Barion Pixel
Hír ajánlása
Feladó neve
Feladó e-mail címe
Címzett neve
Címzett e-mail címe

Káosz a társasházakra vonatkozó rendeletekben

2021. május 26.

tarsashazi_rendeletek.jpgA Kormány az elmúlt napokban több ponton hozzányúlt a társasházakat érintő rendeletekhez, mely okozhat kellemetlen meglepetéseket a társasházkezelés mindennapjaiban.

Mint az ismeretes, az Országgyűlés 2021. május 21-ével a XL. számú törvénnyel kihirdette a veszélyhelyzet fenntartását és ennek alapján a Kormány 271/2021. (V. 21.) Kormányrendelet hatályában fenntartotta az 502/2020. (XI.16.) rendeletet, így habár az esküvők, sportrendezvények, gyűlések, zenés-táncos rendezvények megtarthatók, társasházi közgyűlést továbbra sem lehet tartani Magyarországon.
 
Van ennek értelme?

Nem úgy tűnik. Ugyanis amíg a józan paraszti ész azt diktálná, hogy a társasházi közgyűlésekre a gyűlés vagy gyülekezésre vonatkozó szabályok legyenek érvényesek, addig a törvényalkotó a másik oldalról is ellehetetleníti a társasházak jogszerű működését: míg a polgári törvénykönyv pl. az egyesületekre, vagy a gazdasági társaságokra nézve kifejezetten szabályozza az eközgyűlés jogi és technikai lehetőségeit, addig a társasházaknál ennek nyomát sem találjuk.
 
Az 502/2020 (XI.16) Kormányrendelet azt is kijelenti, hogy a tulajdonosok 10 %-ának írásbeli kezdeményezése alapján írásos szavazást lehet és kell tartani a társasházakban, mely alapján elviekben a 2020. évi elszámolásról és a 2021. évi tervszámokról is írásbeli szavazással dönthetnének a tulajdonosok. Ez azonban nem így van: habár az Igazságügyi Minisztérium Dr. Bék Ágnesnek, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnökének küldött levelében leírta, hogy „Mivel a Kormányrendelet hatályos rendelkezései is lehetőséget adnak a tulajdonostársak 1/10-ének írásbeli kezdeményezése alapján a veszélyhelyzet ideje alatt az éves elszámolás és a következő évi költségvetés elfogadására", a gyakorlatban több olyan esetet ismerünk, ahol ezen próbálkozás törvényessége megbukott és a társasházkezelőt megbüntették az ilyen próbálkozásért. A rendelet ugyanis kimondja, hogy az éves költségvetésről csak a veszélyhelyzetet követő 90 napban dönthet a közgyűlés, mely amíg nem hívható össze személyesen és annak elektronikus formája egyáltalán nincs itthon kitalálva, addig ezt nem tudja megtenni. Az írásbeli elfogadtatás abból a szempontból sem a legjobb ötlet, miszerint a társasházakban élő emberek az elmúlt hónapok korlátozásai miatt minimálisan tudtak szocializálódni és kimozdulni a négy fal közül, így elmúlt egy évben otthon maradt, vagy otthonról dolgozó társasházi lakók között felerősítheti a rosszhiszeműséget az, hogy minden magyarázat nélkül csak eléjük rakunk egy csomó számadatot, amit vagy megértenek és elfogadnak, vagy nem.
 
Habár az éves terv írásbeli megszavazásának előzetes átbeszélésére és jogellenes írásbeli megszavazásra szült gerilla-megoldásokat az élet - udvaron, vagy elektronikus úton való nem hivatalos gyűlés, megbeszélés, majd írásbeli formájában való megszavaztatás -, de az ilyen,nem jogszerű, vagy jogilag kiskapus esetek minden esetben bizalmatlanságot és konfliktushelyzetet szülhetnek a társasházakban.

Fel lehet menteni a közös képviselőt, de újat nem lehet választani

További kérdéseket vet fel, hogy az elmúlt napokban az 502/2020. (XI.16.) Korm. rendeletből kivették, hatályon kívül helyezték a 14. § 1. bekezdést, ami azt jelenti, hogy a rendkívüli helyzetben írásbeli szavazással már a közös képviselőt is fel lehet menteni. Ugyanakkor ugyanezen paragrafus (14. §) 5. bekezdése benne maradt a rendeletben, amely kimondja, hogy az új közös képviselőt a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani, mely azt jelenti, hogy habár jogilag lett lehetőség a közös képviselő felmentésére, új nem választható, így sok társasház lábon lőheti magát azzal, hogy a feladatok ilyen esetben a számvizsgáló bizottságra - vagy annak hiányában valamely tulajdonostársra - szállnak, azok minden felelősségével együtt. És akkor nem is beszélünk azokról a társasházakról, akiknek valamilyen más okból kifolyólag, például elhalálozás miatt nincsen már egy jó ideje közös képviselőjük, és emiatt veszélybe került a rendes gazdálkodásuk.

Mi lenne a jó megoldás?

Európa-szerte vannak jó gyakorlatok az online társasházi közgyűlések lebonyolítására, ezek egyikének hazai interpretációja egy ügyfélkapus azonosítással - vagy a külföldi tulajdonosok érdekeinek védelménben bármilyen külső kyc (know-your-customer) folyamat integrálásával - gyorsan kivitelezhető lenne. Ahogyan az sem igényelne túl sok erőforrást, ha valaki józan fejjel átgondolná a jelenlegi szabályozást és összhangba hozná a társasházak és társasházkezelők érdekeivel. Ugyanis nyilvánvalóan senkinek nem az az érdeke, hogy egy újabb nyarat töltsenek a közös képviselők a közgyűlések lebonyolításával, de a jelenleg kialakult, az online közgyűlésekről, mint lehetőségről lecsúszott, káosz-közeli helyzetben talán mégis ki lehetne mondani, hogy egy közgyűlés nem veszélyesebb, mint egy lagzi, koncert, vagy egy sportmérkőzés.

Dén Mátyás András
(c) Társasházi Háztartás 2024 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások