Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Új időszak kezdődik a fővárosi kéményseprésben Interjúnk Leikauf Tiborral, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnökével 2021. február 1.
Alig pár hete, hogy kiderült, hogy 2021. májusától a katasztrófavédelemhez kerül a fővárosban található társasházi kémények karbantartása, ami új helyzetbe hozza a kéményseprő vállalkozásokat. Az ingyenes szolgáltatás mellett ezentúl a katasztrófavédelem nemcsak, hogy bírságolhat, hanem adatokat is kikérhet a ház tulajdonosairól.
2 520 HUF T7 típusú Társasházi "Környezetvédelmi" csomag 6 db - os kis matrica szett Érdekel →
„A Fővárosi Közgyűlés 2020. december 18-án 1676/2020.(XII.18.) Fővárosi Közgyűlési határozatában döntött arról, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata és a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprő-ipari Nonprofit Kft. között meglévő közszolgáltatási szerződés hatályát 2024. március 31-ről 2021. április 30-ra módosítja. Ennek értelmében a közszolgáltatás ellátását a FŐKÉTÜSZ 2021. április 30-ig végzi." - jelenik meg a FÖKÉTÜSZ honlapján a tájékoztató szöveg. A változások kéményseprési szolgáltatásokat érintő hatásairól kérdeztük Leikauf Tibort a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének (MOKÉSZ) elnökét. THT: A lakosság számára milyen változásokkal jár az új helyzet? Eddig a fővárosban a közszolgáltató kizárólagosan a FÖKÉTÜSZ volt a lakossági és a közületi szektor számára is. Ez szűnik most meg május elsejével. A lakossági szolgáltatást átveszi a Katasztrófavédelem erre kialakított szervezete a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ, ami 2016. júliusában jött létre. A lakossági területen 2018. január 1-től már csak a társasházak vannak kötelezve a szolgáltatás tűrésére/igénybevételére, a családi házas lakossági ügyfeleknél ez a kötelezés ezzel egyidőben. Viszont, ha a családi házban lakó ügyfél a jogszabályban előírt módon és gyakorisággal megrendeli az ellenőrzést vagy szükség esetén a tisztítást akkor az, számára ingyenes. A társasházakban lakó lakossági ügyfelek részére is ingyen jár ez a szolgáltatás, viszont nekik nem kell megrendelni, mert a kijelölt kéményseprő-ipari szerv, ami májustól a fővárosban is a BM OKF GEK Kéményseprő-ipari igazgatóhelyettesi szervezet lesz, kiértesíti őket és sormunka keretében biztosítja a szolgáltatást. THT: A gazdálkodó szervezeteket, melyek a THT érdeklődési körében a társasházi lakásokba székhellyel, telephellyel bejelentett Kft-k, Bt-k, egyesületek, alapítványok, stb. hogyan érinti mindez? - Az ő esetükben a kéményseprő-ipari szervnek tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy függetlenül attól, hogy társasházban van, fizetős ügyfél lesz és a rá eső kéményellenőrzési, tisztítási díjról a kéményseprő-ipari szervnek értesítenie kell az önkormányzatot. Ezután az önkormányzatnak kell adó formájában beszedni a díjat a vállalkozóktól. Ez az önkormányzat bevétele lesz. A közületi munkák tehát - ahogy az országban szinte mindenütt - Budapesten is kikerülnek a szabadpiacra. A közületi szereplőknek törvény írja elő, hogy ezt a munkát meg kell rendelniük a jogszabályban előírt gyakoriságnak megfelelően azoktól a szolgáltatóktól, akik az adott megyékben be vannak, illetve a főváros területén május elsejétől be lesznek jelentkezve a Katasztrófavédelemnél. A budapesti piac megnyílását valószínűleg tömegesen használják majd ki a cégek. Pest megyére ismereteim szerint jelenleg 17 cég van bejelentkezve, így nagy valószínűséggel ők a fővárosba is regisztrálják magukat. Ehhez hozzávehetjük a jelenlegi FÖKÉTÜSZ állomány arra alkalmas dolgozóinak újonnan alakuló vállalkozásait is. A magam részéről 30 körüli cégre számítok, akiktől a közületek megrendelhetik a számukra kötelezően előírt szolgáltatásokat. Ezeknek a cégeknek jogszabályi kötelezettségük, hogy honlapjukon feltüntessék vállalási áraikat, ami segíti a megrendelők eligazodását az ajánlatok között. Szakmai szervezet vezetőjeként bízom abban, hogy meglesz a megfelelő létszám és költségvetés a Gazdasági Ellátó Központnál és a hatalmas plusz feladat ellenére is zökkenőmentesen fogják tudni folytatni az ellenőrzéseket, amiket a FÖKÉTÜSZ az év első negyedévében el is kezdett a társasházaknál. A szakmai tudás biztosan rendelkezésre áll, mert olyan kollégák viszik tovább a munkát, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. THT: A Katasztrófavédelem vagy a kéményseprő-ipari vállalkozások hogyan találnak rá a „céges lakásokra"? - Le kell kérniük a megfelelő nyilvántartást THT: Kitől kell lekérni az adatokat? - A Katasztrófavédelem a Földhivataltól kéri le a társasházként nyilvántartott épületek listáját. Ha ehhez megvan a