THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Új időszak kezdődik a fővárosi kéményseprésben
2021. február 1.
|
|---|
 Alig pár hete, hogy kiderült, hogy 2021. májusától a katasztrófavédelemhez kerül a fővárosban található társasházi kémények karbantartása, ami új helyzetbe hozza a kéményseprő vállalkozásokat. Az ingyenes szolgáltatás mellett ezentúl a katasztrófavédelem nemcsak, hogy bírságolhat, hanem adatokat is kikérhet a ház tulajdonosairól.
|
|
9 500 HUF
Minőségi időtálló pajzs alakú rozsdamentes acél zászlótartó
 Érdekel → |
|
„A Fővárosi Közgyűlés 2020. december 18-án 1676/2020.(XII.18.) Fővárosi Közgyűlési határozatában döntött arról, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata és a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprő-ipari Nonprofit Kft. között meglévő közszolgáltatási szerződés hatályát 2024. március 31-ről 2021. április 30-ra módosítja. Ennek értelmében a közszolgáltatás ellátását a FŐKÉTÜSZ 2021. április 30-ig végzi." - jelenik meg a FÖKÉTÜSZ honlapján a tájékoztató szöveg. A változások kéményseprési szolgáltatásokat érintő hatásairól kérdeztük Leikauf Tibort a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének (MOKÉSZ) elnökét. THT: A lakosság számára milyen változásokkal jár az új helyzet? Eddig a fővárosban a közszolgáltató kizárólagosan a FÖKÉTÜSZ volt a lakossági és a közületi szektor számára is. Ez szűnik most meg május elsejével. A lakossági szolgáltatást átveszi a Katasztrófavédelem erre kialakított szervezete a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ, ami 2016. júliusában jött létre. A lakossági területen 2018. január 1-től már csak a társasházak vannak kötelezve a szolgáltatás tűrésére/igénybevételére, a családi házas lakossági ügyfeleknél ez a kötelezés ezzel egyidőben. Viszont, ha a családi házban lakó ügyfél a jogszabályban előírt módon és gyakorisággal megrendeli az ellenőrzést vagy szükség esetén a tisztítást akkor az, számára ingyenes. THT: A gazdálkodó szervezeteket, melyek a THT érdeklődési körében a társasházi lakásokba székhellyel, telephellyel bejelentett Kft-k, Bt-k, egyesületek, alapítványok, stb. hogyan érinti mindez? - Az ő esetükben a kéményseprő-ipari szervnek tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy függetlenül attól, hogy társasházban van, fizetős ügyfél lesz és a rá eső kéményellenőrzési, tisztítási díjról a kéményseprő-ipari szervnek értesítenie kell az önkormányzatot. Ezután az önkormányzatnak kell adó formájában beszedni a díjat a vállalkozóktól. Ez az önkormányzat bevétele lesz. A közületi munkák tehát - ahogy az országban szinte mindenütt - Budapesten is kikerülnek a szabadpiacra. A közületi szereplőknek törvény írja elő, hogy ezt a munkát meg kell rendelniük a jogszabályban előírt gyakoriságnak megfelelően azoktól a szolgáltatóktól, akik az adott megyékben be vannak, illetve a főváros területén május elsejétől be lesznek jelentkezve a Katasztrófavédelemnél. A budapesti piac megnyílását valószínűleg tömegesen használják majd ki a cégek. Pest megyére ismereteim szerint jelenleg 17 cég van bejelentkezve, így nagy valószínűséggel ők a fővárosba is regisztrálják magukat. Ehhez hozzávehetjük a jelenlegi FÖKÉTÜSZ állomány arra alkalmas dolgozóinak újonnan alakuló vállalkozásait is. Szakmai szervezet vezetőjeként bízom abban, hogy meglesz a megfelelő létszám és költségvetés a Gazdasági Ellátó Központnál és a hatalmas plusz feladat ellenére is zökkenőmentesen fogják tudni folytatni az ellenőrzéseket, amiket a FÖKÉTÜSZ az év első negyedévében el is kezdett a társasházaknál. A szakmai tudás biztosan rendelkezésre áll, mert olyan kollégák viszik tovább a munkát, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. THT: A Katasztrófavédelem vagy a kéményseprő-ipari vállalkozások hogyan találnak rá a „céges lakásokra"? - Le kell kérniük a megfelelő nyilvántartást THT: Kitől kell lekérni az adatokat? - A Katasztrófavédelem a Földhivataltól kéri le a társasházként nyilvántartott épületek listáját. Ha ehhez megvan a cégek székhelyeit, telephelyeit tartalmazó lista is, akkor ebből a kettőből már kijön, hogy hol ingyenes és hol fizetős a szolgáltatás. Nekünk szakcégeknek szintén legális lehetőségeink vannak az adatok beszerzésére és ezekkel élnünk is kell, hiszen hiába várunk arra, hogy a cégek kopogtatnak nálunk, hogy elvégeztessék a munkát. A kéményseprő szolgáltatók megvásárolják a nyilvántartásokat, melyek egyébként nyilvánosak - tehát GDPR szempontból tiszták. Az ilyen és hasonló adatok legyűjtésével foglalkozó cégektől tudjuk ezeket beszerezni, ahol kérésre aktualizálják is az adatokat, amit mi nem tudnánk elvégezni. Egy ilyen címlista alapján keressük fel a cégeket, hogy jelezzük, minket is választhatnak, ha megfelelünk számukra. THT: Közös képviselők jelezték felénk, hogy sok megkeresést kapnak arra vonatkozóan, hogy adják meg a házaikban működő cégek által érintett ingatlanok címét. Jogos ez? - Ha elolvassuk a „2015. évi CCXI. törvényt, a kéményseprő-ipari tevékenységről" illetve az ennek végrehajtására kiadott 99/2016. (V. 13.) Korm. rendeletet valamint a mindezeket aprópénzre váltó 21/2016. (VI. 9.) BM rendeletet, akkor kiderül, hogy közös képviselőktől, lakásszövetkezeti elnököktől valóban jogosan kérhetnek ilyen adatokat a kéményseprők. El tudom fogadni, hogy ennek nem örülnek és nem is szívesen töltenek időt azzal, hogy ezeket az információkat átadják, de valóban van a kérésnek jogszabállyal alátámasztható alapja. THT: Mi a helyzet a tartalék kéménnyel, amiről gyakran állítják, hogy mindenképpen lennie kell? - Sajnos a tartalékfűtési kötelezettség már nem előírás, de célszerű a fokozott biztonság érdekében a már meglévő tartalékkéményeket fenntartani.
A 21/2016-os Belügyminisztériumi rendelet értelmében: a tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető állékonyságát - a használatbavételre tekintet nélkül - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt gyakorisággal az ugyanazon ingatlanban található, használatban lévő égéstermék-elvezetővel kapcsolatos sormunka során ellenőrizni kell. Tehát előfordulhat, hogy bizonyos tartalékkéményeket évente, másokat kétévente, egyeseket pedig sosem ellenőriz a kéményseprő. Közületi körben a kéményseprő-ipari cégek többsége számon tartja a tartalék kémény státuszát, mert azok többnyire gyorsabban amortizálódhatnak, mit a használatban lévők. Télen ugyanis az időjárási hatások rombolóbbak, mint azoknál, amelyek a fűtés miatt nem fagynak le. Bár nem társasházi téma, de itt szeretném felhívni a lakossági körbe tartozó családi házak tulajdonosainak figyelmét arra, hogy számukra ugyan az előírt gyakoriságnak megfelelően ingyenes a kéményseprés, de nekik kell kérniük a szolgáltatást. Mivel eddig maguktól mentek a kéményseprők, nem tudatosult a családi ház tulajdonosokban, hogy a megrendelés feladata már rájuk hárul. Ezzel egészen addig nincs is gond, amíg be nem következik egy tűzeset vagy egyéb káresemény a karbantartás hiánya miatt. Ebben az esetben a jelentős veszteségek mellett dupla csapás, hogy a biztosítók már meg is kaphatták a felmentést a kár megtérítése alól, hiszen a tulajdonos nem végezte el a gondos gazdától elvárható feladatát, azaz a kéményseprő-ipari szolgáltatás megrendelését. Mint ahogy a nyitva hagyott lakásból ellopott értéktárgyak esetén is nehéz érvelni a kártérítés jogossága mellett. A témával kapcsolatos további információk, rendeletek a THT letöltés oldalán találhatók: https://www.tht.hu/index.php?mid=documentsdownload |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a CérdusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesület (CédrusNet) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy elősegítsék az idősebb lakástulajdonosok támogatását a hazai társasházi közösségekben. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Felvételsorozat hatodik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Gáts Bence ügyvezető - KK Szoftver Megoldások Kft. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
Üdvözlünk újra Európában! – így kezdődött az az elektronikus levél, melyet április 13-án reggel az UIPI főtitkárától kaptam. Nem mondom, jó érzéssel töltött el a fogadtatás, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan eddig is Európában voltam, voltunk, fél lábbal legalábbis biztosan. 
.jpg "wesley-tingey-snNHKZ-mGfE-unsplash_(1).jpg")
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja. 
Ha nincs egyértelmű döntés a társasházban az autótöltésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést: konnektorról töltenek, vagy a közös áramot használják engedély nélkül. Ez tűzvédelmi kockázatot, túlterhelést, áramszünetet és elszámolási vitákat is okozhat – amely problémákat végül a közös képviselőnek kell kezelnie. Ezért érdemes már most napirendként szerepeltetni a kérdést, és közgyűlésen dönteni a kiépítés lehetőségeiről. 
A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást. 
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
A társasházak biztosítása ma már jóval többről szól, mint az alapvető vagyonvédelemről. A műszaki fejlődés, az energiatudatos megoldások terjedése és a lakóközösségek növekvő elvárásai új szintre emelik az ingatlanbiztosítások szerepét. Ebben a változó környezetben az Allianz Hungária továbbra is meghatározó szereplője a társasházi lakásbiztosítási piacnak és a frissen megújított társasház-biztosítási termékünk mind szolgáltatásban, mind díjazásában újat hozhat leendő ügyfeleinknek. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
Egy olvasói levél egy viszonylag gyakori, mégis sok bizonytalanságot hordozó működési modellre kérdez rá: mi történik akkor, ha egy társasházon belül az elkülönülő épületek a gyakorlatban külön gazdálkodnak, miközben jogilag egy társasházat alkotnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
