Vonzónak számít a piacon a „jó fűtésű” ingatlan2013. január 2. |
|---|
| Az emelkedő energiaköltségek miatt egyre fontosabb döntési szempont az ingatlanvásárlók számára, hogy milyen típusú fűtési rendszerrel rendelkezik a kiszemelt lakás vagy ház, ezért a korszerű fűtési rendszer akár 15-20 százalékot is dobhat az ingatlan piaci értékén - derül ki az OTP Ingatlanpont év végén kézült piaci kitekintéséből. A korlátozott anyagi lehetőséggel rendelkezők számára csak a négyzetméterár számít, őket a fűtés típusa nem befolyásolja. |
|
48 389 HUF
THS Bútor széf
![]() Érdekel → |
|
„A dráguló energiaárak mellett egyre jobban odafigyelnek a vásárlók a kiszemelt ingatlan várható rezsijére, ami jelentős mértékben a fűtési rendszer milyenségétől függ. Ez a szempont ezért egyre jobban felértékelődik a vásárlási döntésekben" - húzza alá Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. A lakásoknál az egyedileg szabályozható és mérhető fűtési rendszerek a legkeresettebbek, illetve még a házközponti fűtés számít viszonylag jól eladhatónak. A hagyományos, téglaépítésű társasházi lakásoknál a gázcirkó fűtésű ingatlanok a legnépszerűbbek, míg panel esetében a felújított, panelprogramos, egyedi szabályozású és hőmennyiség mérésű lakások iránt mutatkozik kereslet. A korszerűtlen, „régi távfűtéses" lakótelepi lakásokat csak nehezebben, illetve lassabban és nyomott áron lehet eladni, mivel az ilyen ingatlanoktól sok vásárló ódzkodik. A távfűtéses lakások mellett az egyébként nem túl elterjedt villanyfűtés számít „sanyarú sorsúnak" az ingatlanpiacon. Drága fűtési típus, ezért nem is keresik az ilyen lakásokat. Nem különösebben kedveltek a gázkonvektoros lakások sem, annak ellenére, hogy ez a fűtési rendszer könnyen szabályozható, és az egyes helyiségeket külön-külön is lehet fűteni. Hátrányuk viszont, hogy a vevők szerint nem esztétikusak, szárítják a levegőt, jellemző szaguk van, és rendszeres karbantartás nélkül kevésbé biztonságosak. A családi házak esetében kevésbé a fűtési rendszer típusa, inkább a gépészet korszerűsége számít az elsődleges szempontnak, illetve a ház energetikai állapota, a korszerű szigetelés, illetve a modern nyílászárók megléte. Jellemző trend, hogy mind többen egészítik ki a fűtési rendszerüket napkollektorral, napelemes megoldásokkal, vagy egyéb megújuló energiás technikával, hogy rásegítsenek a fűtésre, vagy a meleg víz előállítására. Érdekeség, hogy a vásárlói döntéseket, preferenciákat gyakran berögződések határozzák meg. „Sokan hiszik, hogy az egyedi gázfűtés verhetetlen a rezsi szempontjából, miközben az energiaárak folyamatos emelkedésével, illetve a panel-korszerűsítési programoknak köszönhetően az egyedileg mérhető és szabályozható távfűtés ma már gyakran kedvezőbb" - említ egy példát Kosztolánczy György. Szerinte fontos megemlíteni azt is, hogy a vevők egy része - akiknek minimális összeg áll rendelkezésre lakhatásuk biztosítására - számára semmi más nem számít, csak a négyzetméterár. Ők azok, akik egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy válogassanak, így őket a fűtés típusa nem befolyásolja érdemben a döntésükben. Előfordul, hogy a korszerű fűtési rendszer által nyújtott előnyök nem, vagy csak mérsékelten érvényesíthetők az árban - derül ki az OTP Ingatlanponttapasztalataiból. Számos vidéki városban már többségben van a panelprogramos lakótelepi lakás, ezért már nem számít előnynek az egyedileg szabályozható fűtés, így az árban sem jelenik meg érezhetően a korszerűsítés hatása. Tény viszont, hogy a felújított ingatlanok eladhatósága továbbra is számottevően jobb, mint azoké, amelyeket nem újítottak még fel. otpip.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel.
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 







































