THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT Facebook
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások











Már több mint 27 ezer háztartás fűtését és meleg vizét biztosítja a geotermikusra átalakított fűtési rendszer Szegeden. A rendszer a városnak mintegy felét és több mint 400 középületet - köztük lakóházakat, üzleteket és más épületeket - lát el hővel és meleg vízzel. A város ezáltal az EU-ban az első és Reykjavík után a kontinens második települése geotermikus energiaellátás szempontjából.
Előadó: Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd - a THT jogi szakértője. A felvételsorozat következő része a THT által rendezett, XIV. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO előadásaiból.
Több lépcsőházból álló társasház éves árbevétele 13 millió Ft, éves pénzforgalma 35 millió forint. Az egyes lépcsőházak külön gazdálkodnak. Úgy tudjuk, hogy a könyvvezetés és a beszámoló készítéséhez legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező személy kell ekkora pénzkezelésnél. Legalább is ezt olvastuk ki a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII.28) Korm. rendeletből. A közös képviselő saját maga könyvel, de nem rendelkezik ilyen irányú képesítéssel. Az ellenőrzésünknél kiderült, hogy az általa készített elszámolás rossz, össze-vissza könyvel. Az eHÁZ programját használná, de nem tudja. Beszámolót elfelejt készíteni. Sajnos a közgyűlésen megjelent néhány tulajdonos elfogadja az elszámolását. Mit tudunk tenni, hogy törvényesen végezze a könyvelést? Izsó Krisztina, a THT számviteli szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Sose volt olyan nehéz a társasházi közösségek egyben tartása, mint most. Az elmúlt évek történései - világjárvány, a társadalom elöregedése, a szegények és gazdagok közötti olló kinyílása - mellett a generációs különbségek is egyre inkább nehezítik az együtt gondolkodást, együtt élést, melyre vonatkozóan kevés olyan releváns információt, tudásanyagot találunk ma a világban, mely megkönnyítené a mindennapi munkánkat.
Régen elmúltak már azok az idők, amikor a társasházak lakói szinte egy nagy családként éltek együtt, ma sokszor csak a lakógyűléseken szembesülünk azzal, ki költözött el vagy hova érkeztek új bérlők. Egy kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság egyötöde bérelt lakásban tölti a mindennapokat, a megkérdezettek közel harmada pedig kettő vagy ennél is több bérlőtársával él együtt. Emellett az utóbbi években kisebb-nagyobb intenzitással, de mindenképpen pörgött a hazai lakáspiac, így állandó a jövés-menés a társasházakban, ami bizony megnehezítheti az együttélést. Ki a felelős, ha valaki elcsúszik a ház előtti havas járdán vagy mi történik, ha a szomszéd véletlenül leáztatja az alatta lakót?
The International Union of Property Owners (UIPI), azaz a Lakástulajdonosok Nemzetközi Szövetsége most felmérést készít a MAGÁNBÉRBEADÓK szemszögéből az EURÓPAI DIÁKSZÁLLÁSOKRÓL. A szervezet célja, hogy értékes információkat és adatokat gyűjtsön az UIPI szakpolitikai munkájához az ágazatnak ezen különleges részével kapcsolatban, amely jelenleg - sajnos - jelentős válsággal néz szembe. Támogassa a szervezet munkáját és a diákok helyzetét azzal, hogy kitölti a kérdőívet! 
Most sem csak a budapesti kerületek bővelkednek a társasházaknak kiírt pályázatokban, amiket igyekszünk rendszeresen kigyűjteni olvasóink számára. Érdemes sietve böngészni az aktuális kiírások közt, cikkünkben a májusban még beadható pályázatokból is válogathatnak az előfizetőink.
Várunk minden kedves érdeklődőt június 6-án Budapesten, a Lurdy Házban tartandó GENERÁCIÓK EGYÜTTÉLÉSE A TÁRSASHÁZBAN c. konferenciánkon, ahol a beszámoló közgyűléseken hozott döntésekkel kapcsolatos tennivalók mellett a társasházi közösségformálással is fogunk foglalkozni, valamint díjmentesen vehetik át a "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című THT szakkönyv I. kötetét is (azok, akik eddig még nem vették át a kiadványt a 2024-es rendezvények valamelyikén).
Egy 91 lakásos társasház képviselőjeként írok. A hideg víz strangok cseréjének költsége ügyén a közgyűlés úgy határozott (2/3-os többséggel), hogy mivel minden lakót egyformán érint (ugyanakkorra csőszakasz, ugyanolyan mérőóra) egyöntetűen mindenkitől, azaz hideg víz óránként 150.000 ft célbefizetést kérünk a társasház számlájára befizetni. Az ellen oldali tulajdonosok nyilván a kisebb lakások tulajdonosai akik azt szeretnék, hogy ez is - mint minden felújítási és karbantartási költség - a tulajdoni hányadok arányában legyen felosztva. Ha a közgyűlés megszavazta az egyenlő mértékű 150.000 ft-os célbefizetést erre a célra, jogában áll-e megvétóznia (mondjuk egyetlen tulajdonosnak) ezt a közgyűlési döntést? Jogszerűen jártunk-e el a közgyűlésen, amikor az egyenlő mértékű befizetés mellett döntöttünk? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt június 6-án - tehát már a közgyűlések megtartása után - a Lurdy Házban (Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14. I. emelet, Konferencia Központ) tartandó konferenciánkon, ahol díjmentesen adjuk át a "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című, a Társasházi Háztartás szaklap által megjelentetett jogi szakkönyv I. kötetét, amely nemcsak a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgáló bizottsági tagok részére, hanem valamennyi társasházi lakástulajdonos számára nélkülözhetetlen segítség lesz a jogok és kötelezettségek útvesztőjében. 





























