eKözgyűlés a társasházban2021. március 17. |
|---|
Míg az oktatás, az egyesületek, gazdasági társaságok és a bíróságok is online közgyűlhetnek és működhetnek, addig a társasházakra mintha már megint senki nem gondolt volna. Pedig az elektronikus közgyűlés lehetősége nagyon sok társasház működését megkönnyítené.
|
|
12 490 HUF
THSUNI ESA-01N3C Kültéri fali lámpa mozgásérzékelővel fekete
![]() Érdekel → |
|
Mindannyian tudjuk, hogy - világjárvány ide vagy oda -, az épületek állagromlása, az elhanyagolásokból eredő épületkárok, amortizáció, élettartam a lezárások ellenére sem áll meg. Sőt! Ahhoz, hogy egy társasházi felújítás - amely a társasházak legalább felénél aktuális probléma - megvalósuljon és ahhoz, hogy a forrásokat a tulajdonosok időben előteremtsék és megszavazzák, legalább fél év elő-, és felkészülés szükséges. Illegális közgyűlés, vagy leszakadó folyosó? Amennyiben a 2021-es költségvetést nincs mód elfogadtatni, úgy a tervezett beruházások kései megszavazása nem csak a megbízható kivitelezők szabad kapacitásairól való lemaradást eredményezi, hanem ezen felül egy jelentős árfolyamkockázatot is jelenthet az anyagdíj drágulások tekintetében. Ki fogja ez esetben kompenzálni a társasházakat és a tulajdonosokat azért, mert nem tarthattak online közgyűlést? Minden tulajdonosnak joga, hogy egyrészt a saját és mások egészségét megvédje - például azzal, hogy otthon marad -, másrészt, hogy ugyanezt tegye saját vagyonával is. Ez utóbbi részét képezi a sok esetben a család legnagyobb vagyonelemének, a társasházi lakáshoz kapcsolódó közös területek üzemeltetésének biztonsága, az épületrészek felújítása, karbantartása, ami szintén az éves költségvetés része. Tehát joggal merül fel a kérdés, hogy melyik a nagyobb kár? Ha egy közös képviselő - törvényellenesen - online közgyűlést tart, vagy ha jogkövető és nem tart semmilyen közgyűlést a törvénymódosításig, amivel - közvetve -, nagyobb kárt okoz a tulajdonosoknak és saját magának is? Melyik közös képviselő végzi jól a munkáját, aki vállalja a kockázatot és megtartja most ilyen vagy olyan formában a közgyűlést, vagy az, aki minden törvényt betartva vagyoni kárt okoz a háznak? A cikket teljes terjedelmében a THT - Társasházi Háztartás jövő héten megjelenő márciusi számában olvashatják. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Míg az oktatás, az egyesületek, gazdasági társaságok és a bíróságok is online közgyűlhetnek és működhetnek, addig a társasházakra mintha már megint senki nem gondolt volna. Pedig az elektronikus közgyűlés lehetősége nagyon sok társasház működését megkönnyítené.

Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
Milyen feltételekkel érhető el a 3 százalékos otthon start konstrukció, és hogyan működik a gyakorlatban? Kik tudnak ténylegesen élni vele, és hol ütközhetnek korlátokba a családok és a fiatal lakásvásárlók? Milyen kockázatokkal kell számolni a hitelfelvétel során, és hogyan befolyásolhatja mindez a társasházi beruházásokat vagy az ingatlanpiaci döntéseket? Milyen előnyöket és megtakarítási lehetőségeket kínál a program, és milyen irányba mutathat a szabályozás a következő időszakban? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Hiteles András otthonteremtési szakértő osztja meg tapasztalatait és gyakorlati tanácsait. 
A helyi önazonosság védelméről szóló új rendelet alapján 2026. január 1-től nem létesíthet bárki lakcímet a XVI. kerületben. Azok számára tiltja meg az állandó vagy ideiglenes lakcím bejelentését, akik olyan ingatlanban kívánnak beköltözni, amelyre településképi kötelezés vonatkozik, vagy amelynek rendeltetése nem lakóingatlan.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés? 
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.
Módosult a lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogató felhívás a KEHOP Plusz konstrukció. Több pénz, hosszabb futamidő, bővített támogatható tevékenységek, egyszerűbb ügyintézés.
A THT mesterséges intelligencia asszisztense immár elérte a fejlesztés új szakaszát: a béta időszak hivatalosan is lezárult, és a szolgáltatás a továbbiakban kizárólag a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) tagsága révén lesz elérhető.
2025-ben immár hatodik alkalommal nyerte el a rangos MagyarBrands díjat az eHÁZ digitális társasházkezelő rendszer. A márka 2019, 2020, 2021, 2022 és 2024 után idén is szerepel a legkiválóbb hazai innovatív márkák között, amelyet a független, szakértői zsűri ítélt oda.
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren. 





































