Vonzónak számít a piacon a „jó fűtésű” ingatlan2013. január 2. |
|---|
| Az emelkedő energiaköltségek miatt egyre fontosabb döntési szempont az ingatlanvásárlók számára, hogy milyen típusú fűtési rendszerrel rendelkezik a kiszemelt lakás vagy ház, ezért a korszerű fűtési rendszer akár 15-20 százalékot is dobhat az ingatlan piaci értékén - derül ki az OTP Ingatlanpont év végén kézült piaci kitekintéséből. A korlátozott anyagi lehetőséggel rendelkezők számára csak a négyzetméterár számít, őket a fűtés típusa nem befolyásolja. |
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
![]() Érdekel → |
|
„A dráguló energiaárak mellett egyre jobban odafigyelnek a vásárlók a kiszemelt ingatlan várható rezsijére, ami jelentős mértékben a fűtési rendszer milyenségétől függ. Ez a szempont ezért egyre jobban felértékelődik a vásárlási döntésekben" - húzza alá Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. A lakásoknál az egyedileg szabályozható és mérhető fűtési rendszerek a legkeresettebbek, illetve még a házközponti fűtés számít viszonylag jól eladhatónak. A hagyományos, téglaépítésű társasházi lakásoknál a gázcirkó fűtésű ingatlanok a legnépszerűbbek, míg panel esetében a felújított, panelprogramos, egyedi szabályozású és hőmennyiség mérésű lakások iránt mutatkozik kereslet. A korszerűtlen, „régi távfűtéses" lakótelepi lakásokat csak nehezebben, illetve lassabban és nyomott áron lehet eladni, mivel az ilyen ingatlanoktól sok vásárló ódzkodik. A távfűtéses lakások mellett az egyébként nem túl elterjedt villanyfűtés számít „sanyarú sorsúnak" az ingatlanpiacon. Drága fűtési típus, ezért nem is keresik az ilyen lakásokat. Nem különösebben kedveltek a gázkonvektoros lakások sem, annak ellenére, hogy ez a fűtési rendszer könnyen szabályozható, és az egyes helyiségeket külön-külön is lehet fűteni. Hátrányuk viszont, hogy a vevők szerint nem esztétikusak, szárítják a levegőt, jellemző szaguk van, és rendszeres karbantartás nélkül kevésbé biztonságosak. A családi házak esetében kevésbé a fűtési rendszer típusa, inkább a gépészet korszerűsége számít az elsődleges szempontnak, illetve a ház energetikai állapota, a korszerű szigetelés, illetve a modern nyílászárók megléte. Jellemző trend, hogy mind többen egészítik ki a fűtési rendszerüket napkollektorral, napelemes megoldásokkal, vagy egyéb megújuló energiás technikával, hogy rásegítsenek a fűtésre, vagy a meleg víz előállítására. Érdekeség, hogy a vásárlói döntéseket, preferenciákat gyakran berögződések határozzák meg. „Sokan hiszik, hogy az egyedi gázfűtés verhetetlen a rezsi szempontjából, miközben az energiaárak folyamatos emelkedésével, illetve a panel-korszerűsítési programoknak köszönhetően az egyedileg mérhető és szabályozható távfűtés ma már gyakran kedvezőbb" - említ egy példát Kosztolánczy György. Szerinte fontos megemlíteni azt is, hogy a vevők egy része - akiknek minimális összeg áll rendelkezésre lakhatásuk biztosítására - számára semmi más nem számít, csak a négyzetméterár. Ők azok, akik egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy válogassanak, így őket a fűtés típusa nem befolyásolja érdemben a döntésükben. Előfordul, hogy a korszerű fűtési rendszer által nyújtott előnyök nem, vagy csak mérsékelten érvényesíthetők az árban - derül ki az OTP Ingatlanponttapasztalataiból. Számos vidéki városban már többségben van a panelprogramos lakótelepi lakás, ezért már nem számít előnynek az egyedileg szabályozható fűtés, így az árban sem jelenik meg érezhetően a korszerűsítés hatása. Tény viszont, hogy a felújított ingatlanok eladhatósága továbbra is számottevően jobb, mint azoké, amelyeket nem újítottak még fel. otpip.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi.
A hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak.
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé".
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházi biztosítások díja az elmúlt évben érezhetően megemelkedett, de az okok korántsem egyértelműek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n a biztosítói kerekasztalnál négy piaci szereplő képviselői vitatták meg, miért kerülnek egyre többe a biztosítások, hogyan működik a mestervonalas assistance, és miért nem old meg mindent a kötelezővé tétel. Simon János (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.), Antalffy Dániel (Allianz Hungária Zrt.), Hegyháti Szilvia (Generali Biztosító Zrt.) és Lévai Dániel (Netrisk Magyarország Kft.) beszélgetéséből kiderült: a biztosítások világa legalább annyira sokszínű, mint maguk a társasházak.
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett.
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára!
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 






































