Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Ismételten az ingatlanok bérbeadásából szerzett jövedelemről 2011. március 13.
A Társasházi Háztartás, az olvasói kérdések rovatban öt éve indított jogi tanácsadás mellett 2010 augusztusa óta pénzügyi-számviteli tanácsadással is igyekszik segíteni a közös képviselők munkáját. Az új rovatban Dr. Tőke Lászlóné, a Benedek és Társai Kft. adótanácsadója válaszol olvasóink kérdéseire.
Valójában mondhatom azt, hogy az adóhatósággal történt ismételt egyeztetés, februári változata alapján írom tájékoztatómat a bérbeadásról, mely sok fejtörést okoz a közös képviselőknek. A társasház jövedelmét az Szja. tv. XIV. fejezete szabályozza, mint „Vegyes jövedelmek"-et, s ennek 75. paragrafusa taglalja is ezt, de meglehetősen szűkszavúan. A társasházak adózási szabályának lényege, hogy a személyi jövedelemadó alanyaként kötelesek adózni a közösen megszerzett jövedelmek után. Még abban az esetben is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, így is a 75.§. 2-7 pontja szerint kell az esetleges adókötelezettséget megállapítani. A 2-es bekezdés szerint úgy kell megállapítani és megfizetnie a jövedelme után a 16% személyi jövedelemadót a társasháznak, mintha magánszemély szerezte volna meg. Ez a bekezdés 2010-ben kiemelte kivételként „... a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt". 2011-ben pedig nem veszi ki, tehát eszerint, mint magánszemély kell adóznia jövedelmei után. Ezt eddig is így értelmeztük, de az adóhatóság 28. füzetében megjelentek egyéb bizonytalanságot is gerjesztettek, az alábbiak szerint: „Tekintettel arra, hogy a társasház bérbeadásából származó jövedelme külön adózó jövedelem, így arra nem vonatkozik az adóalap-kiegészítési kötelezettség." Ebben a mondatban azért van némi pontatlan fogalmazás, mert külön adózó jövedelemről ebben az esetben nem beszélhetünk. Talán szerencsésebb lett volna ezzel a logikával akkor vegyes jövedelmet említeni. Ugyanakkor a füzet korábbi részében már kitért a tájékoztató írója a külön adózó jövedelmekre (ingatlan értékesítés, árfolyamnyereség stb.), de akkor nem sorolta oda a bérleti díj jövedelmét. Tehát ez a füzet is zavaros, hasonlóan az alapszabályához. Ebből is látszik, hogy nincs szó külön adózó jövedelemről, ez ebben az esetben egy téves fogalmazás. Az szja tv. 29.§-a határozza meg az összevont jövedelmeket, így ebbe tartoznak az önálló, a nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből származó jövedelmek. Ezek az olyan jellegű jövedelmek, amelyek alapját bruttósítani kell. Így az adóhatóság logikája szerint a társasház bérbeadásának jövedelmét, mivel „vegyes" jellegű jövedelmek közé értelmezi, nem is sorolja itt fel, ezért nem kell felbruttósítani. Szerintük így a 28. számú füzet összhangban van a törvény erre vonatkozó pontjaival. Ez azt jelenti 75.§ alábbi pontjai szerint: „(5)... a társasház által az adóévben megszerzett összes más bevételből (ideértve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt is) le kell vonni a tulajdonostársak közös költségre, illetőleg felújításra történt adóévi befizetéseit, a társasház által közvetített szolgáltatás tovább számlázott ellenértékét, valamint azokat az összegeket, amelyeket e törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (pl. jogszabály alapján kapott támogatás, felvett hitel). Az így fennmaradó bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni. (6) A társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti és arról igazolást állít ki a társasház részére, valamint a kifizetőnek az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókötelezettséget eredményező, a magánszemélynek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő bevallási kötelezettség szabályai szerint bevallást tesz. Az olyan adóköteles bevétel után, amely nem kifizetőtől származik, az adót a társasháznak kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie,..." Az utóbbi esetben, amikor olyan adóköteles bevétele van, ami nem kifizetőtől származik, a társasház az aktuális évi 41-es bevallásában vallja azokat be. Látható, hogy a társasházak adózását ismét bizonytalanság övezi. Abban kell bíznunk, hogy az adóhatóság honlapján megjelenő tájékoztató füzet korrekt értelmezést tartalmaz.

