THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A Posta és a bankok együtt lehetetlenítik el a társasházak működését2021. január 27. |
|---|
 Erősen kezdődik a 2021 is: január 1-jétől a Posta megszüntette a papír-alapú tértivevényt, a bankok sunnyognak a PSD2-vel, és év elején még a kártyás fizetések is elromlottak országszerte.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Sokan szembesültek a ténnyel, hogy 2021 január elsejétől a Magyar Posta megszüntette a papír-alapú tértivevényt, helyette elektronikus formában, a posta.hu weboldalon belül elérhető ePostakönyv alkalmazással kell feladnunk a leveleket. Ezentúl tehát ebbe az ePostakönyvbe, vagy emailben érkeznek a tértivevényes levelek sikeres kézbesítéséről szóló visszaigazolások, már persze csak abban az esetben, ha a Posta szövevényes útvesztőjén egyáltalán eljutunk odáig, hogy fel tudunk adni egy levelet. Erős lemaradásban Tisztázzuk: a digitalizáció jó dolog, és nagyon jó, hogy ebben legalább próbálkozik a Magyar Posta. Főleg amiatt, mert az elmúlt években a személyes ügyfélélmény javítása is elég XIX. századira sikeredett: a legtöbb postán a csokik, játékok és kaparós sorsjegyek tukmálásában megállt a forradalom, és - részben ezért - valljuk be, van egy szignifikáns méretű réteg Magyarországon, aki gyűlöl postára járni és végigvárni, hogy az előttük álló nyolc ember csomagját az ott dolgozó nénik és bácsik manuálisan megkeressék. Ugyanilyen diszfunkció, hogy még mindig vannak olyan posták, amelyek 10:00-kor nyitnak és eddig senkinek nem jutott eszébe az, hogy esetleg a postára járást nem munkaidőben, vagy ebédidőben szereti megtenni a magyar. Ahogyan valamiért az sem, hogy a csekkes befizetések feladóstul, mindenestül minden internetbankban normálisan, valós időben megjelenjenek, ne kelljen sokszor heteket várni, míg a csekk fénymásolata a postás néni keze által ráírt feladóval megérkezik a címzetthez, ahol ezt követően lehet csak beazonosítani a csekk feladóját a banki kivonaton. Bosszantó gyermekbetegségek Visszatérve az ePostakönyvre: a hiba nem a mi készülékünkben van, legalább is az elmúlt hetek postán való szerencsétlenkedései ezt igazolják. Január első hetében láthatóan fogalma sem volt senkinek a budapesti postahivatalokban az újításról, több órás egyeztetéseket követően együtt tanulhattuk meg a postai dolgozókkal az új „rendszert". Az ePostakönyv gyermekbetegségei ugyanis főleg azokat érintik, akik több címzettnek, nagyobb mennyiségben, egyidejűleg akarnak leveleket feladni, mondhatni a vállalati és a társasházkezelő ügyfeleket. Az elektronikus feladójegyzék létrehozását követően ugyanis elvileg lehetőség van a címzettek importálására, azonban az alkalmazás csomó esetben hibát dob, nem működik. Amikor tudja, akkor pedig gondosan összekeveri a címzetteket, melynek köszönhetően a postai alkalmazottnak később egyenként kell kibogarásznia minden címzettet a rendszerből, mely miatt a szokásos feladási idő többszörösére nő. Mindemellett az ePostakönyv kialakításakor valahogyan senki nem gondolt arra sem, hogy egy feladáskor több feladó is lehet, így ennek tömeges és rendszer-szintű kezelése jelenleg megoldhatatlan feladatnak tűnik az új platformon. A bankok is hátráltatják a digitalizációt Nem szabad szó nélkül elmennünk a bankok mellett sem, már ami a digitalizációt és a közös képviselet munkájának egyszerűsítését, vagy inkább megnehezítését illeti. Mindannyian tudjuk, hogy habár több felhő-alapú társasházkezelő rendszer létezik a piacon, eddig a bankok a kőkorszaki hitelminősítési eljárásba beragadva még nem jutottak el odáig, hogy ezekben az online rendszerekben valós idejű főkönyvet nézzenek gyors hitel előminősítésre. Mindemellett tudomásunk szerint már a Magyar Nemzeti Banknál van az az ügy, miszerint a Növekedési és Hitelprogramban ugyan elvileg hitelezhetők a társasházak, de a bankok a gyakorlatban elutasítják ezeket a kérelmeket. Ha még ez nem lenne elég, akkor a bankok számlájára írható az is, hogy habár a törvény által előírt PSD2 szabályozás szerint 2019. szeptember 14-e óta minden hazai banknak kellene rendelkezni működő api-val a számlaforgalom más rendszerekbe való szinkronizációjához, ez a gyakorlatban egyáltalán nincs így. Vagy van, de nem működik, vagy van, de nem az előírásoknak megfelelően működik, vagy pedig nem minden számlaforgalmat ad át az interfész, melynek köszönhetően a hazai bankok megnehezítik a társasházkezelők és könyvelők mindennapi munkáját, hiszen a banki forgalmat manuálisan kell az egyes könyvelő rendszerekbe importálni nap mint nap, ahelyett, hogy az automatikusan bekerülne. Miért csinálják ezt a bankok? Az NHPs társasházi hitelkérelmek visszautasítása valószínű abból az okból kifolyólag tömeges jelenség, hogy a bankok többségének - tisztelet a kivételnek - fogalma nincs a társasházak gazdálkodásáról, és a jól bevált céges hitelezési eljárások sokkal intenzívebben segítik a hitelkihelyezést, mintsem 5-10 milliós hitelek miatt kelljen kitanulni a társasházkezelés pénzügyi alapjait. A PSD2 api hiánya valószínűleg egyfajta kollektív szabotázs a bankoktól, lévén ha a számlainformációs szolgáltatókhoz elkerülnek a számlaforgalmak, akkor a bankok elveszítik a közvetlen online ügyfélkommunikáció lehetőségét és a továbbiakban nehezebbé válik egy kattintással elfogadtatni a felhasználókkal az új ajánlatokat, legyen az egy számlacsomag módosítás, vagy szerződési feltételek módosítása. Minderre rájön természetesen az is, hogy csomó banknak őskori informatikai rendszere van, és a jelek szerint a banki informatikusok nagyon nem állnak a helyzet magaslatán.
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a CérdusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesület (CédrusNet) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy elősegítsék az idősebb lakástulajdonosok támogatását a hazai társasházi közösségekben. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Felvételsorozat hatodik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Gáts Bence ügyvezető - KK Szoftver Megoldások Kft. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
Üdvözlünk újra Európában! – így kezdődött az az elektronikus levél, melyet április 13-án reggel az UIPI főtitkárától kaptam. Nem mondom, jó érzéssel töltött el a fogadtatás, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan eddig is Európában voltam, voltunk, fél lábbal legalábbis biztosan. 
.jpg "wesley-tingey-snNHKZ-mGfE-unsplash_(1).jpg")
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja. 
Ha nincs egyértelmű döntés a társasházban az autótöltésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést: konnektorról töltenek, vagy a közös áramot használják engedély nélkül. Ez tűzvédelmi kockázatot, túlterhelést, áramszünetet és elszámolási vitákat is okozhat – amely problémákat végül a közös képviselőnek kell kezelnie. Ezért érdemes már most napirendként szerepeltetni a kérdést, és közgyűlésen dönteni a kiépítés lehetőségeiről. 
A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást. 
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
A társasházak biztosítása ma már jóval többről szól, mint az alapvető vagyonvédelemről. A műszaki fejlődés, az energiatudatos megoldások terjedése és a lakóközösségek növekvő elvárásai új szintre emelik az ingatlanbiztosítások szerepét. Ebben a változó környezetben az Allianz Hungária továbbra is meghatározó szereplője a társasházi lakásbiztosítási piacnak és a frissen megújított társasház-biztosítási termékünk mind szolgáltatásban, mind díjazásában újat hozhat leendő ügyfeleinknek. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
Egy olvasói levél egy viszonylag gyakori, mégis sok bizonytalanságot hordozó működési modellre kérdez rá: mi történik akkor, ha egy társasházon belül az elkülönülő épületek a gyakorlatban külön gazdálkodnak, miközben jogilag egy társasházat alkotnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
