THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Négy év takarékoskodás elég is egy saját lakáshoz?2020. február 22. |
|---|
| Az ingatlanárak és az építési költségek drasztikus emelkedésének ellenére jelentősen csökkent az az időszak, amelyet az új lakás vásárlását, vagy a meglévő felújítását tervezők megtakarításra fordítanak - derül ki az OTP Bank által megrendelt kutatásból[1]. A lakásvásárlók körében 46 hónapra rövidült a lakáscélú takarékoskodás időtávja. Az OTP Bank szakértői többek között a kedvező hitelkörnyezettel, illetve a hitelfelvételi hajlandóság erősödésével magyarázzák a változást. |
|
6 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
Amíg 2018-ban még átlagosan 5,3 évig takarékoskodtak az ügyfelek, mielőtt belevágtak volna az ingatlanvásárlásba, tavaly már 3,8 évre csökkent ez az időtáv. Az OTP Bank által megrendelt online kutatás szerint a felújítást tervezőknél is hasonló a tendencia: míg 2017-ben 3, addig 2018-ban 2,8, tavaly pedig már csak 2,4 év volt a megvalósítást megelőző átlagos takarékoskodási időszak. „A reálbérek növekedése, a mérséklődő kamatok, valamint az államilag támogatott lakásvásárlási konstrukciók egyaránt szerepet játszhattak a megtakarítási idő csökkenésében. Az ügyfelek a kedvező hitelkörnyezetben hamarabb teszik meg a lakhatásukkal kapcsolatban a következő lépést. Egyre többen veszik igénybe az élethelyzetüknek, anyagi lehetőségeiknek megfelelő lakáscélú termékeket illetve támogatásokat, legyen szó a CSOK-ról, a Babaváróról, vagy a piaci hitelekről. Érdemes még a lakásvásárlás előtt felkeresni az OTP Bank fiókjainak egyikét, hiszen ott tapasztalt szakértőink segítenek abban, hogy az ingatlanra, vagy felújításra fordítható összeg minél magasabb legyen" - nyilatkozta a kutatás kapcsán Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője. A kutatásból kiderült az is, hogy a leghosszabb ideig a nyugdíjas évekre (tavaly 11,8 év volt az átlagos megtakarítási időszak), a gyermekek jövőjére gyűjtenek a magyarok, a lakás-, ingatlanvásárlás a harmadik a sorban. A sor végén az utazás, üdülés és a nagyobb műszaki cikkek vásárlása szerepel, érdekes ugyanakkor, hogy itt növekedett a megtakarítási idő. A lakásvásárláshoz kapcsolódó megtakarítási idő csökkenését magyarázhatják az MNB frissen közölt adatai is a banki hitelkihelyezésekről, illetve a háztartási hitelállományról. Tavaly 2408 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a bankok ügyfeleikkel, amely nem kevesebb mint 48 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedésben meghatározó szerepet játszott a Babaváró kölcsön megjelenése is. A tavalyi év során a bankok 407 milliárd forint Babaváró kölcsönt helyeztek ki. Az OTP Bank az év végéig 21.962 gyermeket tervező házaspárnak valamivel több mint 209 milliárd forint Babaváró kölcsönt folyósított, azaz csaknem minden második Babaváró kölcsönt igénylő házaspár az állami támogatások szakértőjét, az OTP Bankot választotta. [1] 2019 novemberében, a GfK által készített, az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás. 18 és 65 év közötti, legalább 500 ezer forint megtakarítással rendelkező banki ügyfelek. A kutatás a GfK online paneljén, rétegzett véletlen mintavétellel, 1000 válaszadó bevonásával történt, a korábbi éveknek megfelelően kérdőíves megkérdezéssel. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét. 
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit. 
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek. 
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
