THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Négy év takarékoskodás elég is egy saját lakáshoz?2020. február 22. |
|---|
| Az ingatlanárak és az építési költségek drasztikus emelkedésének ellenére jelentősen csökkent az az időszak, amelyet az új lakás vásárlását, vagy a meglévő felújítását tervezők megtakarításra fordítanak - derül ki az OTP Bank által megrendelt kutatásból[1]. A lakásvásárlók körében 46 hónapra rövidült a lakáscélú takarékoskodás időtávja. Az OTP Bank szakértői többek között a kedvező hitelkörnyezettel, illetve a hitelfelvételi hajlandóság erősödésével magyarázzák a változást. |
|
6 290 HUF
Fekete színterezett zászlótartó 1 - 2 - 3 - ágú kivitelben
 Érdekel → |
|
Amíg 2018-ban még átlagosan 5,3 évig takarékoskodtak az ügyfelek, mielőtt belevágtak volna az ingatlanvásárlásba, tavaly már 3,8 évre csökkent ez az időtáv. Az OTP Bank által megrendelt online kutatás szerint a felújítást tervezőknél is hasonló a tendencia: míg 2017-ben 3, addig 2018-ban 2,8, tavaly pedig már csak 2,4 év volt a megvalósítást megelőző átlagos takarékoskodási időszak. „A reálbérek növekedése, a mérséklődő kamatok, valamint az államilag támogatott lakásvásárlási konstrukciók egyaránt szerepet játszhattak a megtakarítási idő csökkenésében. Az ügyfelek a kedvező hitelkörnyezetben hamarabb teszik meg a lakhatásukkal kapcsolatban a következő lépést. Egyre többen veszik igénybe az élethelyzetüknek, anyagi lehetőségeiknek megfelelő lakáscélú termékeket illetve támogatásokat, legyen szó a CSOK-ról, a Babaváróról, vagy a piaci hitelekről. Érdemes még a lakásvásárlás előtt felkeresni az OTP Bank fiókjainak egyikét, hiszen ott tapasztalt szakértőink segítenek abban, hogy az ingatlanra, vagy felújításra fordítható összeg minél magasabb legyen" - nyilatkozta a kutatás kapcsán Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője. A kutatásból kiderült az is, hogy a leghosszabb ideig a nyugdíjas évekre (tavaly 11,8 év volt az átlagos megtakarítási időszak), a gyermekek jövőjére gyűjtenek a magyarok, a lakás-, ingatlanvásárlás a harmadik a sorban. A sor végén az utazás, üdülés és a nagyobb műszaki cikkek vásárlása szerepel, érdekes ugyanakkor, hogy itt növekedett a megtakarítási idő. A lakásvásárláshoz kapcsolódó megtakarítási idő csökkenését magyarázhatják az MNB frissen közölt adatai is a banki hitelkihelyezésekről, illetve a háztartási hitelállományról. Tavaly 2408 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a bankok ügyfeleikkel, amely nem kevesebb mint 48 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedésben meghatározó szerepet játszott a Babaváró kölcsön megjelenése is. A tavalyi év során a bankok 407 milliárd forint Babaváró kölcsönt helyeztek ki. Az OTP Bank az év végéig 21.962 gyermeket tervező házaspárnak valamivel több mint 209 milliárd forint Babaváró kölcsönt folyósított, azaz csaknem minden második Babaváró kölcsönt igénylő házaspár az állami támogatások szakértőjét, az OTP Bankot választotta. [1] 2019 novemberében, a GfK által készített, az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás. 18 és 65 év közötti, legalább 500 ezer forint megtakarítással rendelkező banki ügyfelek. A kutatás a GfK online paneljén, rétegzett véletlen mintavétellel, 1000 válaszadó bevonásával történt, a korábbi éveknek megfelelően kérdőíves megkérdezéssel. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik. 
A kormány új jogintézményt vezetne be a társasházi építkezéseknél, amely már az építés alatt álló lakásoknál is biztosítana védelmet a vevőknek és a hitelezőknek. A törvényjavaslat több ponton módosítja a társasházi, ingatlan-nyilvántartási és közjegyzői szabályokat, valamint kapcsolódik a nemrég indított FIX 3%-os lakáshitelhez is. 
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás. 
Mekkora szavazati arány szükséges a célbefizetés elfogadásához? Mi minősül a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásnak? 
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg. 
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta. 
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel. 
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek. 
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek. 
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön. 
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik. 
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni. 
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
