„A Fővárosi Közgyűlés 2020. december 18-án 1676/2020.(XII.18.) Fővárosi Közgyűlési határozatában döntött arról, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata és a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprő-ipari Nonprofit Kft. között meglévő közszolgáltatási szerződés hatályát 2024. március 31-ről 2021. április 30-ra módosítja. Ennek értelmében a közszolgáltatás ellátását a FŐKÉTÜSZ 2021. április 30-ig végzi." - jelenik meg a FÖKÉTÜSZ honlapján a tájékoztató szöveg. A változások kéményseprési szolgáltatásokat érintő hatásairól kérdeztük Leikauf Tibort a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének (MOKÉSZ) elnökét.

THT: A lakosság számára milyen változásokkal jár az új helyzet?

Eddig a fővárosban a közszolgáltató kizárólagosan a FÖKÉTÜSZ volt a lakossági és a közületi szektor számára is. Ez szűnik most meg május elsejével. A lakossági szolgáltatást átveszi a Katasztrófavédelem erre kialakított szervezete a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ, ami 2016. júliusában jött létre.

A lakossági területen 2018. január 1-től már csak a társasházak vannak kötelezve a szolgáltatás tűrésére/igénybevételére, a családi házas lakossági ügyfeleknél ez a kötelezés ezzel egyidőben. Viszont, ha a családi házban lakó ügyfél a jogszabályban előírt módon és gyakorisággal megrendeli az ellenőrzést vagy szükség esetén a tisztítást akkor az, számára ingyenes.
A társasházakban lakó lakossági ügyfelek részére is ingyen jár ez a szolgáltatás, viszont nekik nem kell megrendelni, mert a kijelölt kéményseprő-ipari szerv, ami májustól a fővárosban is a BM OKF GEK Kéményseprő-ipari igazgatóhelyettesi szervezet lesz, kiértesíti őket és sormunka keretében biztosítja a szolgáltatást.

THT: A gazdálkodó szervezeteket, melyek a THT érdeklődési körében a társasházi lakásokba székhellyel, telephellyel bejelentett Kft-k, Bt-k, egyesületek, alapítványok, stb. hogyan érinti mindez?

- Az ő esetükben a kéményseprő-ipari szervnek tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy függetlenül attól, hogy társasházban van, fizetős ügyfél lesz és a rá eső kéményellenőrzési, tisztítási díjról a kéményseprő-ipari szervnek értesítenie kell az önkormányzatot. Ezután az önkormányzatnak kell adó formájában beszedni a díjat a vállalkozóktól. Ez az önkormányzat bevétele lesz.

A közületi munkák tehát - ahogy az országban szinte mindenütt - Budapesten is kikerülnek a szabadpiacra. A közületi szereplőknek törvény írja elő, hogy ezt a munkát meg kell rendelniük a jogszabályban előírt gyakoriságnak megfelelően azoktól a szolgáltatóktól, akik az adott megyékben be vannak, illetve a főváros területén május elsejétől be lesznek jelentkezve a Katasztrófavédelemnél.

A budapesti piac megnyílását valószínűleg tömegesen használják majd ki a cégek. Pest megyére ismereteim szerint jelenleg 17 cég van bejelentkezve, így nagy valószínűséggel ők a fővárosba is regisztrálják magukat. Ehhez hozzávehetjük a jelenlegi FÖKÉTÜSZ állomány arra alkalmas dolgozóinak újonnan alakuló vállalkozásait is.
A magam részéről 30 körüli cégre számítok, akiktől a közületek megrendelhetik a számukra kötelezően előírt szolgáltatásokat. Ezeknek a cégeknek jogszabályi kötelezettségük, hogy honlapjukon feltüntessék vállalási áraikat, ami segíti a megrendelők eligazodását az ajánlatok között.

Szakmai szervezet vezetőjeként bízom abban, hogy meglesz a megfelelő létszám és költségvetés a Gazdasági Ellátó Központnál és a hatalmas plusz feladat ellenére is zökkenőmentesen fogják tudni folytatni az ellenőrzéseket, amiket a FÖKÉTÜSZ az év első negyedévében el is kezdett a társasházaknál. A szakmai tudás biztosan rendelkezésre áll, mert olyan kollégák viszik tovább a munkát, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.

THT: A Katasztrófavédelem vagy a kéményseprő-ipari vállalkozások hogyan találnak rá a „céges lakásokra"?

- Le kell kérniük a megfelelő nyilvántartást

THT: Kitől kell lekérni az adatokat?

- A Katasztrófavédelem a Földhivataltól kéri le a társasházként nyilvántartott épületek listáját. Ha ehhez megvan a cégek székhelyeit, telephelyeit tartalmazó lista is, akkor ebből a kettőből már kijön, hogy hol ingyenes és hol fizetős a szolgáltatás.

Nekünk szakcégeknek szintén legális lehetőségeink vannak az adatok beszerzésére és ezekkel élnünk is kell, hiszen hiába várunk arra, hogy a cégek kopogtatnak nálunk, hogy elvégeztessék a munkát.
Ők nem foglalkoznak ezzel, mert nem követik a jogszabályi változásokat, ráadásul megszokták, hogy a kéményseprő korábban automatikusan bejelentkezett náluk. Nincs hiányérzetük, hogy ez már évek óta elmarad, de azt sem érzékelik, hogy ezzel magukat és a környezetüket is bajba sodorhatják.
A törvény már több mint öt éve megjelent, a cégvezetők jó része viszont a mai napig rácsodálkozik, ha megtudja tőlünk, hogy ez számukra kötelezettség.

A kéményseprő szolgáltatók megvásárolják a nyilvántartásokat, melyek egyébként nyilvánosak - tehát GDPR szempontból tiszták. Az ilyen és hasonló adatok legyűjtésével foglalkozó cégektől tudjuk ezeket beszerezni, ahol kérésre aktualizálják is az adatokat, amit mi nem tudnánk elvégezni. Egy ilyen címlista alapján keressük fel a cégeket, hogy jelezzük, minket is választhatnak, ha megfelelünk számukra.

THT: Közös képviselők jelezték felénk, hogy sok megkeresést kapnak arra vonatkozóan, hogy adják meg a házaikban működő cégek által érintett ingatlanok címét. Jogos ez?

- Ha elolvassuk a „2015. évi CCXI. törvényt, a kéményseprő-ipari tevékenységről" illetve az ennek végrehajtására kiadott 99/2016. (V. 13.) Korm. rendeletet valamint a mindezeket aprópénzre váltó 21/2016. (VI. 9.) BM rendeletet, akkor kiderül, hogy közös képviselőktől, lakásszövetkezeti elnököktől valóban jogosan kérhetnek ilyen adatokat a kéményseprők.

El tudom fogadni, hogy ennek nem örülnek és nem is szívesen töltenek időt azzal, hogy ezeket az információkat átadják, de valóban van a kérésnek jogszabállyal alátámasztható alapja.
Ide tartozik még, hogy sokan úgy gondolják, ha szüneteltetik a vállalkozásukat, akkor mentesülnek a kéménysepréssel kapcsolatos díjfizetési kötelezettség alól. Amíg azonban a cégbíróságon be van jelentve egy adott cím, addig ott díjfizetési kötelezettség is keletkezik.

THT: Mi a helyzet a tartalék kéménnyel, amiről gyakran állítják, hogy mindenképpen lennie kell?

- Sajnos a tartalékfűtési kötelezettség már nem előírás, de célszerű a fokozott biztonság érdekében a már meglévő tartalékkéményeket fenntartani.

Először is az említett törvény alapján különböztessük meg a kéményeket, égéstermék-elvezetőket:

• használatban lévő égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelyre tüzelőberendezés csatlakozik;
• használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, valamint a lezárás megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított dokumentum igazol;
• tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amely a tartalékfűtés célját szolgálja, üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés

A 21/2016-os Belügyminisztériumi rendelet értelmében: a tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető állékonyságát - a használatbavételre tekintet nélkül - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt gyakorisággal az ugyanazon ingatlanban található, használatban lévő égéstermék-elvezetővel kapcsolatos sormunka során ellenőrizni kell.

Tehát előfordulhat, hogy bizonyos tartalékkéményeket évente, másokat kétévente, egyeseket pedig sosem ellenőriz a kéményseprő.

Közületi körben a kéményseprő-ipari cégek többsége számon tartja a tartalék kémény státuszát, mert azok többnyire gyorsabban amortizálódhatnak, mit a használatban lévők. Télen ugyanis az időjárási hatások rombolóbbak, mint azoknál, amelyek a fűtés miatt nem fagynak le.

Bár nem társasházi téma, de itt szeretném felhívni a lakossági körbe tartozó családi házak tulajdonosainak figyelmét arra, hogy számukra ugyan az előírt gyakoriságnak megfelelően ingyenes a kéményseprés, de nekik kell kérniük a szolgáltatást. Mivel eddig maguktól mentek a kéményseprők, nem tudatosult a családi ház tulajdonosokban, hogy a megrendelés feladata már rájuk hárul. Ezzel egészen addig nincs is gond, amíg be nem következik egy tűzeset vagy egyéb káresemény a karbantartás hiánya miatt. Ebben az esetben a jelentős veszteségek mellett dupla csapás, hogy a biztosítók már meg is kaphatták a felmentést a kár megtérítése alól, hiszen a tulajdonos nem végezte el a gondos gazdától elvárható feladatát, azaz a kéményseprő-ipari szolgáltatás megrendelését. Mint ahogy a nyitva hagyott lakásból ellopott értéktárgyak esetén is nehéz érvelni a kártérítés jogossága mellett.

A témával kapcsolatos további információk, rendeletek a THT letöltés oldalán találhatók: https://www.tht.hu/index.php?mid=documentsdownload