THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Még kedvezőbb feltételek a lakossági energiahatékonysági programban2018. január 10. |
|---|
| Kedvezőbb feltételekkel és egyszerűbben igényelhető január 8-tól a „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelprogram" az MFB Pontokon. |
|
7 690 HUF
Társasházi Postaláda - Furat nélkül - több színben
 Érdekel → |
|
Az MFB és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az ügyfelek igényeinek megfelelően döntött a módosításról, melynek köszönhetően többek között öt millió forintra emelkedett a biztosítéknyújtás értékhatára és már szállítói előleg fizetése mellett is igényelhetik a hitelt az ügyfelek. Az ügyféligényeket és a piaci környezetet figyelembe vevő változtatásokat vezet be az NGM és az MFB az európai uniós forrású, lakossági energiahatékonysági hitelprogram kapcsán (GINOP-8.4.1/A-17 és VEKOP-5.2.1-17). A módosítások révén kedvezőbbek lettek a hiteligénylés feltételek, másrészt az igénylés folyamata is jelentősen egyszerűsödött. Nagyobb összegű kölcsön fedezet nélkül Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára kiemelte: egyértelműen az a cél, hogy minél többen igényelhessék az uniós forrásokat, hiszen a magyar lakásállomány energetikai korszerűsítése nemzetgazdasági jelentőségű kérdés. A hitelprogram feltételeinek módosítása révén még többen pályázhatnak sikerrel, ezt célozza a biztosítási értékhatár emelése és a szállítói előleg bevezetése is - tette hozzá az államtitkár. Fontos változás az is, hogy a jóváhagyott kölcsönösszeg maximum 50%-ának erejéig bevezetésre került a szállítói előleg igénybevételének lehetősége teljesítési igazolás csatolása nélkül. Csok-os ingatlanokra is igényelhető Szintén kedvező változás, hogy az MFB már olyan ingatlanokat is elfogad a kölcsön biztosítékaként az 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó kölcsönügyletek esetében, melyeknél a megelőző jelzálogjogi ranghelyeken Családi Otthonteremtési Kedvezményből, adó-visszatérítési támogatásból, illetve ezen támogatásokhoz kapcsolódó pénzintézeti kölcsönből és/vagy munkáltatói kölcsönből adódó jelzálogjog szerepel. Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója elmondta, az ügyfélközpontúság elvét szem előtt tartva kiemelt cél a hitelfelvétel folyamatának egyszerűsítése. Mostantól a magánszemélyként hiteligénylők kevesebb időráfordítással és egyszerűbben tölthetik ki a hitelkérelmi nyomtatványt. A dokumentum terjedelme ugyanis az eddigi 49 oldalról 13 oldalra csökkent.- emlékeztetett a pénzintézet vezetője. A hitelügyletben szereplők részére mostantól blokkonként állnak rendelkezésre a különböző nyilatkozatok, melyek kitöltését rövid és egyszerű útmutatók segítik. A lakossági energiahatékonysági hitelhez a jövőben sem kapcsolódnak egyéb költségek, mint például a kezelési költség vagy az előtörlesztés díja. Az ügyfelek országszerte 642 MFB Ponton igényelhetik a nulla százalékos energiahatékonysági hitelt, illetve előzetes online hitelbírálati kérdőívet is kitölthetnek a www.mfb.hu oldalon. A MÓDOSÍTÁSOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK AZ ALÁBBI LINKEKEN ÉRHETŐK EL: origo.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
