Barion Pixel

Elhunyt számvizsgálók, tulajdonosok, tehetetlen közös képviselők: COVID-19 a társasházkezelésben

2021. március 18.
maszkos.jpgAz egyik népszerű közösségi oldalon a társasházkezelők osztották meg a tapasztalataikat a COVID-19 vírus munkájukra gyakorolt hatásairól.

„Leírom, mert ki kell írnom magamból. Napok óta tudjátok mit látok? Beteg SzB, elhunyt SzB, beteg tulajdonos, elhunyt tulajdonos..." - indította a témát V. Ottilia társasházkezelő. Elmondása szerint úgy érzi, mintha napról napra repedezne a burok, ami körbevette eddigi munkája során, pedig próbálja minimalizálni a kapcsolatot a szakemberekkel és tulajdonosokkal.

B. Zoltán leírja, hogy „Barátom tegnap reggel halt meg. Covid. 43 éves, erős férfi. Dolgozott társasházaknak is." Mindeközben C. Mihály arról számol be, hogy „A héten kezdtünk egy munkát. A képviselő előtte pár napon belül 3 hozzátartozóját vesztette el a vírus miatt. Mivel a közgyűlés tilos, az ügyfélfogadás is, és még csak írásos szavazást sem kezdeményezhetsz, ezért találtam ki a digitális konzultációt és több ráépülő szolgáltatást, hogy a korlátok ellenére is legyenek felújítások. Mindenki legalábbis tartózkodó, de egyáltalán nem megértő, ha neki van szüksége valamire. Most te vagy a nihilista patás, nyáron meg közgyűlhetsz egyedül, míg mindenki szabadulna a bezártságból. Másrészről megdöbbent, hogy mennyi segítőkészség szorult egyes emberekbe, mindennek ellenére! Ismerek olyan képviselőt, aki covidos intenzíven önkénteskedik, aki gyerekosztályra jár mesét olvasni, sok társasházban maguk a lakótársak bevásárolnak az időseknek, karanténosoknak, vagy betegeknek. Felül kell emelkedni a félelmen és azt keresni, kinek tudunk biztonságosan és okosan segíteni szorult helyzetében. „

G. Ágnes az alábiakról számol be: „Tavaly ilyenkor túl voltam 15 közgyűlésen. Most topogok, és próbálom amit lehet írásban megoldani, mert kérik. De sokkal nehezebb ez az év, mint az ezt megelőző 26. És az fáraszt ki a legjobban, hogy nehezen értik meg egyesek, hogy NEM tudunk online közgyűlésen érvényes határozatot hozni. Az ajánlatok beszerzése is veszett fejsze nyele, mert hiába kérem be, max 30 napig tartja azt az árat a vállalkozó"

S. T. Csilla társasházaiban sem jobb a helyzet: „Januárban eléggé megbuktunk, az egyik kis házacskában 6 tulajdonosból rövid időn belül 2 főt elvesztettünk. (Egyikük sem vírus miatt ment el) 2 tulajdonosban rögtön felmerült, hogy Ő lesz a következő aki betegségei miatt megy el. Vagyunk olyan viszonyban, hogy ezt el is mondták nekem. 1 tulajdonos és a férje koronás lett..... (Ők már jól vannak) Azok közé tartozom aki a társasházkezelésen túl még az emberi tényezőkkel is foglalkozik a házakban. Mit mondjak? Ehhez még hozzá jön közgyűlni kell mert a ház megsüllyedt, lassan a tulajdonosok tulhányada nem lesz határozatképes. Persze pénz nincs, az elődök csak a számlák kifizetésével foglalkoztak, műszaki állapot erősen leromlott."


Az írásbeli szavazás kapcsán itt írtunk, az elektronikus közgyűléssel kapcsolatos cikkünk ide kattintva olvasható.

További híreink


Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
szamologep_k.jpgMit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
dr._KBK_f_v_2_fekvokep.pngGyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

http://www.mitoe.hu
Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.

Ki fizeti a tető javítását, ha a hiba egy beépítéskor keletkezett? 2026. január 29.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól 2026. január 26.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.

Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát 2026. január 23.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.

„Szemétledobóval vettük a lakást” – mégis bezárhatja a társasház? 2026. január 21.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy 2026. január 13.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni? 2026. január 8.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.

Csúszós téma: Kinek a feladata eltakarítani a társasház előtti járdáról a havat? 2026. január 6.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások