Barion Pixel

Európa-szerte működnek az online társasházi közgyűlések

2021. május 25.
onlinekozgyules.jpgEzúttal egy másik kérdéskört veszünk górcső alá, amely Magyarországon komoly fejtörést okoz a társasházkezelői piacon dolgozóknak. Ez a közgyűlési tilalom, amely a jelenlegi jogszabályi környezet mellett a társasházi közgyűlések felfüggesztését jelenti.

Annak ellenére, hogy az írásbeli szavazás intézménye hazánkban is létezik, és néhány sürgős kérdésben megoldást is jelenthet (feltéve, hogy a vonatkozó szabályokat betartja a lakóközösség és a társasházkezelő), a társasházak működésének komoly korlátja, hogy egy esetleges online közgyűlés jelenleg nem rendelkezik határozathozatali képességgel. A digitális eszközök használatával tehát beszélgetni hivatalosan lehet, de szavazni már nem. Akkor sincs erre mód, ha a tulajdonosi kör 100%-a ehhez egyébként hozzájárulna. Úgy tűnik tehát, hogy míg iskolai tantermek százezreit sikerült egyik napról a másikra átköltöztetni a digitális térbe feltételezve, hogy a magyar családok erre anyagi helyzettől, iskolai végzettségtől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül készek infrastrukturális és gyakorlati szempontból egyaránt, a társasházi közgyűlések esetében ugyanezt nem tudtuk meglépni. Vagyis a jogszabályok nemhogy kötelező jelleggel nem írták elő, de még választható opcióként sem kínálják fel ezt az alternatívát a mai napig, jól lehet, sok társasház élne vele. Anélkül, hogy ennek az okait e cikk keretein belül feszegetnénk, arra vállalkozom inkább, hogy áttekintsem, más országok hogyan boldogulnak ezen a fronton.

 
Az Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Uniója (UIPI, Union Internationale de la Propriété Immobilière) 2021. februárjában tartotta Nemzeti Ügyekkel Foglalkozó Bizottságának ülését, amelyen a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének képviseletében magam is részt vettem. Ezen a digitális találkozón a különböző kormányzatoknak, illetve ingatlanpiacoknak a COVID-19-re adott válaszairól is szó esett. Az ismertetett kutatási eredményekből kiderült, hogy amennyiben a társasházakra vonatkozó jogszabályok COVID-19-cel kapcsolatos módosításai a kérdés, a közgyűlések megtartásának módja volt az elsődleges téma minden országban.


Finnország volt az egyetlen a kutatásban résztvevők között, amely hasonló utat járt be eddig, mint hazánk. A járvány miatt náluk is elnapolták a közgyűlési határidőket, ami érintette a társasházak mellett a gazdasági társaságokat és más szervezeteket is. Az első ilyen meghosszabbított határidő 2020. szeptemberéig tartott, ám ezt követően az ország nem tért át az internetes gyülekezésre, így hamarosan a nálunk is tapasztalt problémák jelentkeztek. Finnországban a videó konferencia egy választható lehetőség a résztvevők számára, ám teljes egészében nem bonyolítható le közgyűlés online platformon. Ez a mai napig nem változott, vagyis érdemi jogszabály módosítás nem történt a járvány miatt.


Más a helyzet Spanyolországban, ahol 2021. december 31-ig ugyan betiltották a személyes közgyűléseket, ám az online döntéshozatal 2021-ben már engedélyezett alternatíva lett. Hasonlóan lehetővé tették a digitális értekezést, vagy akár az emailben történő döntéshozatalt Csehországban is. Ezt a társasházak ott már megtehetik akkor is, ha erre a Szervezeti Működési Szabályzatuk külön nem tér ki.

 
Írországban a vállalatokra vonatkozó döntéshozatali jogszabályokat módosították a COVID-19 miatt, és ez vonatkozik a társasházakra is. Ez azt jelenti, hogy immár ott is van lehetőség online közgyűlésre, eltörölve annak szükségszerűségét, hogy minden résztvevőnek ugyanabban a szobában kelljen tartózkodnia.

