THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
A lakáspiac az év elején erőteljes aktivitással indult. Az ingatlan.com elemzése szerint 2024 decemberének utolsó napjaiban és 2025 első napjaiban, december 27. és január 5. között, az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődés 8%-kal nőtt az előző évhez képest, és 28%-kal haladta meg a két évvel korábbi szintet. Ez azt jelzi, hogy az ingatlanpiacon erős évkezdetre lehet számítani. 
A kormány bejelentette, hogy havi akár 150 ezer forintos albérlettámogatásban részesülhetnek a fiatal munkavállalók. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szóvivője, Palóc André január 6-án egy közösségi oldalon közzétett videóban ismertette az új támogatási formát, amelyet majd a 35 évnél fiatalabb munkavállalók igényelhetnek. 
Felújítás finanszírozására a közös képviselő/társasházkezelő a következő formát terjesztette elő: tulajdonosi befizetés egy összegben és/vagy hitel, vagyis, aki nem akar 10 évig hitel törlesztést kamattal fizetni, egyszeri befizetéssel kamatmentesen befizethet, és csak a fennmaradó összegre vesz fel hitelt a társasház. A társasházkezelő szerint "nincs kezes, ez egy államilag kamattámogatott hitel". Számomra ez a kijelentés nem megnyugtató. Kérdéseim: 1. A fent leírt finanszírozási kombináció esetén az egyösszegű befizetőknek lenne-e bármiféle felelősségük nemfizetés eseten a hitelezők tartozásaira? 2. Ha a hitelt törlesztő tulajdonos nem fizetné a havi részletet, hogyan lehet majd behajtani? 3. A hiteltörlesztés felelőssége (vagy kezességi felelősség) öröklődik-e elhalálozás eseten? 4. Elfogadható-e társasházak számára ez a típusú felújítási finanszírozási megoldás? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A Babaváró hitellel kapcsolatosan a leggyakrabban feltett kérdések közé tartozik, hogy mikor és mennyi büntetést kell fizetni, ha nem teljesülnek a hitel feltételei. Azok számára, akik nem teljesítik a baba vállalásának feltételeit, vagy akik külföldre költöznek, esetleg váláson mennek keresztül, a büntetés mértéke sokszor kérdéses és nem véletlenül! A következőkben sorra vesszük, hogy mely esetekben hogyan és mennyi kamattámogatást kell visszafizetnünk. 
2024. december 31-én a fővárosi önkormányzat elfogadta azt a rendeletet, ami a fűtési költségmegosztók felszereléséhez kapcsolódó költséghatékonysági vizsgálat megtakarítási arányszámait tartalmazza. A 36/2024. (XII.31.) számú rendelettel az önkormányzat a korábbi, a fővárosi távhőszolgáltatásról szóló 66/2012 (IX.18.) számú rendeletet módosította. A rendelet azokra az épületekre vonatkozik, ahol még nincsenek ilyen eszközök felszerelve! 
Ahogy a THT Jogszabályfigyelőben már írtunk róla, a december 20-i Magyar Közlönyben megjelent egy salátatörvény - a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény - amelybe sok más jogszabály mellett a Társasházi törvény módosítása is becsúszott még a 2024-es év végén. Cikkünkben azt bontjuk ki, hogy a gyakorlatban hol és miben változik ez a fontos jogszabály. 
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) hivatalosan is csatlakozott a Property Owners International Union (UIPI), azaz az Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége tagjai közé 2025. január 1-jén. Ez az új tagság erősíti a UIPI reprezentációját a társasházak tulajdonosai körében, és megerősíti jelenlétét Közép- és Kelet-Európában. 
Az új magyar letelepedési program beindulása egyelőre nem sikerült, ráadásul a kormány még szigorított is rajta. A kormány módosította a program feltételeit, így 2024. december 30-tól, ha valaki 500 ezer euró értékben vásárol ingatlant Magyarországon, nem lesz lehetőség arra, hogy cserébe tízéves tartózkodást kérjen és kapjon. Egyébként, a program enélkül a módosítás nélkül sem mutatott komoly érdeklődést. 
Két hat éve épült társasháznak közös csatorna alapvezetéke és bekötési pontja van. A bekötési pont aknájába szeretnének visszacsapó szelepet beszereltetni, mivel az elmúlt 4 évben kétszer volt „villámárvíz", aminek következtében két földszinti lakást elöntött az esővízzel keveredő szennyvíz. A visszacsapó szelep feladata, hogy amikor az aknából nem tud elfolyni a víz, és telítődik, a szelep lezár és nem engedi visszafolyni a vizet a csatorna alapvezetéken keresztül a lakásokba. Eddigi tudásom szerint ennek beszerelését épületgépészek szokták javasolni, de nem kötelező. A társasházaknál fellelhető gépésztervekben nem szerepel. Az egyik tulajdonostárs állítása szerint, a visszacsapó szelep beépítése meghaladja a rendes gazdálkodás körét, így csak az összes tulajdonos hozzájárulásával lehet ezt az alkatrészt beszerelni. Egy vízvezetékszerelővel már beszéltem. Ő azt mondja, a csatorna átmérőtől függ a szelep és a szerelés ára, ennek becsült költsége anyag és munkadíj, kb. 100.000-150.000,- Ft. Én hivatkoztam a társasházi törvény 56. §-ának pontjaira: 2.1., 2.2.2., 3. Kérdésem a jogi szakértő úrhoz, hogy véleménye szerint meghaladja vagy sem mindez a rendes gazdálkodás körét? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
