Vonzónak számít a piacon a „jó fűtésű” ingatlan2013. január 2. |
|---|
| Az emelkedő energiaköltségek miatt egyre fontosabb döntési szempont az ingatlanvásárlók számára, hogy milyen típusú fűtési rendszerrel rendelkezik a kiszemelt lakás vagy ház, ezért a korszerű fűtési rendszer akár 15-20 százalékot is dobhat az ingatlan piaci értékén - derül ki az OTP Ingatlanpont év végén kézült piaci kitekintéséből. A korlátozott anyagi lehetőséggel rendelkezők számára csak a négyzetméterár számít, őket a fűtés típusa nem befolyásolja. |
|
20 190 HUF
Kültéri Postaláda - nemesacélból
![]() Érdekel → |
|
„A dráguló energiaárak mellett egyre jobban odafigyelnek a vásárlók a kiszemelt ingatlan várható rezsijére, ami jelentős mértékben a fűtési rendszer milyenségétől függ. Ez a szempont ezért egyre jobban felértékelődik a vásárlási döntésekben" - húzza alá Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. A lakásoknál az egyedileg szabályozható és mérhető fűtési rendszerek a legkeresettebbek, illetve még a házközponti fűtés számít viszonylag jól eladhatónak. A hagyományos, téglaépítésű társasházi lakásoknál a gázcirkó fűtésű ingatlanok a legnépszerűbbek, míg panel esetében a felújított, panelprogramos, egyedi szabályozású és hőmennyiség mérésű lakások iránt mutatkozik kereslet. A korszerűtlen, „régi távfűtéses" lakótelepi lakásokat csak nehezebben, illetve lassabban és nyomott áron lehet eladni, mivel az ilyen ingatlanoktól sok vásárló ódzkodik. A távfűtéses lakások mellett az egyébként nem túl elterjedt villanyfűtés számít „sanyarú sorsúnak" az ingatlanpiacon. Drága fűtési típus, ezért nem is keresik az ilyen lakásokat. Nem különösebben kedveltek a gázkonvektoros lakások sem, annak ellenére, hogy ez a fűtési rendszer könnyen szabályozható, és az egyes helyiségeket külön-külön is lehet fűteni. Hátrányuk viszont, hogy a vevők szerint nem esztétikusak, szárítják a levegőt, jellemző szaguk van, és rendszeres karbantartás nélkül kevésbé biztonságosak. A családi házak esetében kevésbé a fűtési rendszer típusa, inkább a gépészet korszerűsége számít az elsődleges szempontnak, illetve a ház energetikai állapota, a korszerű szigetelés, illetve a modern nyílászárók megléte. Jellemző trend, hogy mind többen egészítik ki a fűtési rendszerüket napkollektorral, napelemes megoldásokkal, vagy egyéb megújuló energiás technikával, hogy rásegítsenek a fűtésre, vagy a meleg víz előállítására. Érdekeség, hogy a vásárlói döntéseket, preferenciákat gyakran berögződések határozzák meg. „Sokan hiszik, hogy az egyedi gázfűtés verhetetlen a rezsi szempontjából, miközben az energiaárak folyamatos emelkedésével, illetve a panel-korszerűsítési programoknak köszönhetően az egyedileg mérhető és szabályozható távfűtés ma már gyakran kedvezőbb" - említ egy példát Kosztolánczy György. Szerinte fontos megemlíteni azt is, hogy a vevők egy része - akiknek minimális összeg áll rendelkezésre lakhatásuk biztosítására - számára semmi más nem számít, csak a négyzetméterár. Ők azok, akik egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy válogassanak, így őket a fűtés típusa nem befolyásolja érdemben a döntésükben. Előfordul, hogy a korszerű fűtési rendszer által nyújtott előnyök nem, vagy csak mérsékelten érvényesíthetők az árban - derül ki az OTP Ingatlanponttapasztalataiból. Számos vidéki városban már többségben van a panelprogramos lakótelepi lakás, ezért már nem számít előnynek az egyedileg szabályozható fűtés, így az árban sem jelenik meg érezhetően a korszerűsítés hatása. Tény viszont, hogy a felújított ingatlanok eladhatósága továbbra is számottevően jobb, mint azoké, amelyeket nem újítottak még fel. otpip.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát.
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva.
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre.
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 







































