THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Társasházunk 20 lakásos épületében az egyik lakást egy Kft. vásárolta meg. Később - a társasház tájékoztatása nélkül - a cég székhelyét is ide helyezte át, a Kft. fő tevékenységi köre járóbeteg szakellátás. A cég létszáma 1 fő, aki egyúttal itt is lakik. Jogilag a társasház tehet ez ellen bármit is? Morális kérdés: a vállalkozás ezzel a módszerrel más vállalkozásokhoz képest jelentős gazdasági előnyt élvez, ugyanis a társasházi lakások közé bújva lakossági tarifával fizeti a felhasznált hőmennyiséget. Az épületet egy db gázkazán látja el melegvízzel és fűtési energiával, a lakások önálló hőmennyiség mérőkkel rendelkeznek, ennek alapján történik az elszámolás. Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunk egy internetes társasházkezelő szoftvert használ, amit egy angliai cég számláz ki a társasház felé áfa-mentesen. Ki fizeti meg az áfát? Nem lehet belőle baja a társasháznak? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol az olvasói kérdésre. 
Tulajdonunkban álló lakást adunk ki. A társasházi közgyűlés megemelte a felújítási alapot, de mi jegyzőkönyvet sem kaptunk hónapokig, így erről, mint közös költség befizetési elmaradásról csupán a közelmúltban kaptunk értesítést. A bérlőnk most nem akarja a közös költségek között fizetendő felújítási alap összegeit befizetni, álláspontja szerint a felújítási alap nem közös költség, annak fizetése szerinte nem terhelheti a bérlőt, hanem a bérbeadónak kellene fizetnie. Szakvéleményét kérjük a fentiek alapján: a felújítási alap a közös költség része, vagy nem? Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasházi tv. 28. §(1)bek. c.)pontja értelmében a közgyűlés kizárólagos hatáskörben dönt a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról. Ez milyen kötelezettségekre vonatkozik és milyen arányú többség kell az elfogadásához? Az SZMSZ megírásakor sem találtunk erre tv-i szabályt, ezért beletettük a minőségi többség kategóriába (összes tulajd.hányad legalább 50 %-a). Jól tettük-e? Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésekre. 
A XIII. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO keretein belül, november 17-én Dr. Bogdán Tibor, gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos beszélt a készülő új társasházi törvény irányairól. 
Társasházunkban a tulajdonosok nem tartottak házi kedvenceket eddig, így a SZMSZ-ban nem került megfogalmazásra az állattartás. Az egyik lakás tulajdonosa a polgármesteri hivatal, tavaly óta egy hölgy bérli a fent említett lakást, aki később a fiát és gyermekének apját a családi házban hagyta. Az apa meghalt az ősszel és a gimnazista, 18 éves fiú egy kutyával maradt a lakásban. A félárván maradt fiú mindent megígért, csak járuljunk hozzá, hogy legyen egy lelki támasza, a tulajdonosok többsége hozzá is járult a házikedvenc maradásához. De a kutya az ugatásával nagyon zavarja a közösséget. Hozhat-e határozatot a közösségünk az állattartás tekintetében, ha nem akarjuk a SZMSZ-t/házirendet módosítani? 
Az általam kezelt Társasházban az idén novembertől választottak egy új Számvizsgáló bizottsági tagot. Ő visszamenőleg ellenőrizte a 2022. évi könyvelési anyagot és szerződéseket. Most kéri, hogy 2015. évtől minden könyvelési anyagot és szerződést adják át neki ellenőrzésre. Kérdésem: Köteles vagyok-e az előző évek anyagait átadni, akkor is ha már azt az előző Számvizsgáló bizottság már leellenőrizte, és a közgyűlés elfogadta az éves elszámolást. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasházban az egyik földszinti lakásnál az alapító okiratban a "Birtoklás, használat" című fejezetében van feltüntetve, hogy a lakáshoz tartozik egy parkolóállás, illetve egy terasz, melyeket a lakás tulajdonosa kizárólagosan használhat és joga van elkeríteni azokat és el is vannak kerítve, viszont a tulajdonos nem parkolóként használja azt, hanem játszóházként. A probléma, hogy ez a parkolóállás, illetve a terasz a "Külön tulajdon tárgyai" című fejezetben nincs feltüntetve az említett lakásnál és a lakás ugyanannyi tulajdoni hányaddal rendelkezik, mint egy másik ugyanakkora lakás, amihez nem tartozik más terület. Ezek alapján azt a következtetést szűröm le, hogy az említett lakás jogtalanul veszi el azokat a területeket a közös tulajdonban lévő udvarból és ráadásul nem is parkolásra használja a parkolót. A társasházban született egy közgyűlési határozat, miszerint, aki garázzsal rendelkezik az a garázsban parkoljon, aki nem rendelkezik garázzsal csak egy autóval állhat az udvaron. A tulajdonos bérel egy garázst, viszont azt sem használja parkolásra, illetve a saját parkolóját sem, hanem egy másik parkoló állást foglal el az udvaron. Kérdésem az lenne, hogy ezek alapján az említett lakónak van joga más parkoló állást elfoglalni és ha nem, akkor hogyan és mire hivatkozva lehet felszólítani? A társasházban hozható olyan közgyűlési határozat, amely az albérlőket kizárná az udvaron történő parkolásból? Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnökségi tagja válaszol az olvasói kérdésre. 
Társaházunk több mint 10%-a közgyűlés összehívását kérte a jelenlegi közös képviselő leváltásával, illetve az új közös képviselő megválasztásával kapcsolatban. A jelenlegi közös képviselő írásbeli szavazást írt ki közgyűlés helyett (bár az szmsz engedi, de mi nem ezt kértük). Az írásbeli szavazás az alacsony részvétel miatt (nem érte el a tulajdonosok 50%-nál többet) ezért eredménytelenül zárult le. Házunk szmsz-ben az írásbeli szavazás részletezésénél benne van, hogy ha eredménytelenül zárul az írásbeli szavazat, akkor 30 napon belül össze kell hívni közgyűlést. Kérdésem az lenne, hogy amennyiben nem hívja össze a közgyűlést mit tehetünk? Jelentsük a jegyzőnek? Jól gondolom, hogy itt, írásbeli szavazás után nem érvényes a törvényben szabályozott rész, mely szerint ha nem hívja össze 30 napon belül a közgyűlést, akkor az SZB tagok 15 napon belül hívhatják össze, majd utána a lakók. Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasház egyik tulajdonosa vállalná el a lépcsőház takarítást 15000 Ft-ért/hó. Közös költséget 17000 Ft-ot fizet havonta, levonhatjuk ezt az összeget a közös költségből? Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