 
Olaszországban az online részvétel egy közgyűlésen csak akkor volt lehetséges a járvány előtt, ha a társasház erről külön rendelkezett. Ezt két okból is megváltoztatták: egyrészt a járvány miatt így általánosan nehézkessé vált a döntéshozatal, másrészt a felújítások ütemének felgyorsítása érdekében hozott Superbonus 110% nevű támogatási programra komoly érdeklődés mutatkozik, amelyről a társasházak immár így is tudnak dönteni. Így tehát a közgyűlés összehívásának folyamata és a lebonyolítása is megváltozott Olaszországban.

 
Görögország is azoknak a nemzeteknek a táborát erősíti, amelyek változtattak a jogszabályukon; jól lehet csak átmenetileg, de 2021 március 31-ig engedélyezték az online közgyűlések tartását és határozathozatalát. Ez azt jelenti, hogy a munka náluk folytatódhat, az élet pedig ezen a fronton nem állt meg teljesen.


Norvégiában a közgyűlési határidő eredetileg június vége volt, ám 2020 október végéig lehetővé tették az online térben történő tanácskozást, és arra számítanak, hogy ezt a gyakorlatot meghosszabbítják 2021-re is.


Számos ország lazított tehát a szigorú döntéshozatali szabályokon, hogy biztosítani tudják a társasházak működését, megkönnyítsék az egyébként is nehéz napokat élő tulajdonosok dolgát, és elhárítsák a felújítások illetve korszerűsítések előtti adminisztratív akadályokat. Az elmúlt hónapokban az internet lehetőségei sok iparágban bizonyítottak az oktatáson kívül a kiskereskedelem, az otthoni munkavégzés, de akár a szolgáltatások vagy a sport területén is. A kényszer szülte megoldások egy része a COVID eltűnésével kikopik majd mindennapjainkból, de már most is lehet látni, hogy bizonyos előnyökre hosszú távon is számítani akarnak majd az emberek. Az online találkozók lehetősége, a digitális konferenciák éppen ezek közé tartozhatnak, így az internetes közgyűlések jogszabályi környezetének kialakítása nem csak rövidtávon lehet fontos, de hosszú távon is keretet adhat egy életszerű, bizonyos lakóközösségek esetében előnyös gyakorlat számára.


Dr. Dén-Nagy Ildikó

Megjelent a THT - Társasházi Háztartás szaklap márciusi számában

További híreink


Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.

Új szabályok a társasházi energiaközösségeknek: egyszerűbb csatlakozás és átlátható elszámolás 2025. augusztus 22.
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.

Mi kell ahhoz, hogy az adataink biztonságban legyenek? – Társasházkezelés és adatbiztonság 2025. augusztus 19.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.

Jogtalanul használt közös helyiség: mit tehet a társasház? 2025. augusztus 13.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.

Kiemelt beruházássá válhatnak a 3%-os hitelprogramra épített lakóparkok 2025. augusztus 12.
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra.

Kamerás megfigyelés jogszerűen 2025. augusztus 11.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.

Saját parkoló, mégsem használhatja? – Vitás társasházi tiltás elektromos autók ellen 2025. augusztus 8.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével.

Drágább lesz a tulajdoni lap és a változásfigyelés – fontos tudnivalók az új díjszabásról 2025. augusztus 6.
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is.

Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai 2025. augusztus 1.
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.

Alapítvány lakásszövetkezeti keretek között – Új lehetőségek a közösségépítésre 2025. július 30.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről.

Automatikus döntéshozatal, digitális bejegyzés - Mi tudható az új elektronikus nyilvántartási törvényről? 2025. július 29.
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás

Az ingatlan-nyilvántartás változásai az ingatlan-adásvétel tükrében – gyakorlati tapasztalatok 2025. július 28.
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre.

Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben 2025. július 23.
A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások