Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Előző 1 2 ... 21 22 23 24 25 ... 83 84 Következő

A napelemes rendszer telepítése a rendes gazdálkodás körébe tartozik-e? 2024. január 11.
Egy társasház a közös tulajdonú tetőre napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését tervezi, a közös költség csökkentése céljából. Ez a beruházás jól láthatóan a társasházi törvény (Tht.) 56. § 3. pontja szerinti "rendes gazdálkodás körét meghaladó" kiadásokkal jár, így vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges (Tht. 38. § (3) bekezdés). A veszélyhelyzetre való hivatkozással megjelent 293/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint, viszont "a közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer telepítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti, legalább 75%-os többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet". Ám 2022. november 1-je óta ez az enyhítés megszűnt, az új szöveg: "A közös tulajdonban álló épületrészre - a társasházközösség közös költségének csökkentése érdekében telepítendő és üzemeltetendő - napkollektor, napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését a közgyűlés, illetve a megismételt közgyűlés a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada több mint felének szavazatával megtilthatja." Jelenleg tehát, van egy tulajdoni hányad szerinti 100%-os előírás az elfogadásra és egy másik, akár egy tulajdonos által megvalósítható ~1%-os lehetőség a megtiltásra. Úgy látom, hogy ha egy közgyűlési határozati javaslat a tiltásra szól, és nem szavaz rá senki; vagy ha az elfogadásról szavazunk, akkor a Tht. szerinti egyhangú határozat szükséges. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

NAV állásfoglalás: két társasház, közös telek, közös kiadások 2024. január 9.
A szóban forgó eset főszereplője két olyan társasház, amelyek közös telken épültek. A társasházak a közösen felmerülő kiadások elszámolásának bizonylatolása módjában nem értettek egyet, ezért a helyzet közöttük igencsak elmérgesedett, jogvitába keveredtek egymással. Bekerül majd a történetbe a NAV is, ami végül tiszta vizet önt a pohárba, de ekkor már késő, a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul...

Egy társasház, több épület: külön gazdálkodás, vagy szétválás? 2023. december 18.
Két szárnyból álló társasháznk egyik szárnya önkormányzati tulajdon volt, de a lakásokat az önkormányzat idő közben eladta egy vállalkozónak, aki 10 lakást alakított ki benne. A vállalkozó a lakásokat kiadja, nem a legmagasabb társadalmi státuszú bérlők számára. Az együttműködés a vállalkozóval a kezdettől fogva nem volt jó. Előbb zsarolta a lakókat a többségi tulajdonával. Az átalakítás jóvoltából megszűnt a többségi tulajdona, de így is meghatározó. A kérdésem az lenne, hogy van-e arra lehetőség, hogy a két házrész jogilag szétváljon? Ha erre nincs lehetőség, szét lehet-e választani gazdaságilag (ez részben már megvalósult, pl. víz, villany, takarítás, illetve nem takarítás) egy szerződés alapján? Mik lennének ennek a feltételei? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


A közös képviselő köteles minden emailre és levélre válaszolni? 2023. december 13.
Olyan társasházban élek, ahol a tulajdonosok egy része támogatja a közös képviselőt. SzMSzünk van, de nem tartalmaz semmilyen előírást arra vonatkozóan, hogy a közös képviselőnek át kell-e vennie a postára adott tértivevényes leveleket, vagy ha már átvette, akkor mennyi időn belül kell reagálnia a tulajdonosi megkeresésekre. Mit tehetek? Fordulhatok-e bírósághoz? A keresetlevélben kérhetem-e a bíróságot, hogy kötelezze a közös képviselőt válaszadásra úgy, hogy nincs olyan közgyűlési határozat, ami kötelezné a közös képviselőt választ adni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

NAV állásfoglalás: a gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe, szabályos ez így? 2023. december 11.
Olvasónktól érkezett a levél, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása található egy olyan eset kapcsán, amikor is kvázi barterben a társasházi gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe.