cégek székhelyeit, telephelyeit tartalmazó lista is, akkor ebből a kettőből már kijön, hogy hol ingyenes és hol fizetős a szolgáltatás. Nekünk szakcégeknek szintén legális lehetőségeink vannak az adatok beszerzésére és ezekkel élnünk is kell, hiszen hiába várunk arra, hogy a cégek kopogtatnak nálunk, hogy elvégeztessék a munkát. Ők nem foglalkoznak ezzel, mert nem követik a jogszabályi változásokat, ráadásul megszokták, hogy a kéményseprő korábban automatikusan bejelentkezett náluk. Nincs hiányérzetük, hogy ez már évek óta elmarad, de azt sem érzékelik, hogy ezzel magukat és a környezetüket is bajba sodorhatják. A törvény már több mint öt éve megjelent, a cégvezetők jó része viszont a mai napig rácsodálkozik, ha megtudja tőlünk, hogy ez számukra kötelezettség. A kéményseprő szolgáltatók megvásárolják a nyilvántartásokat, melyek egyébként nyilvánosak - tehát GDPR szempontból tiszták. Az ilyen és hasonló adatok legyűjtésével foglalkozó cégektől tudjuk ezeket beszerezni, ahol kérésre aktualizálják is az adatokat, amit mi nem tudnánk elvégezni. Egy ilyen címlista alapján keressük fel a cégeket, hogy jelezzük, minket is választhatnak, ha megfelelünk számukra. THT: Közös képviselők jelezték felénk, hogy sok megkeresést kapnak arra vonatkozóan, hogy adják meg a házaikban működő cégek által érintett ingatlanok címét. Jogos ez? - Ha elolvassuk a „2015. évi CCXI. törvényt, a kéményseprő-ipari tevékenységről" illetve az ennek végrehajtására kiadott 99/2016. (V. 13.) Korm. rendeletet valamint a mindezeket aprópénzre váltó 21/2016. (VI. 9.) BM rendeletet, akkor kiderül, hogy közös képviselőktől, lakásszövetkezeti elnököktől valóban jogosan kérhetnek ilyen adatokat a kéményseprők. El tudom fogadni, hogy ennek nem örülnek és nem is szívesen töltenek időt azzal, hogy ezeket az információkat átadják, de valóban van a kérésnek jogszabállyal alátámasztható alapja. Ide tartozik még, hogy sokan úgy gondolják, ha szüneteltetik a vállalkozásukat, akkor mentesülnek a kéménysepréssel kapcsolatos díjfizetési kötelezettség alól. Amíg azonban a cégbíróságon be van jelentve egy adott cím, addig ott díjfizetési kötelezettség is keletkezik. THT: Mi a helyzet a tartalék kéménnyel, amiről gyakran állítják, hogy mindenképpen lennie kell? - Sajnos a tartalékfűtési kötelezettség már nem előírás, de célszerű a fokozott biztonság érdekében a már meglévő tartalékkéményeket fenntartani. Először is az említett törvény alapján különböztessük meg a kéményeket, égéstermék-elvezetőket: használatban lévő égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelyre tüzelőberendezés csatlakozik; használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, valamint a lezárás megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított dokumentum igazol; tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amely a tartalékfűtés célját szolgálja, üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés A 21/2016-os Belügyminisztériumi rendelet értelmében: a tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető állékonyságát - a használatbavételre tekintet nélkül - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt gyakorisággal az ugyanazon ingatlanban található, használatban lévő égéstermék-elvezetővel kapcsolatos sormunka során ellenőrizni kell. Tehát előfordulhat, hogy bizonyos tartalékkéményeket évente, másokat kétévente, egyeseket pedig sosem ellenőriz a kéményseprő. Közületi körben a kéményseprő-ipari cégek többsége számon tartja a tartalék kémény státuszát, mert azok többnyire gyorsabban amortizálódhatnak, mit a használatban lévők. Télen ugyanis az időjárási hatások rombolóbbak, mint azoknál, amelyek a fűtés miatt nem fagynak le. Bár nem társasházi téma, de itt szeretném felhívni a lakossági körbe tartozó családi házak tulajdonosainak figyelmét arra, hogy számukra ugyan az előírt gyakoriságnak megfelelően ingyenes a kéményseprés, de nekik kell kérniük a szolgáltatást. Mivel eddig maguktól mentek a kéményseprők, nem tudatosult a családi ház tulajdonosokban, hogy a megrendelés feladata már rájuk hárul. Ezzel egészen addig nincs is gond, amíg be nem következik egy tűzeset vagy egyéb káresemény a karbantartás hiánya miatt. Ebben az esetben a jelentős veszteségek mellett dupla csapás, hogy a biztosítók már meg is kaphatták a felmentést a kár megtérítése alól, hiszen a tulajdonos nem végezte el a gondos gazdától elvárható feladatát, azaz a kéményseprő-ipari szolgáltatás megrendelését. Mint ahogy a nyitva hagyott lakásból ellopott értéktárgyak esetén is nehéz érvelni a kártérítés jogossága mellett. A témával kapcsolatos további információk, rendeletek a THT letöltés oldalán találhatók: https://www.tht.hu/index.php?mid=documentsdownload

