Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Telibe találta a lakóközösségeket az LTP állami támogatás megszűnése – Vagy mégsem? 2018. október 23.
Valamirevaló társasház vagy lakásszövetkezet nem működik LTP nélkül, hiszen ezzel hatékonyan lehet motiválni a tulajdonosokat, tagokat a tervszerű felújítások megvalósítása érdekében. A lakás-takarékpénztári szerződések állami támogatásának megszűnéséről szóló kommunikáció során azonban róluk nem sok szó esett, pedig nagy vesztesei lennének a módosításnak.
dr. Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke a tht.hu-nak nyilatkozva nem látja ilyen borúsnak a helyzetet. Értelmezése szerint a 2018.X.17-én hatályba lépett, 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról nevet viselő jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegéből az látszik, hogy a lakóközösségek továbbra is kedvezményezetti pozícióban maradnának: 22. § (1) Az állami támogatás éves mértéke a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként hetvenkétezer forint. A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket - a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének 29. § szerinti meghosszabbítását kivéve - nem érinti. (2) Lakásszövetkezet, illetve a társasház által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződések esetében az állami támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban a) száznyolcezer forint 2-4 lakásos épület esetén, b) száznegyvennégyezer forint 5-30 lakásos épület esetén, c) száznyolcvanezer forint 31-60 lakásos épület esetén, d) kétszáztizenhatezer forint 61-120 lakásos épület esetén, e) kétszázötvenkétezer forint 121-180 lakásos épület esetén, f) kétszáznyolcvannyolcezer forint 181-240 lakásos épület esetén, g) háromszázhuszonnégyezer forint 241-nél több lakásos épület esetén. A (2) bekezdésben tehát maradt a 2006.I.1-től hatályos szöveg, ami azt jelenti, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek továbbra is állami támogatással köthetnek lakás-takarékpénztári szerződéseket. Azt ugyan mondhatjuk, hogy a társasház is „lakás-előtakarékoskodó", de ha a (2) bekezdésben nevesítve van, akkor másutt is így kéne szerepelnie a törvényben ahhoz, hogy egyértelműen vonatkozzon rá a módosítás. Ha ez az érvelés megállja a helyét, akkor a lakóközösségeket érintő veszteség mérséklődik, bár így is komolynak számít, hiszen a tulajdonosok magánszemélyként már nem segíthetnek be szerződéseikkel az eddigi formában. Az igazi megoldást tulajdonképpen a TTOE 2013-ban benyújtott törvénymódosító javaslata jelenthetné, melyhez kötődően az egyesület jelezte, hogy a kialakult gyakorlat szerint a nagyobb összegű beruházás teljesítése érdekében - mivel a társasház részéről az albetéteinek száma miatt behatárolt a fizethető összeg nagysága - a tulajdonosok egy részét kérik fel az előtakarékossági számla megnyitására, majd a szerződéskötéssel egy időben azonnal engedményezik a társasházra a szerződésben meghatározott összeget. A havi törlesztő részletet ezután a társasház a megemelt közös költségből fizeti. A konstrukció célja, hogy a befizetett összegek 30%-a után járó állami támogatás bevonható legyen a felújítások finanszírozásába. Az egyesület javaslata az volt - s ez ma aktuálisabb, mint a benyújtáskor - hogy a 22.§ (2) pontban szereplő megkötések helyett a lakóközösség dönthessen a társasházi befizetés összegének nagyságáról a szükséges beruházási költség függvényében. Példa: ha egy 150 lakásos társasház vállalna 200.000 Ft/hó befizetést, akkor annak éves befizetése 2.400.000 Ft, és - az állami támogatási rendszer változatlan hagyása mellett - annak 30%-a 720.000 Ft lenne, amely megegyezik azzal, ha a társasházban 10 tulajdonost felkérnek a havi 20.000 Ft-os befizetés vállalására és a részükre „kifizetett" állami támogatás ebben az esetben is 720.000 Ft. A TTOE bízik abban, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek számára kedvező jogértelmezés megállja a helyét, hiszen az épületállomány ismeretében nagy szükség lenne ennek a felújítást támogató konstrukciónak a fenntartására. A téma kiemeltként került be a IX. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo programjába, melyet a THT és a TTOE szervez november 15-én a Lurdy Házban. A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés ITT.

Telibe találta a lakóközösségeket az LTP állami támogatás megszűnése – Vagy mégsem?

2018. október 23.

Valamirevaló társasház vagy lakásszövetkezet nem működik LTP nélkül, hiszen ezzel hatékonyan lehet motiválni a tulajdonosokat, tagokat a tervszerű felújítások megvalósítása érdekében. A lakás-takarékpénztári szerződések állami támogatásának megszűnéséről szóló kommunikáció során azonban róluk nem sok szó esett, pedig nagy vesztesei lennének a módosításnak.

dr. Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke a tht.hu-nak nyilatkozva nem látja ilyen borúsnak a helyzetet. Értelmezése szerint a 2018.X.17-én hatályba lépett, 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról nevet viselő jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegéből az látszik, hogy a lakóközösségek továbbra is kedvezményezetti pozícióban maradnának:

22. § (1) Az állami támogatás éves mértéke a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként hetvenkétezer forint. A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket - a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének 29. § szerinti meghosszabbítását kivéve - nem érinti.