Ismételten az ingatlanok bérbeadásából szerzett jövedelemről

2011. március 13.

A Társasházi Háztartás, az olvasói kérdések rovatban öt éve indított jogi tanácsadás mellett 2010 augusztusa óta pénzügyi-számviteli tanácsadással is igyekszik segíteni a közös képviselők munkáját. Az új rovatban Dr. Tőke Lászlóné, a Benedek és Társai Kft. adótanácsadója válaszol olvasóink kérdéseire.

Valójában mondhatom azt, hogy az adóhatósággal történt ismételt egyeztetés, februári változata alapján írom tájékoztatómat a bérbeadásról, mely sok fejtörést okoz a közös képviselőknek. A társasház jövedelmét az Szja. tv. XIV. fejezete szabályozza, mint „Vegyes jövedelmek"-et, s ennek 75. paragrafusa taglalja is ezt, de meglehetősen szűkszavúan.

A társasházak adózási szabályának lényege, hogy a személyi jövedelemadó alanyaként kötelesek adózni a közösen megszerzett jövedelmek után. Még abban az esetben is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, így is a 75.§. 2-7 pontja szerint kell az esetleges adókötelezettséget megállapítani.
A 2-es bekezdés szerint úgy kell megállapítani és megfizetnie a jövedelme után a 16% személyi jövedelemadót a társasháznak, mintha magánszemély szerezte volna meg. Ez a bekezdés 2010-ben kiemelte kivételként „... a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt". 2011-ben pedig nem veszi ki, tehát eszerint, mint magánszemély kell adóznia jövedelmei után.
Ezt eddig is így értelmeztük, de az adóhatóság 28. füzetében megjelentek egyéb bizonytalanságot is gerjesztettek, az alábbiak szerint:

„Tekintettel arra, hogy a társasház bérbeadásából származó jövedelme külön adózó jövedelem, így arra nem vonatkozik az adóalap-kiegészítési kötelezettség."

Ebben a mondatban azért van némi pontatlan fogalmazás, mert külön adózó jövedelemről ebben az esetben nem beszélhetünk. Talán szerencsésebb lett volna ezzel a logikával akkor vegyes jövedelmet említeni. Ugyanakkor a füzet korábbi részében már kitért a tájékoztató írója a külön adózó jövedelmekre (ingatlan értékesítés, árfolyamnyereség stb.), de akkor nem sorolta oda a bérleti díj jövedelmét. Tehát ez a füzet is zavaros, hasonlóan az alapszabályához. Ebből is látszik, hogy nincs szó külön adózó jövedelemről, ez ebben az esetben egy téves fogalmazás.
Az szja tv. 29.§-a határozza meg az összevont jövedelmeket, így ebbe tartoznak az önálló, a nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből származó jövedelmek. Ezek az olyan jellegű jövedelmek, amelyek alapját bruttósítani kell. Így az adóhatóság logikája szerint a társasház bérbeadásának jövedelmét, mivel „vegyes" jellegű jövedelmek közé értelmezi, nem is sorolja itt fel, ezért nem kell felbruttósítani. Szerintük így a 28. számú füzet összhangban van a törvény erre vonatkozó pontjaival.

Ez azt jelenti
75.§ alábbi pontjai szerint:

„(5)... a társasház által az adóévben megszerzett összes más bevételből (ideértve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt is) le kell vonni a tulajdonostársak közös költségre, illetőleg felújításra történt adóévi befizetéseit, a társasház által közvetített szolgáltatás tovább számlázott ellenértékét, valamint azokat az összegeket, amelyeket e törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (pl. jogszabály alapján kapott támogatás, felvett hitel). Az így fennmaradó bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni.

(6) A társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti és arról igazolást állít ki a társasház részére, valamint a kifizetőnek az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókötelezettséget eredményező, a magánszemélynek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő bevallási kötelezettség szabályai szerint bevallást tesz. Az olyan adóköteles bevétel után, amely nem kifizetőtől származik, az adót a társasháznak kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie,..."

Az utóbbi esetben, amikor olyan adóköteles bevétele van, ami nem kifizetőtől származik, a társasház az aktuális évi 41-es bevallásában vallja azokat be.

Látható, hogy a társasházak adózását ismét bizonytalanság övezi. Abban kell bíznunk, hogy az adóhatóság honlapján megjelenő tájékoztató füzet korrekt értelmezést tartalmaz.