Új időszak kezdődik a fővárosi kéményseprésben
Interjúnk Leikauf Tiborral, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnökével

2021. február 1.

Alig pár hete, hogy kiderült, hogy 2021. májusától a katasztrófavédelemhez kerül a fővárosban található társasházi kémények karbantartása, ami új helyzetbe hozza a kéményseprő vállalkozásokat. Az ingyenes szolgáltatás mellett ezentúl a katasztrófavédelem nemcsak, hogy bírságolhat, hanem adatokat is kikérhet a ház tulajdonosairól.

2 520 HUF

T7 típusú Társasházi "Környezetvédelmi" csomag 6 db - os kis matrica szett

Érdekel →

„A Fővárosi Közgyűlés 2020. december 18-án 1676/2020.(XII.18.) Fővárosi Közgyűlési határozatában döntött arról, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata és a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprő-ipari Nonprofit Kft. között meglévő közszolgáltatási szerződés hatályát 2024. március 31-ről 2021. április 30-ra módosítja. Ennek értelmében a közszolgáltatás ellátását a FŐKÉTÜSZ 2021. április 30-ig végzi." - jelenik meg a FÖKÉTÜSZ honlapján a tájékoztató szöveg. A változások kéményseprési szolgáltatásokat érintő hatásairól kérdeztük Leikauf Tibort a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének (MOKÉSZ) elnökét.

THT: A lakosság számára milyen változásokkal jár az új helyzet?

Eddig a fővárosban a közszolgáltató kizárólagosan a FÖKÉTÜSZ volt a lakossági és a közületi szektor számára is. Ez szűnik most meg május elsejével. A lakossági szolgáltatást átveszi a Katasztrófavédelem erre kialakított szervezete a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ, ami 2016. júliusában jött létre.

