THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Még kedvezőbb feltételek a lakossági energiahatékonysági programban2018. január 10. |
|---|
| Kedvezőbb feltételekkel és egyszerűbben igényelhető január 8-tól a „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelprogram" az MFB Pontokon. |
|
49 690 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Szennyfogó szőnyeg 380 Swisson Classic XT 90x150 cm
 Érdekel → |
|
Az MFB és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az ügyfelek igényeinek megfelelően döntött a módosításról, melynek köszönhetően többek között öt millió forintra emelkedett a biztosítéknyújtás értékhatára és már szállítói előleg fizetése mellett is igényelhetik a hitelt az ügyfelek. Az ügyféligényeket és a piaci környezetet figyelembe vevő változtatásokat vezet be az NGM és az MFB az európai uniós forrású, lakossági energiahatékonysági hitelprogram kapcsán (GINOP-8.4.1/A-17 és VEKOP-5.2.1-17). A módosítások révén kedvezőbbek lettek a hiteligénylés feltételek, másrészt az igénylés folyamata is jelentősen egyszerűsödött. Nagyobb összegű kölcsön fedezet nélkül Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára kiemelte: egyértelműen az a cél, hogy minél többen igényelhessék az uniós forrásokat, hiszen a magyar lakásállomány energetikai korszerűsítése nemzetgazdasági jelentőségű kérdés. A hitelprogram feltételeinek módosítása révén még többen pályázhatnak sikerrel, ezt célozza a biztosítási értékhatár emelése és a szállítói előleg bevezetése is - tette hozzá az államtitkár. Fontos változás az is, hogy a jóváhagyott kölcsönösszeg maximum 50%-ának erejéig bevezetésre került a szállítói előleg igénybevételének lehetősége teljesítési igazolás csatolása nélkül. Csok-os ingatlanokra is igényelhető Szintén kedvező változás, hogy az MFB már olyan ingatlanokat is elfogad a kölcsön biztosítékaként az 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó kölcsönügyletek esetében, melyeknél a megelőző jelzálogjogi ranghelyeken Családi Otthonteremtési Kedvezményből, adó-visszatérítési támogatásból, illetve ezen támogatásokhoz kapcsolódó pénzintézeti kölcsönből és/vagy munkáltatói kölcsönből adódó jelzálogjog szerepel. Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója elmondta, az ügyfélközpontúság elvét szem előtt tartva kiemelt cél a hitelfelvétel folyamatának egyszerűsítése. Mostantól a magánszemélyként hiteligénylők kevesebb időráfordítással és egyszerűbben tölthetik ki a hitelkérelmi nyomtatványt. A dokumentum terjedelme ugyanis az eddigi 49 oldalról 13 oldalra csökkent.- emlékeztetett a pénzintézet vezetője. A hitelügyletben szereplők részére mostantól blokkonként állnak rendelkezésre a különböző nyilatkozatok, melyek kitöltését rövid és egyszerű útmutatók segítik. A lakossági energiahatékonysági hitelhez a jövőben sem kapcsolódnak egyéb költségek, mint például a kezelési költség vagy az előtörlesztés díja. Az ügyfelek országszerte 642 MFB Ponton igényelhetik a nulla százalékos energiahatékonysági hitelt, illetve előzetes online hitelbírálati kérdőívet is kitölthetnek a www.mfb.hu oldalon. A MÓDOSÍTÁSOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK AZ ALÁBBI LINKEKEN ÉRHETŐK EL: origo.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét. 
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit. 
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
