Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Kikényszeríthető-e a duguláselhárítás, ha egy érintett nem engedi elvégezni a munkát? 2012. szeptember 9.
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.
Kérdés Háromemeletes társasház második emeleti lakás konyhájában nem folyik le a szennyvíz. A vízszerelő szakember a konyhai szennyvízcsövekben nem talált dugulást. Az első emeleti lakásban sem található dugulás, de a szennyvíz ott sem folyik le. A vízszerelő feltételezi, hogy a szennyvízcső azon része van eldugulva, mely a garázsban található. A lakásnak és garázsnak más-más a tulajdonosa. A garázstulajdonos azonban nem járul hozzá a szennyvízcső ellenőrzéséhez esetleges tisztításához. Kérdéseim: 1. A garázstulajdonos kötelezhető-e valami formában hogy hozzájáruljon a vízszerelő által történő szennyvízcső ellenőrzéséhez esetleges tisztításához? 2. Ha nem okozunk kárt a garázstulajdonos ingatlanában és az ott található értékeiben ennek ellenére is kérhet a társasháztól kártérítést? 3. Milyen eszköz áll a társasház rendelkezésére arra az esetre, ha a garázstulajdonos mindenképp elzárkózik, nem működik együtt? Válasz A leírásból az állapítható meg, hogy az ún. „közös szakaszon" történt a dugulás, így annak elhárítására a társasház köteles. A társasházi törvény 1. § (2) bekezdése így rendelkezik: (2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. Ennek alapján a garázs tulajdonosa köteles a közös tulajdoni ejtőcsatorna javítását megengedni, és ezért semmilyen kártalanítás nem jár a részére. (Természetesen, ha kárt okoztak valamilyen vagyontárgyában, akkor azt kompenzálni kell.) Ha végképp nem hajlandó a tulajdonos arra, hogy a szerelőket a tulajdonába beengedje a javítás elvégzése érdekében, akkor a helyi önkormányzatnál kell birtokvédelmet kérni. A jegyző - szükség esetén - még karhatalmat is kirendelhet arra az időre, amíg a javítás megtörténik.

Kikényszeríthető-e a duguláselhárítás, ha egy érintett nem engedi elvégezni a munkát?

2012. szeptember 9.

A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.

Kérdés
Háromemeletes társasház második emeleti lakás konyhájában nem folyik le a szennyvíz. A vízszerelő szakember a konyhai szennyvízcsövekben nem talált dugulást. Az első emeleti lakásban sem található dugulás, de a szennyvíz ott sem folyik le. A vízszerelő feltételezi, hogy a szennyvízcső azon része van eldugulva, mely a garázsban található. A lakásnak és garázsnak más-más a tulajdonosa. A garázstulajdonos azonban nem járul hozzá a szennyvízcső ellenőrzéséhez esetleges tisztításához. Kérdéseim:

1. A garázstulajdonos kötelezhető-e valami formában hogy hozzájáruljon a vízszerelő által történő szennyvízcső ellenőrzéséhez esetleges tisztításához?

2. Ha nem okozunk kárt a garázstulajdonos ingatlanában és az ott található értékeiben ennek ellenére is kérhet a társasháztól kártérítést?

3. Milyen eszköz áll a társasház rendelkezésére arra az esetre, ha a garázstulajdonos mindenképp elzárkózik, nem működik együtt?

Válasz
A leírásból az állapítható meg, hogy az ún. „közös szakaszon" történt a dugulás, így annak elhárítására a társasház köteles. A társasházi törvény 1. § (2) bekezdése így rendelkezik:

(2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.

Ennek alapján a garázs tulajdonosa köteles a közös tulajdoni ejtőcsatorna javítását megengedni, és ezért semmilyen kártalanítás nem jár a részére. (Természetesen, ha kárt okoztak valamilyen vagyontárgyában, akkor azt kompenzálni kell.)

Ha végképp nem hajlandó a tulajdonos arra, hogy a szerelőket a tulajdonába beengedje a javítás elvégzése érdekében, akkor a helyi önkormányzatnál kell birtokvédelmet kérni. A jegyző - szükség esetén - még karhatalmat is kirendelhet arra az időre, amíg a javítás megtörténik.