A hónap kérdése: Társasházi biztosítások - az igazság pillanata
Olvasói kérdések
Adózási kérdések
TTOE - UIPI hírek: Európai uniós konzultáció indult a jelzáloghitelek szabályozásáról
Jogesetek: Ki fizeti a társasház tartozását?
A jövő már elkezdődött
Házról-Házra: Élelmes gondnok, megvezetett lakóközösség
Kertbaráti üdvözlet: Fás alternatívák
Előfizetőink a szaklap online változatát ide kattintva olvashatják
THT hírek
Megjelent a Társasházi Háztartás szaklap 2022. áprilisi száma, mely már megérkezett azokhoz, akik a print előfizetéssel rendelkeznek. Ők és akik online, vagy eHÁZ-as verzióban fizettek elő, itt azonnal olvashatják is a szaklapot.
A Társasházi Háztartás adózási, könyvelési tanácsadással is igyekszik segíteni előfizetőink munkáját. Az ilyen témákban érkező kérdésekre Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol.
Két év után újra a megszokott, tervezhető közgyűlési időszak zárul május 31-én, ami azonban nem jelenti azt, hogy a felhalmozódott jogi, műszaki és együttélési problémák megoldása egyszerű feladat lett volna a közös képviselők és a lakóközösségek számára. 
Az előző heti kérdéssort folytatva a társasházak feletti törvényességi felügyeletet ellátó jegyzők hatáskörével foglalkozott a Kossuth Rádió Napközben című műsorának társasházi rovata.
A legnagyobb jóindulattal is legfeljebb négy parkolóhelyről beszélhetünk. De ehhez tényleg akkora jóindulat kell, hogy az autók tulajdonosainak szinte percre kell egyeztetniük saját szokásaikat a többiek mozgásával.
A költséghatékonyság az élet minden területén meghatározó szervezőelv - főképpen, ha közös tulajdonról van szó -, hiszen egy társasházban rendszerint eltérő háttérrel rendelkező lakók élnek, így a közösség akarata általában a kiadások leszorítása felé hajlik, igazodva kisebb mozgástérrel rendelkező lakókhoz. A takarékoskodásnak más oka is lehet: például a ház egy nagyobb beruházásra gyűjt, és minden fillér számít.
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire.
Minden kert nélkülözhetetlen kelléke egy vagy több fa, és nincs ez másképpen társasházi környezetben sem, sőt a megállapítás az utcafrontokra is teljesen érvényes.
Jóhiszemű, de tudatlan, a közös képviselők által megvezetett tulajdonosokról, a költségek „közérthető" értelmezésének hiányáról - ami a szerző szerint a visszaélések egyik melegágyát jelenti - szól Krapecz Imre "A közös költség elszámolása a társasházakban" című cikke, mely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. honlapján jelent meg.
A házunkban ráépítéssel új lakásokat alakítana ki egy vállalkozó, aki, cserébe külső-belső tatarozást, liftfelújítást, elektromos hálózat felújítást ígért. A terv kapcsán több kérdés merül fel, melyek közül az első mindjárt az, hogy miként tudjuk eladni a tetőteret. Mikor szükséges 4/5-ös és mikor 100 %-os szavazati arány az értékesítéshez - tette fel a kérdést a Kossuth Rádió Napközben című műsorának hallgatója.
A Társasházi Háztartás adózási, könyvelési tanácsadással is igyekszik segíteni előfizetőink munkáját. Az ilyen témákban érkező kérdésekre Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol.
Éves szinten tízezreket spórolhatnának a társasházban élők, ha tisztában lennének azzal, hogyan is kell biztosítani társasházukat. Gyakori, hogy valahol kétszer is fizetnek egy-egy biztosítási szolgáltatásért, de csak egyszer kapnak térítést, mások pedig alulbiztosított épületekben élnek, ami hamis biztonságérzetet eredményez számukra.
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire.
A szakmai szervezetek és a szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a kazánok karbantartását nyáron végeztessük, ősztől ugyanis nem fogunk szakembert találni. Közeledik tehát az az idő, amikor meg kell nézetni a berendezéseket és könnyen kiderülhet, hogy cserére van szükség, ami egy társasházban komoly problémákat vethet fel, mert 2018. óta már csak kondenzációs kazánok telepíthetők, melyek a korábbi készülékek kéményjáratába szinte biztosan nem köthetők be.
Az eHÁZ, a THT és a TTOE az elmúlt év végén "Lakástulajdonosi tudatossági kérdőív"-et állított össze azzal a céllal, hogy kiderítse: mit gondolnak a magyarországi lakástulajdonosok a közös képviselet munkájáról, annak részleteiről, díjazásáról, mennyire aktívak, és ezáltal mennyire tudatosak a saját társasházukat illetően. A felmérésben szereplő nyolc kérdésre közel kétezer tulajdonos válaszolt. Az eredményeket kérdésenként feldolgozva osztjuk meg olvasóinkkal. A 4. kérdés azt vizsgálta, hogy mennyire elégedettek a tulajdonosok a közös képviselők munkájával.
Társasház-e még az az épület, ahol egyvalakinek nyolcvanhárom százaléka van? Jogilag igen, de funkcionálisan? Van-e, ami féken tartja, lesz-e a kisebbségnek érvényesíthető jogos érdeke, ha nem tetszik a demokratikus diktatúra, ahol valaki egyedül mindent megszavazhat. A közös képviselő igyekezhet - legfeljebb repül.
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire.
A városi társasházban élők is vágynak a zöldre, a kertre, a természetre. Sokan örülnek, ha a társasházhoz, ahol élnek, közös belső kert is tartozik. Vannak, akik veteményest, magas ágyást komposztálót terveznek, vagy már használnak, a tulajdonostársak megkérdezése nélkül. Hogyan kezdhetünk ilyen tevékenységekbe, hogy ne feszültség, hanem örömforrás legyen a lakóközösség számára.
A pályázat célja: A II. Kerületben a magáningatlanok területére lehulló esővíz megfelelő gyűjtésével, tárolásával és felhasználásával csökkenthető az ingatlanon növények öntözésére felhasznált csapvíz mennyisége. Ezzel egyidejűleg hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez is.
Az alábbi jogi eset olyan újabb építésű társasházaknál lehet fontos, ahol a beruházó által kijelölt ingatlankezelő és/vagy közös képviselő bármely okból nem megfelelően végzi a feladatát, azonban leváltása nehézségbe ütközik, mivel a beruházó - még egyszemélyes alapítóként - olyan szerződést kötött, amellyel hosszú időre „be kívánta betonozni" az ingatlankezelőt, biztosítva ezzel akár azt a lehetőséget is, hogy az épülettel kapcsolatos garanciális igények érvényesítése a beruházó részéről kontrollálható legyen, lelassuljon, akár el is lehetetlenüljön.
