bérleti díjban állapodtunk meg, de a szerződésben ez úgy szerepelt (2010-ben), hogy „Bérlő a Bérbeadónak Bérleti díj címén (Th. számlájára): 45 000,00 Forrásadó címén (forrásadó): 15 000,00 Össz.: 60 000,00 Ft azaz negyvenötezer 00/100 forintot köteles minden hónap 15. napjáig a Társasház 11707024-................. számú számlájára v. pénztárába, valamint tizenötezer 00/100 forintot az APEH 10032000-06056353 számú számlájára, a Társasház adószámának feltüntetésével megfizetni."

Bérlő arra hivatkozik - miután 4 évig a számlák 60.000 Ft bérleti díjról szóltak, és tartalmazták azt a mondatot, hogy „a számla %, majd % forrásadót tartalmaz" -, hogy a bérleti díj valójában 45.000 Ft volt, és a forrásadót mi túlszámláztuk, mert a 45.000 Ft 25%-a illetve 16%-a nem 15.000 Ft illetve 9.600 Ft, hanem 11.250 Ft, illetve később 7200 Ft.
A bérleti szerződés később tartalmazza, hogy a kaució egy havi bérleti díj, azaz 60.000 Ft + egyebek.
A forrásadót a ház fizette (szóbeli megállapodás szerint).
Buktuk?

Válasz
A társasházak különleges jogállásúak, az adójukat az SZJA tv. szerint kell elszámolniuk. A bérbeadás jövedelme az SZJA 74.§ alapján adózik.

Az adó kiszámítása 2010-ben:
az adó mértéke 25 %
60.000 Ft x 0.25= 15.000 Ft

Az adó kiszámítása 2011-2013-ban:
az adó mértéke 16%
60.000 Ft x 0.16= 9.600 Ft

A számlázás
Mivel a bérbevevő kifizetőnek minősült, ezért neki kellett levonnia és átutalnia az SZJA előleget.
A bevétel teljes egésze jövedelem. Az előleget a teljes bérleti díjból (bruttó) kellett levonni.
Év végén a bérbevevő a társasháznak a levont adókról igazolást adott ki.
A számlákat és az éves adóigazolásokat össze lehet vetni.

A dokumentumok egybevetéséből látszik, hogy a felek eredeti szándéka a 60.000 Ft bruttó bérleti díj volt.
Kérdéses esetben a felek eredeti szándékát kell figyelembe venni (az esetleges nyelvtani hibákat az érettségin igen, de itt nem lehet büntetni).

A helyes szöveg az lett volna, hogy 45.000 Ft nettó bérleti díjat, és 15.000 Ft levont adóelőleget utal át a bérlő a háznak, illetve a NAV-nak. A forrásadó nem a bérlőt, hanem a bérbeadót terheli. Tehát a bérlő a ház pénzét utalja tovább a NAV-nak, a ház pénze pedig 45.000+15.000= 60.000 Ft volt.
A bérlő összekeveri a bruttó és nettó bérleti díjat. A bérlő a háznak csak a nettó bérleti díjat utalhatta, mert az Art. szerint a kifizetőnek, csak a nettó bérleti díjat szabad utalnia a bérbeadó részére.
Álláspontom szerint egyértelmű a dolog: a háznak van igaza.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.


Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.

Új szabályok a társasházi energiaközösségeknek: egyszerűbb csatlakozás és átlátható elszámolás 2025. augusztus 22.
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.

Mi kell ahhoz, hogy az adataink biztonságban legyenek? – Társasházkezelés és adatbiztonság 2025. augusztus 19.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.

Jogtalanul használt közös helyiség: mit tehet a társasház? 2025. augusztus 13.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.

Kiemelt beruházássá válhatnak a 3%-os hitelprogramra épített lakóparkok 2025. augusztus 12.
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra.

Kamerás megfigyelés jogszerűen 2025. augusztus 11.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.

Saját parkoló, mégsem használhatja? – Vitás társasházi tiltás elektromos autók ellen 2025. augusztus 8.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével.

Drágább lesz a tulajdoni lap és a változásfigyelés – fontos tudnivalók az új díjszabásról 2025. augusztus 6.
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is.

Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai 2025. augusztus 1.
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.

Alapítvány lakásszövetkezeti keretek között – Új lehetőségek a közösségépítésre 2025. július 30.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről.

Automatikus döntéshozatal, digitális bejegyzés - Mi tudható az új elektronikus nyilvántartási törvényről? 2025. július 29.
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás

Az ingatlan-nyilvántartás változásai az ingatlan-adásvétel tükrében – gyakorlati tapasztalatok 2025. július 28.
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre.

Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben 2025. július 23.
A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.