THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A Posta és a bankok együtt lehetetlenítik el a társasházak működését2021. január 27. |
|---|
 Erősen kezdődik a 2021 is: január 1-jétől a Posta megszüntette a papír-alapú tértivevényt, a bankok sunnyognak a PSD2-vel, és év elején még a kártyás fizetések is elromlottak országszerte.
|
|
10 880 HUF
THS927 Minőségi postaláda - Újságtartóval
 Érdekel → |
|
Sokan szembesültek a ténnyel, hogy 2021 január elsejétől a Magyar Posta megszüntette a papír-alapú tértivevényt, helyette elektronikus formában, a posta.hu weboldalon belül elérhető ePostakönyv alkalmazással kell feladnunk a leveleket. Ezentúl tehát ebbe az ePostakönyvbe, vagy emailben érkeznek a tértivevényes levelek sikeres kézbesítéséről szóló visszaigazolások, már persze csak abban az esetben, ha a Posta szövevényes útvesztőjén egyáltalán eljutunk odáig, hogy fel tudunk adni egy levelet. Erős lemaradásban Tisztázzuk: a digitalizáció jó dolog, és nagyon jó, hogy ebben legalább próbálkozik a Magyar Posta. Főleg amiatt, mert az elmúlt években a személyes ügyfélélmény javítása is elég XIX. századira sikeredett: a legtöbb postán a csokik, játékok és kaparós sorsjegyek tukmálásában megállt a forradalom, és - részben ezért - valljuk be, van egy szignifikáns méretű réteg Magyarországon, aki gyűlöl postára járni és végigvárni, hogy az előttük álló nyolc ember csomagját az ott dolgozó nénik és bácsik manuálisan megkeressék. Ugyanilyen diszfunkció, hogy még mindig vannak olyan posták, amelyek 10:00-kor nyitnak és eddig senkinek nem jutott eszébe az, hogy esetleg a postára járást nem munkaidőben, vagy ebédidőben szereti megtenni a magyar. Ahogyan valamiért az sem, hogy a csekkes befizetések feladóstul, mindenestül minden internetbankban normálisan, valós időben megjelenjenek, ne kelljen sokszor heteket várni, míg a csekk fénymásolata a postás néni keze által ráírt feladóval megérkezik a címzetthez, ahol ezt követően lehet csak beazonosítani a csekk feladóját a banki kivonaton. Bosszantó gyermekbetegségek Visszatérve az ePostakönyvre: a hiba nem a mi készülékünkben van, legalább is az elmúlt hetek postán való szerencsétlenkedései ezt igazolják. Január első hetében láthatóan fogalma sem volt senkinek a budapesti postahivatalokban az újításról, több órás egyeztetéseket követően együtt tanulhattuk meg a postai dolgozókkal az új „rendszert". Az ePostakönyv gyermekbetegségei ugyanis főleg azokat érintik, akik több címzettnek, nagyobb mennyiségben, egyidejűleg akarnak leveleket feladni, mondhatni a vállalati és a társasházkezelő ügyfeleket. Az elektronikus feladójegyzék létrehozását követően ugyanis elvileg lehetőség van a címzettek importálására, azonban az alkalmazás csomó esetben hibát dob, nem működik. Amikor tudja, akkor pedig gondosan összekeveri a címzetteket, melynek köszönhetően a postai alkalmazottnak később egyenként kell kibogarásznia minden címzettet a rendszerből, mely miatt a szokásos feladási idő többszörösére nő. Mindemellett az ePostakönyv kialakításakor valahogyan senki nem gondolt arra sem, hogy egy feladáskor több feladó is lehet, így ennek tömeges és rendszer-szintű kezelése jelenleg megoldhatatlan feladatnak tűnik az új platformon. A bankok is hátráltatják a digitalizációt Nem szabad szó nélkül elmennünk a bankok mellett sem, már ami a digitalizációt és a közös képviselet munkájának egyszerűsítését, vagy inkább megnehezítését illeti. Mindannyian tudjuk, hogy habár több felhő-alapú társasházkezelő rendszer létezik a piacon, eddig a bankok a kőkorszaki hitelminősítési eljárásba beragadva még nem jutottak el odáig, hogy ezekben az online rendszerekben valós idejű főkönyvet nézzenek gyors hitel előminősítésre. Mindemellett tudomásunk szerint már a Magyar Nemzeti Banknál van az az ügy, miszerint a Növekedési és Hitelprogramban ugyan elvileg hitelezhetők a társasházak, de a bankok a gyakorlatban elutasítják ezeket a kérelmeket. Ha még ez nem lenne elég, akkor a bankok számlájára írható az is, hogy habár a törvény által előírt PSD2 szabályozás szerint 2019. szeptember 14-e óta minden hazai banknak kellene rendelkezni működő api-val a számlaforgalom más rendszerekbe való szinkronizációjához, ez a gyakorlatban egyáltalán nincs így. Vagy van, de nem működik, vagy van, de nem az előírásoknak megfelelően működik, vagy pedig nem minden számlaforgalmat ad át az interfész, melynek köszönhetően a hazai bankok megnehezítik a társasházkezelők és könyvelők mindennapi munkáját, hiszen a banki forgalmat manuálisan kell az egyes könyvelő rendszerekbe importálni nap mint nap, ahelyett, hogy az automatikusan bekerülne. Miért csinálják ezt a bankok? Az NHPs társasházi hitelkérelmek visszautasítása valószínű abból az okból kifolyólag tömeges jelenség, hogy a bankok többségének - tisztelet a kivételnek - fogalma nincs a társasházak gazdálkodásáról, és a jól bevált céges hitelezési eljárások sokkal intenzívebben segítik a hitelkihelyezést, mintsem 5-10 milliós hitelek miatt kelljen kitanulni a társasházkezelés pénzügyi alapjait. A PSD2 api hiánya valószínűleg egyfajta kollektív szabotázs a bankoktól, lévén ha a számlainformációs szolgáltatókhoz elkerülnek a számlaforgalmak, akkor a bankok elveszítik a közvetlen online ügyfélkommunikáció lehetőségét és a továbbiakban nehezebbé válik egy kattintással elfogadtatni a felhasználókkal az új ajánlatokat, legyen az egy számlacsomag módosítás, vagy szerződési feltételek módosítása. Minderre rájön természetesen az is, hogy csomó banknak őskori informatikai rendszere van, és a jelek szerint a banki informatikusok nagyon nem állnak a helyzet magaslatán.
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak. 
A rendkívüli aszályos időszakok és a városi környezet okozta stressz egyre komolyabb kihívás elé állítják a fővárosi növényzetet. Budapest Főváros Önkormányzata, a FŐKERT, a 10 millió Fa Alapítvány, valamint a Beeco ökoapplikáció fejlesztői ezért idén is meghirdetik az Önkéntes Vízadó kampányt, amely lehetőséget biztosít a lakosságnak és a helyi közösségeknek, hogy aktív szerepet vállaljanak a környezetükben lévő, sérülékeny fák gondozásában és megóvásában. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Idén év elejétől új tulajdonosok csatlakoztak az eHÁZ csapatához, akik segítségével új dimenziókba emelkedhet a piacvezető hazai társasházi szoftver további fejlődése. 
Az új energiahatékonysági szabályok miatt a társasházakban egyre sürgetőbbé válik a távleolvasós vízmérők bevezetése. Hogyan érdemes elindulni az eltérő hitelességi idők mellett, és pontosan mekkora szavazati arány kell a döntéshez? Két konkrét olvasói kérdés kapcsán mutatunk be néhány fontos jogi és gyakorlati kiindulópontot, amelyek segíthetnek elindítani a lakóközösséget a folyamatban. 
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása. 
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak. 
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz. 
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja. 
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek. 
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