Ki takarítja el a havat? 2023. december 7.
A tél beköszöntével nemcsak a hideg érkezik, hanem a hó eltakarításával kapcsolatos viták is felmelegednek. Számos törvény és rendelet szabályozza ezt a kérdést, amelyek összességében meghatározzák, hogy ki felelős a járdák és utak tisztántartásáért. Ha baleset történik a hó vagy jég miatt, a felelősség a hóeltakarításért vagy a jégmentesítésért felelős személynél vagy szervezetnél van.


Közös ügyfélkapu használat esetén ki a felelős? 2023. december 5.
A közös képviselő ügyfélkapuját használja a könyvelő a NAV bejelentésekhez. Egy nullás bejelentés elmaradása miatt mulasztási bírságot szabott ki a NAV. Milyen felelősség terheli a könyvelőt? Kell-e a könyvelőnek saját ügyfélkapujának és az ott megjelölt email címének lennie és azon ellenőrizni, hogy arra milyen információt kapott? A társasház magánszemély vagy jogi személy? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

THT podcast: Társasházi jogi esetek Dr. Kiss Balázs Károllyal 2023. november 27.
A THT podcast aktuális epizódjában Szilber Szilvia társasházszakértő Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd úrral beszélget a társasházakban gyakran előforduló jogi esetekről. Szemléletes példákon keresztül tájékozódhat a hallgató a tulajdoni hányadtól eltérő költségviselés lehetőségeiről, a rendes gazdálkodást meghataló felújítások köréről, valamint a társasházi iratok, határozatok erő és szabályozási sorrendjéről is.

Az önkormányzati vagyonkezelő levelet küldött, hogy nem tudja fizetni a közös költséget a lakásai után 2023. november 22.
Városunkban sok ingatlan tulajdonosa az önkormányzat. 2023.10.16-i keltezéssel a Városgondnokság küldött egy levelet, melyben az alábbiakról értesíti a közös képviselőket. "A rendelkezésre álló önkormányzati források ez évi keretének kimerültségére tekintettel a folyó évi visszalévő hónapjaiban esedékessé váló társasházi közös költség díját átmenetileg nem áll módunkban kiegyenlíteni annak ellenére, hogy intézményünk minden adott lehetőséget megragadott és kiaknázott annak érdekében, hogy a jelen nem kívánatos helyzetet elkerüljük. Tájékoztatom, hogy a közös költség fedezetére pótigényt jelentettünk be a tulajdonos önkormányzathoz, ám, amíg ezen költségvetési forrást a finanszírozó nem biztosítja, addig részünkről sem kerülhet sor ezen költségek folyósítására." A bérlők megfizetik az üzemeltetési költséget a Városgondnokság felé, sőt már a felújítási alapot is velük fizettetik ki. Mit tehetünk mi közös képviselők abban az esetben, ha a Városgondokság nem fizet? Hogy magyarázzuk ezt meg a többi fizető tulajdonosnak, akiknek jogos a felháborodásuk? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Az történik a társasházban, amit a többségi tulajdonos akar? 2023. november 16.
Egy társasháznak van egy többségi - a teljes házra vetítve 60%-os tulajdoni hányaddal bíró tulajdonosa - aki egyben közös képviselő is. Keresztül szeretne vinni egy olyan közgyűlési határozatot, amely nyilvánvalóan nagyon nem tetszik a kisebbségben lévő többi tulajdonosnak (pl. egy 900%-os közösköltség-emelés a még nem felvásárolt lakások szabadpiaci értékét beszakítandó), ezért összehívja a közgyűlést, amelyre a többi tulajdonos azt bojkottálandó el sem megy. Erre készülve a tőkeerős többségi tulajdonos közös képviselő elhív a közgyűlésre két ügyvédet, megkérve őket jegyzőkönyvvezetőnek és jegyzőkönyv-hitelesítőnek, saját maga és a családtagja pedig lesznek jegyzőkönyv-hitelesítők, mint tulajdonosok, és így megszavazzák a kisebbségben maradt tulajdonosokat nyomorba döntő határozatot. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen olajozottan működő demokratikus diktatúra ellen tudnak-e jogilag bármit tenni a kisebbségben maradt tulajdonosok? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.