Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Négy év takarékoskodás elég is egy saját lakáshoz? 2020. február 22.
Az ingatlanárak és az építési költségek drasztikus emelkedésének ellenére jelentősen csökkent az az időszak, amelyet az új lakás vásárlását, vagy a meglévő felújítását tervezők megtakarításra fordítanak - derül ki az OTP Bank által megrendelt kutatásból[1]. A lakásvásárlók körében 46 hónapra rövidült a lakáscélú takarékoskodás időtávja. Az OTP Bank szakértői többek között a kedvező hitelkörnyezettel, illetve a hitelfelvételi hajlandóság erősödésével magyarázzák a változást.
42 100 HUF Prémium minőségű NOTRAX Beltéri szennyfogó szőnyeg 90 x 150 cm Érdekel →
Amíg 2018-ban még átlagosan 5,3 évig takarékoskodtak az ügyfelek, mielőtt belevágtak volna az ingatlanvásárlásba, tavaly már 3,8 évre csökkent ez az időtáv. Az OTP Bank által megrendelt online kutatás szerint a felújítást tervezőknél is hasonló a tendencia: míg 2017-ben 3, addig 2018-ban 2,8, tavaly pedig már csak 2,4 év volt a megvalósítást megelőző átlagos takarékoskodási időszak. „A reálbérek növekedése, a mérséklődő kamatok, valamint az államilag támogatott lakásvásárlási konstrukciók egyaránt szerepet játszhattak a megtakarítási idő csökkenésében. Az ügyfelek a kedvező hitelkörnyezetben hamarabb teszik meg a lakhatásukkal kapcsolatban a következő lépést. Egyre többen veszik igénybe az élethelyzetüknek, anyagi lehetőségeiknek megfelelő lakáscélú termékeket illetve támogatásokat, legyen szó a CSOK-ról, a Babaváróról, vagy a piaci hitelekről. Érdemes még a lakásvásárlás előtt felkeresni az OTP Bank fiókjainak egyikét, hiszen ott tapasztalt szakértőink segítenek abban, hogy az ingatlanra, vagy felújításra fordítható összeg minél magasabb legyen" - nyilatkozta a kutatás kapcsán Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője. A kutatásból kiderült az is, hogy a leghosszabb ideig a nyugdíjas évekre (tavaly 11,8 év volt az átlagos megtakarítási időszak), a gyermekek jövőjére gyűjtenek a magyarok, a lakás-, ingatlanvásárlás a harmadik a sorban. A sor végén az utazás, üdülés és a nagyobb műszaki cikkek vásárlása szerepel, érdekes ugyanakkor, hogy itt növekedett a megtakarítási idő. A lakásvásárláshoz kapcsolódó megtakarítási idő csökkenését magyarázhatják az MNB frissen közölt adatai is a banki hitelkihelyezésekről, illetve a háztartási hitelállományról. Tavaly 2408 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a bankok ügyfeleikkel, amely nem kevesebb mint 48 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedésben meghatározó szerepet játszott a Babaváró kölcsön megjelenése is. A tavalyi év során a bankok 407 milliárd forint Babaváró kölcsönt helyeztek ki. Az OTP Bank az év végéig 21.962 gyermeket tervező házaspárnak valamivel több mint 209 milliárd forint Babaváró kölcsönt folyósított, azaz csaknem minden második Babaváró kölcsönt igénylő házaspár az állami támogatások szakértőjét, az OTP Bankot választotta. [1] 2019 novemberében, a GfK által készített, az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás. 18 és 65 év közötti, legalább 500 ezer forint megtakarítással rendelkező banki ügyfelek. A kutatás a GfK online paneljén, rétegzett véletlen mintavétellel, 1000 válaszadó bevonásával történt, a korábbi éveknek megfelelően kérdőíves megkérdezéssel.

Négy év takarékoskodás elég is egy saját lakáshoz?

2020. február 22.

Az ingatlanárak és az építési költségek drasztikus emelkedésének ellenére jelentősen csökkent az az időszak, amelyet az új lakás vásárlását, vagy a meglévő felújítását tervezők megtakarításra fordítanak - derül ki az OTP Bank által megrendelt kutatásból[1]. A lakásvásárlók körében 46 hónapra rövidült a lakáscélú takarékoskodás időtávja. Az OTP Bank szakértői többek között a kedvező hitelkörnyezettel, illetve a hitelfelvételi hajlandóság erősödésével magyarázzák a változást.

42 100 HUF

Prémium minőségű NOTRAX Beltéri szennyfogó szőnyeg 90 x 150 cm

Érdekel →

Amíg 2018-ban még átlagosan 5,3 évig takarékoskodtak az ügyfelek, mielőtt belevágtak volna az ingatlanvásárlásba, tavaly már 3,8 évre csökkent ez az időtáv. Az OTP Bank által megrendelt online kutatás szerint a felújítást tervezőknél is hasonló a tendencia: míg 2017-ben 3, addig 2018-ban 2,8, tavaly pedig már csak 2,4 év volt a megvalósítást megelőző átlagos takarékoskodási időszak.

„A reálbérek növekedése, a mérséklődő kamatok, valamint az államilag támogatott lakásvásárlási konstrukciók egyaránt szerepet játszhattak a megtakarítási idő csökkenésében. Az ügyfelek a kedvező hitelkörnyezetben hamarabb teszik meg a lakhatásukkal kapcsolatban a következő lépést.

Egyre többen veszik igénybe az élethelyzetüknek, anyagi lehetőségeiknek megfelelő lakáscélú termékeket illetve támogatásokat, legyen szó a CSOK-ról, a Babaváróról, vagy a piaci hitelekről. Érdemes még a lakásvásárlás előtt felkeresni az OTP Bank fiókjainak egyikét, hiszen ott tapasztalt szakértőink segítenek abban, hogy az ingatlanra, vagy felújításra fordítható összeg minél magasabb legyen" - nyilatkozta a kutatás kapcsán Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője.

A kutatásból kiderült az is, hogy a leghosszabb ideig a nyugdíjas évekre (tavaly 11,8 év volt az átlagos megtakarítási időszak), a gyermekek jövőjére gyűjtenek a magyarok, a lakás-, ingatlanvásárlás a harmadik a sorban. A sor végén az utazás, üdülés és a nagyobb műszaki cikkek vásárlása szerepel, érdekes ugyanakkor, hogy itt növekedett a megtakarítási idő.

A lakásvásárláshoz kapcsolódó megtakarítási idő csökkenését magyarázhatják az MNB frissen közölt adatai is a banki hitelkihelyezésekről, illetve a háztartási hitelállományról. Tavaly 2408 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a bankok ügyfeleikkel, amely nem kevesebb mint 48 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedésben meghatározó szerepet játszott a Babaváró kölcsön megjelenése is.

A tavalyi év során a bankok 407 milliárd forint Babaváró kölcsönt helyeztek ki. Az OTP Bank az év végéig 21.962 gyermeket tervező házaspárnak valamivel több mint 209 milliárd forint Babaváró kölcsönt folyósított, azaz csaknem minden második Babaváró kölcsönt igénylő házaspár az állami támogatások szakértőjét, az OTP Bankot választotta.

[1] 2019 novemberében, a GfK által készített, az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás. 18 és 65 év közötti, legalább 500 ezer forint megtakarítással rendelkező banki ügyfelek. A kutatás a GfK online paneljén, rétegzett véletlen mintavétellel, 1000 válaszadó bevonásával történt, a korábbi éveknek megfelelően kérdőíves megkérdezéssel.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

109 480 HUF

THS GDPR-3 adattároló iratszekrény

Érdekel →

További híreink

Tartozók névsora a társasházban: hol húzódik az adatvédelem határa? 2025. november 13.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Újabb bővítések a FIX 3%-os hitelnél és a CSOK Plusznál 2025. november 13.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.

Több mint száz ügyvéd segít díjmentesen a rászorulóknak november 14-én 2025. november 13.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezi pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtanak a jelentkezőknek.


Kéményfelújítás és hitelfelvétel – ki fizet és miért? 2025. november 7.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lomok, beázás, pereskedés – egy társasházi pince esete 2025. november 6.
A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.


Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Túszul ejtett társasházi adatok: mire figyeljünk a társasházi szoftver választásánál? 2025. október 27.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

Csak egylakásos lakóépület alakítható ki a XVI. kerület kertvárosias övezeteiben – szigorú önkormányzati ellenőrzés indul 2025. október 18.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.

Bontandó ház, egyidejű tulajdonlás nem akadály – változnak a jogosultsági feltételek a FIX 3%-os hitelnél 2025. október 7.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.

Új jog a társasházak építésénél – védelem a vevőknek is 2025. október 6.
A kormány új jogintézményt vezetne be a társasházi építkezéseknél, amely már az építés alatt álló lakásoknál is biztosítana védelmet a vevőknek és a hitelezőknek. A törvényjavaslat több ponton módosítja a társasházi, ingatlan-nyilvántartási és közjegyzői szabályokat, valamint kapcsolódik a nemrég indított FIX 3%-os lakáshitelhez is.

Civil felajánlásokból is bővülhet a hátrányos helyzetű települések lakhatási programja 2025. október 1.
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.

Sürgős felújítási munkálatokhoz célbefizetésre lenne szükség – szakértő válaszol 2025. szeptember 25.
Mekkora szavazati arány szükséges a célbefizetés elfogadásához? Mi minősül a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásnak?

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.