A változtatás szándékát azzal indokolta, hogy ma a társasházak érdekérvényesítése sokszor több pénzbe kerül, mint amennyi a végrehajtásban szereplő összeg. Továbbá a végrehajtásokat túl könnyen lehet felfüggeszteni, elhúzni, és szinte reménytelenné tenni. Az a helyzet sem tartható fenn, hogy vannak, akik évekig nem fizetnek közös költséget, miközben esetenként még a vízfogyasztásukat is a tulajdonostársak finanszírozzák. Számukra olyan élethelyzetet kell keresni, amelyben fenn tudják tartani magukat - mondta a kabinetvezető.

A jogszabály-módosítással - az elképzelések szerint - rövidebb lehetne a végrehajtás, szűkülhetnének a határidők, és nem lehetne például azért felfüggeszteni a folyamatot, mert kifogást emelnek a végrehajtó személye ellen. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást várhatóan szeptemberben tárgyalja majd az Országgyűlés.

Nagy Kálmán kiemelte: ma Magyarországon mintegy kétmillióan élnek társasházakban, ezek működésének szabályozása pedig a társadalom egyik legfontosabb problémája, amelynek megoldására széles körű konzultációra van szükség. Kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium közeljövőbeli megszűnésével hatalmas gondokat jelent majd bizonyos élethelyzetek rendezése úgy, hogy az érintett lakó is elfogadható lehetőséghez jusson, és a társasház se károsodjon.

Megemlítette, hogy az első társasházi törvény 1924-ben jött létre, ami az államosításig nem is változott. A következő törvény 1977-ben szabályozta a területet, s azóta két módosítás is történt, azonban számtalan bonyolult jogi problémát csak részben sikerült feloldani, ezért vált szükségessé a Kabinet által életre hívott társadalmi konzultáció.
„Ez egy olyan párbeszéd, melyben a korábbi gyakorlattal ellentétben - amikor a társasházakhoz kijártunk, s a problémákat úgy térképeztük fel, hogy részt vettünk pl. a társasházi közgyűléseken - egy új változatot is bevezettünk: megkérdezzük a társasházak szabályozásával foglalkozó jogtudósokat, szakembereket és megkérdezzük azokat az egyszerű, a társasházak mindennapjában benne élő, ott igazgatási szerepet játszó embereket, pl. a közös képviselőket, hogy mik a legfontosabb teendők. Az eddigi tapasztalatokat egy kiadványban foglaltuk össze, s készül egy kisebb könyv is, amely lehetőséget ad a problémák továbbgondolására" - mondta a kabinet vezetője.

Véleménye szerint a mostani helyzetben, az érdekképviseleti szervek meghallgatására nagy szükség van, hiszen fontos, hogy napi kapcsolat alakuljon ki azokkal az emberekkel, akik olyan helyzetben élnek, ami speciális a magyarországi tulajdoni jogviszonyok esetében, mert valaki tulajdonos ugyan egy adott területen, de ez egy megosztott tulajdonjoggal párosul, ami sosem tehető teljessé. Tehát azt a problémát, hogy a tulajdonosi jogok meddig terjednek, mikor érvényesíthetők, nehéz meghatározni, főleg ha tudjuk, hogy van olyan lakóközösség amit hat tulajdonos alkot, s van amit háromszáz. A szabályoknak viszont koherenseknek kell lenniük egymással, hogy a működés fenntartható legyen.

Ebben a helyzetben kell megoldást találni pl. arra, miként kerülhető el, hogy egy társasház - sok esetben a közös költséggel tartozók miatt - pozitív szaldóból több millió forintos negatív szaldóba kerüljön, s a működtetése is ellehetetlenüljön.

Rendkívül fontos kérdés a közösségnek, az egyénnek, a többségnek és a kisebbségnek a viszonya a társasházon belül. A kisebbségi érdekeknek a képviseletére külön is oda kell figyelnünk.
Egy másik rendkívül fontos téma, magának a közös képviselőnek a szerepe, az ő jogviszonya a társasházban élőkkel, aki gyakorlatilag a társasház ügynökeként tevékenykedik, de ha a szabályozás nem megfelelő, akkor egy olyan szituációban, amikor egy kérdésben nem alakul ki közös álláspont a társasházon belül, akkor előfordulhat, hogy a közös képviselő saját érdekei kerülnek előtérbe. Ezért, a végrehajtási törvény módosítása mellett fontos változás lehet az is, hogy szabályozzuk a társasházon belül a többség és a kisebbség kapcsolatát, s újragondoljuk a közös képviselő jogviszonyával kapcsolatos kérdéseket - vetítette előre a teendőket a kabinetvezető.