Milyen szabályozást szeretnének a távhőszolgáltatók?2011. augusztus 16. |
|---|
|
Küszöbön a távhőszektor szabályozásának átalakítása, ami mindenképpen módosítja a különböző szereplők által elkönyvelhető nyereség mértékét. Ennek ismeretében nem csoda, ha az érintettek a döntéshozatalig igyekeznek kedvezően pozicionálni magukat. |
|
2 908 HUF
Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben
![]() Érdekel → |
|
A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) is fontosnak tartotta szakmai érvei felsorakoztatását, s a szabályozási folyamat során többek között a következő tényezők figyelembevételét javasolja. A közelmúltban elfogadott Nemzeti Energiastratégia az alacsony CO2 intenzitású - elsődlegesen megújuló energiaforrásokra épülő - villamosenergia-termelés arányának növelését és a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztését tűzte ki célul, amely célkitűzések nem valósíthatóak meg hatékonyan a távhőszolgáltatás megőrzése és bővítése nélkül. A távhőszolgáltatás jövője - ezáltal a nemzeti energetikai célokhoz való hozzájárulása - csak a helyettesítő fűtési megoldásokéhoz viszonyított versenyképes díjak révén biztosítható. A távhőszektor a hatékony gazdálkodást és működést erősítő, a különböző fűtési megoldásoknak azonos versenyfeltételeket biztosító szabad piaci verseny kialakulásában érdekelt, ahol ugyanakkor az állami energetikapolitika révén a piac „beárazza" a különböző fűtési megoldások környezeti hatásait. Addig azonban, amíg az állami energia és támogatáspolitika alapvetően meghatározza az egyes fűtési megoldások egymáshoz viszonyított versenyképességét, a távhő energetikai és éghajlatvédelmi előnyeit elismerő, a felhasználókat energiatakarékosságra ösztönző jogszabályi környezet szükséges. Mindezek alapján a MaTáSzSz a távhőszektor szabályozásának folyamatban lévő módosítása során a következő tényezők figyelembevételét javasolja. - A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés a nemzeti primer energiahordozó-megtakarítás és az üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés leginkább költséghatékony megoldása, és várhatóan még hosszabb ideig az is marad - A kapcsolt energiatermelés támogatási rendszerének megújítása során biztosítani kell a versenyképes távhőárakat és a kapcsolt termelők gazdaságos működésének feltételeit, amely lehetővé teszi a kapcsolt energiatermelés alkalmazásával elért üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés fenntartását. - Meg kell teremteni a megújuló energiával előállított távhő bővülésének feltételeit. - Biztosítani kell, hogy a támogatási rendszer átalakításának következtében egyik felhasználói szegmensben se váljon versenyképtelenné a távhőszolgáltatás, mivel bármely felhasználói körben megvalósuló tömeges leválás - az egy felhasználóra jutó költségek növekedése következtében - valamennyi felhasználó díjait növeli. - A szabályozásnak elő kell segíteni a távhő bővülését, amelynek egyik fő pillére a rugalmas szolgáltatási csomagok értékesítése. Ehhez elengedhetetlen, hogy a szolgáltató és a fogyasztó - közös megegyezés alapján - a szabályozottól eltérő díjban állapodhasson meg, ha az a felhasználó számára előnyösebb, biztosítva számára a kötelező tarifákra történő egyoldalú visszatérés lehetőségét is. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
A Fővárosi Önkormányzat és a csatlakozó kerületi önkormányzatok által közösen indított Budapesti Zöld Panelprogram nemrégiben újabb lendületet kapott: a Budapesti Közművek koordinálásával már négy kerületben várják a pályázó lakóközösségeket. Ráadásul a III., a IX., a X. és a XIII. kerület mellett jelenleg a VIII. és a XVIII. kerület csatlakozása is előkészítés alatt áll. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel.
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.
Tartalmas program és a THT új, nagy érdeklődéssel várt szakkönyve, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetéseKarbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" várja az előfizetőket a THT konferencián 2026.03.12-én a Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban. A vidéki rendezvényeken már három város konferencia résztvevői forgathatják haszonnal ezt a hiánypótló kiadványt.
Új szintre lép a társasházkezelés digitalizációja: az eHÁZ rendszerében minden közös képviselő számára díjmentesen elérhetővé vált a THT jogi mesterséges intelligencia asszisztens.
Az elektromos autók számának növekedésével egyre több társasházban merül fel az autó töltők kiépítésének igénye. Ugyanakkor a biztonsági és tűzvédelmi szempontok ilyen környezetben kiemelten kritikusak. Az Evergy az idei évtől még nagyobb hangsúlyt fektet a komplex biztonsági megoldásokra.
Olvasói jelzés alapján jutott tudomásunkra, hogy az egyik hazai pénzintézet milyen feltételek mellett köti meg az államilag támogatott, úgynevezett „3 százalékos" lakáshitel-szerződéseket. A hozzánk eljuttatott dokumentumok és információk alapján a konstrukció kockázatai jóval túlmutatnak azon, amit a kedvezményes kamatszint első ránézésre sugall. 







































