THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Több, mint 40 év anyagait már nem tudja társasház hol tárolni és ami nem kell, attól szeretne a ház végre megszabadulni. Meddig kell a társasház számviteli anyagát megőrizni? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunkban minden lakásban önálló meleg- hideg vízóra és hőmennyiség-mérő készülék van felszerelve. Az éves beszámoló részeként nem kaptunk tulajdonosi elszámolást a tényleges üzemeltetési befizetések - és fogyasztások alapján mutatkozó tényleges egyenlegről. Az egyéni mérőórák alapján felosztott gáz- víz- és csatornadíjról készült kimutatás, azonban a tulajdoni hányad alapján terhelhető többi üzemeltetési költségről hiányzott az egyösszegű - nem költségnemenkénti tételes felsorolás - elszámolás. A folyószámla egyenleg ( a közös költségekhez való hozzájárulás előírásának és teljesítésének különbözete) figyelmen kívül hagyja a tényleges egyenleget. Van-e jogom bírósági per nélkül a tényleges egyenleget kérni? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol az olvasói kérdésre. 
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság több felszólítás után 200.000 Ft-os bírsággal jutalmazta a nem megfelelő lakásszövetkezeti adatkezelést. A lakásszövetkezet azzal védekezett, hogy egy "szövetségtől" vásárolta az adatközlő lap sablonját, de érdemi lépéseket nem tett az ügy tiszázása érdekében. 
A társasház által telepíteni kívánt kamerarendszerrel kapcsolatban igen egyértelműen fogalmaz a törvényalkotó. De mi a helyzet ha valamelyik tulajdonos telepít a közös területre (folyosóra, homlokzatra) saját kamerát azzal a céllal, hogy a saját ingatlanát védje? Vagy a közös udvart figyelje, mert ott parkol? Merre nézhet ez a kamera?Kell e ehhez közgyűlési döntés? Abban az esetben ha a kamerarendszer a törvényi szabályozás előtt már fel volt szerelve, akkor az maradhat mert a telepítéskor még nem volt 2/3-os határozati előírás? Smiglag Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunk 20 lakásos épületében az egyik lakást egy Kft. vásárolta meg. Később - a társasház tájékoztatása nélkül - a cég székhelyét is ide helyezte át, a Kft. fő tevékenységi köre járóbeteg szakellátás. A cég létszáma 1 fő, aki egyúttal itt is lakik. Jogilag a társasház tehet ez ellen bármit is? Morális kérdés: a vállalkozás ezzel a módszerrel más vállalkozásokhoz képest jelentős gazdasági előnyt élvez, ugyanis a társasházi lakások közé bújva lakossági tarifával fizeti a felhasznált hőmennyiséget. Az épületet egy db gázkazán látja el melegvízzel és fűtési energiával, a lakások önálló hőmennyiség mérőkkel rendelkeznek, ennek alapján történik az elszámolás. Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunk egy internetes társasházkezelő szoftvert használ, amit egy angliai cég számláz ki a társasház felé áfa-mentesen. Ki fizeti meg az áfát? Nem lehet belőle baja a társasháznak? Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő válaszol az olvasói kérdésre. 
Tulajdonunkban álló lakást adunk ki. A társasházi közgyűlés megemelte a felújítási alapot, de mi jegyzőkönyvet sem kaptunk hónapokig, így erről, mint közös költség befizetési elmaradásról csupán a közelmúltban kaptunk értesítést. A bérlőnk most nem akarja a közös költségek között fizetendő felújítási alap összegeit befizetni, álláspontja szerint a felújítási alap nem közös költség, annak fizetése szerinte nem terhelheti a bérlőt, hanem a bérbeadónak kellene fizetnie. Szakvéleményét kérjük a fentiek alapján: a felújítási alap a közös költség része, vagy nem? Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
A társasházi tv. 28. §(1)bek. c.)pontja értelmében a közgyűlés kizárólagos hatáskörben dönt a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról. Ez milyen kötelezettségekre vonatkozik és milyen arányú többség kell az elfogadásához? Az SZMSZ megírásakor sem találtunk erre tv-i szabályt, ezért beletettük a minőségi többség kategóriába (összes tulajd.hányad legalább 50 %-a). Jól tettük-e? Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésekre. 
A XIII. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO keretein belül, november 17-én Dr. Bogdán Tibor, gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos beszélt a készülő új társasházi törvény irányairól. 
Társasházunkban a tulajdonosok nem tartottak házi kedvenceket eddig, így a SZMSZ-ban nem került megfogalmazásra az állattartás. Az egyik lakás tulajdonosa a polgármesteri hivatal, tavaly óta egy hölgy bérli a fent említett lakást, aki később a fiát és gyermekének apját a családi házban hagyta. Az apa meghalt az ősszel és a gimnazista, 18 éves fiú egy kutyával maradt a lakásban. A félárván maradt fiú mindent megígért, csak járuljunk hozzá, hogy legyen egy lelki támasza, a tulajdonosok többsége hozzá is járult a házikedvenc maradásához. De a kutya az ugatásával nagyon zavarja a közösséget. Hozhat-e határozatot a közösségünk az állattartás tekintetében, ha nem akarjuk a SZMSZ-t/házirendet módosítani? 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