A lakossági területen 2018. január 1-től már csak a társasházak vannak kötelezve a szolgáltatás tűrésére/igénybevételére, a családi házas lakossági ügyfeleknél ez a kötelezés ezzel egyidőben. Viszont, ha a családi házban lakó ügyfél a jogszabályban előírt módon és gyakorisággal megrendeli az ellenőrzést vagy szükség esetén a tisztítást akkor az, számára ingyenes.
A társasházakban lakó lakossági ügyfelek részére is ingyen jár ez a szolgáltatás, viszont nekik nem kell megrendelni, mert a kijelölt kéményseprő-ipari szerv, ami májustól a fővárosban is a BM OKF GEK Kéményseprő-ipari igazgatóhelyettesi szervezet lesz, kiértesíti őket és sormunka keretében biztosítja a szolgáltatást.

THT: A gazdálkodó szervezeteket, melyek a THT érdeklődési körében a társasházi lakásokba székhellyel, telephellyel bejelentett Kft-k, Bt-k, egyesületek, alapítványok, stb. hogyan érinti mindez?

- Az ő esetükben a kéményseprő-ipari szervnek tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy függetlenül attól, hogy társasházban van, fizetős ügyfél lesz és a rá eső kéményellenőrzési, tisztítási díjról a kéményseprő-ipari szervnek értesítenie kell az önkormányzatot. Ezután az önkormányzatnak kell adó formájában beszedni a díjat a vállalkozóktól. Ez az önkormányzat bevétele lesz.

A közületi munkák tehát - ahogy az országban szinte mindenütt - Budapesten is kikerülnek a szabadpiacra. A közületi szereplőknek törvény írja elő, hogy ezt a munkát meg kell rendelniük a jogszabályban előírt gyakoriságnak megfelelően azoktól a szolgáltatóktól, akik az adott megyékben be vannak, illetve a főváros területén május elsejétől be lesznek jelentkezve a Katasztrófavédelemnél.

A budapesti piac megnyílását valószínűleg tömegesen használják majd ki a cégek. Pest megyére ismereteim szerint jelenleg 17 cég van bejelentkezve, így nagy valószínűséggel ők a fővárosba is regisztrálják magukat. Ehhez hozzávehetjük a jelenlegi FÖKÉTÜSZ állomány arra alkalmas dolgozóinak újonnan alakuló vállalkozásait is.
A magam részéről 30 körüli cégre számítok, akiktől a közületek megrendelhetik a számukra kötelezően előírt szolgáltatásokat. Ezeknek a cégeknek jogszabályi kötelezettségük, hogy honlapjukon feltüntessék vállalási áraikat, ami segíti a megrendelők eligazodását az ajánlatok között.

Szakmai szervezet vezetőjeként bízom abban, hogy meglesz a megfelelő létszám és költségvetés a Gazdasági Ellátó Központnál és a hatalmas plusz feladat ellenére is zökkenőmentesen fogják tudni folytatni az ellenőrzéseket, amiket a FÖKÉTÜSZ az év első negyedévében el is kezdett a társasházaknál. A szakmai tudás biztosan rendelkezésre áll, mert olyan kollégák viszik tovább a munkát, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.

THT: A Katasztrófavédelem vagy a kéményseprő-ipari vállalkozások hogyan találnak rá a „céges lakásokra"?

- Le kell kérniük a megfelelő nyilvántartást

THT: Kitől kell lekérni az adatokat?

- A Katasztrófavédelem a Földhivataltól kéri le a társasházként nyilvántartott épületek listáját. Ha ehhez megvan a cégek székhelyeit, telephelyeit tartalmazó lista is, akkor ebből a kettőből már kijön, hogy hol ingyenes és hol fizetős a szolgáltatás.