(2) Lakásszövetkezet, illetve a társasház által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződések esetében az állami támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban
a) száznyolcezer forint 2-4 lakásos épület esetén,
b) száznegyvennégyezer forint 5-30 lakásos épület esetén,
c) száznyolcvanezer forint 31-60 lakásos épület esetén,
d) kétszáztizenhatezer forint 61-120 lakásos épület esetén,
e) kétszázötvenkétezer forint 121-180 lakásos épület esetén,
f) kétszáznyolcvannyolcezer forint 181-240 lakásos épület esetén,
g) háromszázhuszonnégyezer forint 241-nél több lakásos épület esetén.

A (2) bekezdésben tehát maradt a 2006.I.1-től hatályos szöveg, ami azt jelenti, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek továbbra is állami támogatással köthetnek lakás-takarékpénztári szerződéseket.

Azt ugyan mondhatjuk, hogy a társasház is „lakás-előtakarékoskodó", de ha a (2) bekezdésben nevesítve van, akkor másutt is így kéne szerepelnie a törvényben ahhoz, hogy egyértelműen vonatkozzon rá a módosítás.

Ha ez az érvelés megállja a helyét, akkor a lakóközösségeket érintő veszteség mérséklődik, bár így is komolynak számít, hiszen a tulajdonosok magánszemélyként már nem segíthetnek be szerződéseikkel az eddigi formában.

Az igazi megoldást tulajdonképpen a TTOE 2013-ban benyújtott törvénymódosító javaslata jelenthetné, melyhez kötődően az egyesület jelezte, hogy a kialakult gyakorlat szerint a nagyobb összegű beruházás teljesítése érdekében - mivel a társasház részéről az albetéteinek száma miatt behatárolt a fizethető összeg nagysága - a tulajdonosok egy részét kérik fel az előtakarékossági számla megnyitására, majd a szerződéskötéssel egy időben azonnal engedményezik a társasházra a szerződésben meghatározott összeget. A havi törlesztő részletet ezután a társasház a megemelt közös költségből fizeti. A konstrukció célja, hogy a befizetett összegek 30%-a után járó állami támogatás bevonható legyen a felújítások finanszírozásába.

Az egyesület javaslata az volt - s ez ma aktuálisabb, mint a benyújtáskor - hogy a 22.§ (2) pontban szereplő megkötések helyett a lakóközösség dönthessen a társasházi befizetés összegének nagyságáról a szükséges beruházási költség függvényében. Példa: ha egy 150 lakásos társasház vállalna 200.000 Ft/hó befizetést, akkor annak éves befizetése 2.400.000 Ft, és - az állami támogatási rendszer változatlan hagyása mellett - annak 30%-a 720.000 Ft lenne, amely megegyezik azzal, ha a társasházban 10 tulajdonost felkérnek a havi 20.000 Ft-os befizetés vállalására és a részükre „kifizetett" állami támogatás ebben az esetben is 720.000 Ft.

A TTOE bízik abban, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek számára kedvező jogértelmezés megállja a helyét, hiszen az épületállomány ismeretében nagy szükség lenne ennek a felújítást támogató konstrukciónak a fenntartására.

A téma kiemeltként került be a IX. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo programjába, melyet a THT és a TTOE szervez november 15-én a Lurdy Házban. A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés ITT.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

Csak egylakásos lakóépület alakítható ki a XVI. kerület kertvárosias övezeteiben – szigorú önkormányzati ellenőrzés indul 2025. október 18.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.

Bontandó ház, egyidejű tulajdonlás nem akadály – változnak a jogosultsági feltételek a FIX 3%-os hitelnél 2025. október 7.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.

Új jog a társasházak építésénél – védelem a vevőknek is 2025. október 6.
A kormány új jogintézményt vezetne be a társasházi építkezéseknél, amely már az építés alatt álló lakásoknál is biztosítana védelmet a vevőknek és a hitelezőknek. A törvényjavaslat több ponton módosítja a társasházi, ingatlan-nyilvántartási és közjegyzői szabályokat, valamint kapcsolódik a nemrég indított FIX 3%-os lakáshitelhez is.


Civil felajánlásokból is bővülhet a hátrányos helyzetű települések lakhatási programja 2025. október 1.
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.

Sürgős felújítási munkálatokhoz célbefizetésre lenne szükség – szakértő válaszol 2025. szeptember 25.
Mekkora szavazati arány szükséges a célbefizetés elfogadásához? Mi minősül a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásnak?

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.

Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.

Új szabályok a társasházi energiaközösségeknek: egyszerűbb csatlakozás és átlátható elszámolás 2025. augusztus 22.
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.

Mi kell ahhoz, hogy az adataink biztonságban legyenek? – Társasházkezelés és adatbiztonság 2025. augusztus 19.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.

Jogtalanul használt közös helyiség: mit tehet a társasház? 2025. augusztus 13.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.

Kiemelt beruházássá válhatnak a 3%-os hitelprogramra épített lakóparkok 2025. augusztus 12.
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra.

Kamerás megfigyelés jogszerűen 2025. augusztus 11.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.

Saját parkoló, mégsem használhatja? – Vitás társasházi tiltás elektromos autók ellen 2025. augusztus 8.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével.