Bosch-osztály Miskolcon - Egy világcég üzenete2011. szeptember 19. |
|---|
|
Bár a középfokú oktatás nem az a terület, ahonnan a közös képviselők napi munkáját segítő információk származnak, ezért a THT hírei között eddig nem is szerepeltek ilyenek, de az alábbi együttműködésről, annak üzenetértéke miatt kötelességünknek érezzük tájékoztatni olvasóinkat. Ez ugyanis egy világcég - egyben Magyarország egyik legnagyobb munkaadó vállalkozásának - hosszútávú gondolkodását jelzi, mellyel nem csak saját szakmai hátterét erősíti, hanem a komoly nehézségekkel küzdő szakképzésünk számára is felbecsülhetetlen értékű támogatást nyújt. A lépés egyben a régióban rejlő fejlődési potenciált is felértékeli. A hír: |
|
5 890 HUF
THS Taposólámpa LED 8w zöld IP67 szürke Ø105x130mm
![]() Érdekel → |
|
Hosszú távú együttműködésről szóló megállapodást írt alá 2011. augusztus 31-én dr. Max Nitzsche, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth Attila, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója, és dr. Kriza Ákos, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere. A stratégiai partnerség célja a szakképzések megújítása annak érdekében, hogy naprakész elméleti valamint gyakorlati ismeretekkel rendelkező technikusokat és szakmunkásokat képezzenek a miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskolában. A megállapodás rögzíti a Bosch és Miskolc Önkormányzatának azon szándékát, hogy együttműködnek az ipar igényeihez alakított rugalmas szakképzési kínálat és a legkorszerűbb tananyagok kidolgozásában a felvételi eljárásoktól a vizsgáztatásig. A szerződés az összefogás általános elemeit rögzíti, és alapot biztosít ahhoz, hogy a Bosch és együttműködő partnere a miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola a képzési program részleteit tartalmazó szerződést megkösse. „A Bosch Magyarország egyik legnagyobb munkáltatójaként a mérnökutánpótlás támogatása mellett fontosnak tartja a magas minőségű és célzott tudással rendelkező technikusok és szakmunkások képzését is." - mondta dr. Max Nitzsche, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. igazgatója. Az első Bosch-osztály a 2012/2013-as tanévben indul gépgyártósori gépkezelő szakmunkás és mechatronikai technikus specializációval. Az együttműködés következő lépéseként a cég az iskola képviselőivel közösen már idén szeptemberben felkeresi Miskolc tíz általános iskoláját, hogy megismertessék a program részleteit a szülőkkel és a gyerekkel. Az egyedülálló képzés keretében a Bosch nemzetközi szintű gyakorlati oktatást nyújt majd és a legmodernebb technológiával felszerelt tanműhelyt biztosít a diákok számára. „Az önkormányzat oktatási intézményével folytatott közös munkaterveink szerint elősegíti, hogy az észak-magyarországi régióban egyre több fiatal találjon a szaktudásának megfelelő munkát. A Bosch az aktuális munkaerő igényeinek megfelelően készen áll a végzett tanulók számára hosszú távú munkalehetőséget, ezáltal kiszámítható életpályát biztosítani." - tette hozzá Horváth Attila, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója. „Nagy öröm számomra, hogy Miskolc városa és a Bosch vállalatcsoport közötti együttműködés újabb, jelentős fejezete kezdődött el. Köztudott, hogy a munkanélküliség mellett több szakmában nincs megfelelő számú szakember. A legfontosabb feladat, hogy az iskolák képzési rendszerét a vállalkozások igényeihez igazítsuk, vagyis a város iskoláinak olyan képzéseket kell indítaniuk, amelyekre helyben igény van. Ezek a célok összhangban vannak a 2020-ig meghatározott Európai szakoktatási és szakképzési stratégiával is. Ennek az együttműködésnek csak nyertesi lehetnek. A Bosch mellett nyertesei lesznek azok a fiatalok, akik európai szinten is keresett, biztos megélhetést jelentő képzettséget szereznek, de a legnagyobb nyertes a város lesz, hiszen a szakképzett fiatalok Miskolcon maradnak." - mondta el dr. Kriza Ákos polgármester a bejelentés kapcsán. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást.
Egy olvasói levél egy viszonylag gyakori, mégis sok bizonytalanságot hordozó működési modellre kérdez rá: mi történik akkor, ha egy társasházon belül az elkülönülő épületek a gyakorlatban külön gazdálkodnak, miközben jogilag egy társasházat alkotnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 







