Nekünk szakcégeknek szintén legális lehetőségeink vannak az adatok beszerzésére és ezekkel élnünk is kell, hiszen hiába várunk arra, hogy a cégek kopogtatnak nálunk, hogy elvégeztessék a munkát.
Ők nem foglalkoznak ezzel, mert nem követik a jogszabályi változásokat, ráadásul megszokták, hogy a kéményseprő korábban automatikusan bejelentkezett náluk. Nincs hiányérzetük, hogy ez már évek óta elmarad, de azt sem érzékelik, hogy ezzel magukat és a környezetüket is bajba sodorhatják.
A törvény már több mint öt éve megjelent, a cégvezetők jó része viszont a mai napig rácsodálkozik, ha megtudja tőlünk, hogy ez számukra kötelezettség.

A kéményseprő szolgáltatók megvásárolják a nyilvántartásokat, melyek egyébként nyilvánosak - tehát GDPR szempontból tiszták. Az ilyen és hasonló adatok legyűjtésével foglalkozó cégektől tudjuk ezeket beszerezni, ahol kérésre aktualizálják is az adatokat, amit mi nem tudnánk elvégezni. Egy ilyen címlista alapján keressük fel a cégeket, hogy jelezzük, minket is választhatnak, ha megfelelünk számukra.

THT: Közös képviselők jelezték felénk, hogy sok megkeresést kapnak arra vonatkozóan, hogy adják meg a házaikban működő cégek által érintett ingatlanok címét. Jogos ez?

- Ha elolvassuk a „2015. évi CCXI. törvényt, a kéményseprő-ipari tevékenységről" illetve az ennek végrehajtására kiadott 99/2016. (V. 13.) Korm. rendeletet valamint a mindezeket aprópénzre váltó 21/2016. (VI. 9.) BM rendeletet, akkor kiderül, hogy közös képviselőktől, lakásszövetkezeti elnököktől valóban jogosan kérhetnek ilyen adatokat a kéményseprők.

El tudom fogadni, hogy ennek nem örülnek és nem is szívesen töltenek időt azzal, hogy ezeket az információkat átadják, de valóban van a kérésnek jogszabállyal alátámasztható alapja.
Ide tartozik még, hogy sokan úgy gondolják, ha szüneteltetik a vállalkozásukat, akkor mentesülnek a kéménysepréssel kapcsolatos díjfizetési kötelezettség alól. Amíg azonban a cégbíróságon be van jelentve egy adott cím, addig ott díjfizetési kötelezettség is keletkezik.

THT: Mi a helyzet a tartalék kéménnyel, amiről gyakran állítják, hogy mindenképpen lennie kell?

- Sajnos a tartalékfűtési kötelezettség már nem előírás, de célszerű a fokozott biztonság érdekében a már meglévő tartalékkéményeket fenntartani.

Először is az említett törvény alapján különböztessük meg a kéményeket, égéstermék-elvezetőket:

használatban lévő égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelyre tüzelőberendezés csatlakozik;
használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, valamint a lezárás megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított dokumentum igazol;
tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amely a tartalékfűtés célját szolgálja, üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés

A 21/2016-os Belügyminisztériumi rendelet értelmében: a tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető állékonyságát - a használatbavételre tekintet nélkül - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt gyakorisággal az ugyanazon ingatlanban található, használatban lévő égéstermék-elvezetővel kapcsolatos sormunka során ellenőrizni kell.

Tehát előfordulhat, hogy bizonyos tartalékkéményeket évente, másokat kétévente, egyeseket pedig sosem ellenőriz a kéményseprő.

Közületi körben a kéményseprő-ipari cégek többsége számon tartja a tartalék kémény státuszát, mert azok többnyire gyorsabban amortizálódhatnak, mit a használatban lévők. Télen ugyanis az időjárási hatások rombolóbbak, mint azoknál, amelyek a fűtés miatt nem fagynak le.

Bár nem társasházi téma, de itt szeretném felhívni a lakossági körbe tartozó családi házak tulajdonosainak figyelmét arra, hogy számukra ugyan az előírt gyakoriságnak megfelelően ingyenes a kéményseprés, de nekik kell kérniük a szolgáltatást. Mivel eddig maguktól mentek a kéményseprők, nem tudatosult a családi ház tulajdonosokban, hogy a megrendelés feladata már rájuk hárul. Ezzel egészen addig nincs is gond, amíg be nem következik egy tűzeset vagy egyéb káresemény a karbantartás hiánya miatt. Ebben az esetben a jelentős veszteségek mellett dupla csapás, hogy a biztosítók már meg is kaphatták a felmentést a kár megtérítése alól, hiszen a tulajdonos nem végezte el a gondos gazdától elvárható feladatát, azaz a kéményseprő-ipari szolgáltatás megrendelését. Mint ahogy a nyitva hagyott lakásból ellopott értéktárgyak esetén is nehéz érvelni a kártérítés jogossága mellett.

A témával kapcsolatos további információk, rendeletek a THT letöltés oldalán találhatók: https://www.tht.hu/index.php?mid=documentsdownload

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

6 030 HUF

A1 típusú Intézményi figyelmeztető csomag 4 db - os tábla/matrica szett - több színben

Érdekel →

További híreink

Közös képviselőt keres egy társasház Budapesten 2026. június 19.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Varsó a jövő városa 2026. június 19.
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak.

Elindult az Önkéntes Vízadó program 2026. június 18.
A rendkívüli aszályos időszakok és a városi környezet okozta stressz egyre komolyabb kihívás elé állítják a fővárosi növényzetet. Budapest Főváros Önkormányzata, a FŐKERT, a 10 millió Fa Alapítvány, valamint a Beeco ökoapplikáció fejlesztői ezért idén is meghirdetik az Önkéntes Vízadó kampányt, amely lehetőséget biztosít a lakosságnak és a helyi közösségeknek, hogy aktív szerepet vállaljanak a környezetükben lévő, sérülékeny fák gondozásában és megóvásában.


Hátráltatja a bank a társasházi bankszámla megszüntetését? 2026. június 17.
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.

Szigorúbb keretek közé szorítaná a kormány a villamos biztonsági felülvizsgálatokat 2026. június 16.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.

Új tulajdonosok az eHÁZnál 2026. június 16.
Idén év elejétől új tulajdonosok csatlakoztak az eHÁZ csapatához, akik segítségével új dimenziókba emelkedhet a piacvezető hazai társasházi szoftver további fejlődése.


Átállás az okos vízmérőkre a társasházban 2026. június 15.
Az új energiahatékonysági szabályok miatt a társasházakban egyre sürgetőbbé válik a távleolvasós vízmérők bevezetése. Hogyan érdemes elindulni az eltérő hitelességi idők mellett, és pontosan mekkora szavazati arány kell a döntéshez? Két konkrét olvasói kérdés kapcsán mutatunk be néhány fontos jogi és gyakorlati kiindulópontot, amelyek segíthetnek elindítani a lakóközösséget a folyamatban.

Szeptember végéig kaptak haladékot az elakadt lakossági napelemes beruházások 2026. június 12.
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki.

Kiszivároghatnak a belső információk? – Az olcsó szoftverért az adatainkkal fizetünk 2026. június 12.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Tervezési alaptérképekkel kapcsolatos tájékoztatás jelent meg a Földhivatal oldalán 2026. június 11.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása.

Svéd és izlandi szervezettel bővült a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség 2026. június 10.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában.

Kié a folyosó vége? 2026. június 10.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Hogyan fognak a fiatalok lakást venni? 2026. június 9.
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető.

Egyhangúlag megszavazta a parlament a devizahiteles perek és végrehajtások átmeneti felfüggesztését 2026. június 9.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.

Hogyan békíthető ki a rezsicsökkentés és az uniós klímavédelem? 2026. június 8.
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak.

Stratégiai együttműködésre lép a MIOSZ és a MITOE 2026. június 5.
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz.

Rendkívül dinamikus áremelkedés és hitelpiaci élénkülés – megjelent az MNB Lakáspiaci jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja.

Kik finanszírozzák a lakáspiaci szárnyalást? – megjelent az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek.

Elindul a bérlakás- és kollégiumfejlesztési program 2026. június 3.
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza.

Az ingatlantulajdonosok szövetsége könnyítéseket követel az első ingatlanra 2026. június 3.
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére.