EZ A PROGRAM ÉS EZEK A SZAKKÖNYVEK VÁRJÁK ÖNT A TÁRSASHÁZAK TÖRVÉNYES ÉS ENERGIAHATÉKONY MŰKÖDTETÉSE 2020 KONFERENCIÁiN2020. február 9. |
|---|
|
Idén tizenegyedik alkalommal szervezi meg a Társasházi Háztartás és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete a Társasházak törvényes és energiahatékony működtetése című országos konferenciasorozatot. A rendezvényeken a pénzügyi, műszaki és jogi ismeretek mellett a résztvevők két ajándék szakkönyvvel gazdagodhatnak, melyek praktikus segítséget jelentenek a jogi problémák és a társasházak gazdálkodását érintő kérdések azonnali megoldásához. A rendezvényeket hagyományos módon dr. Bék Ágnes előadása és jogi tanácsadása zárja, de ezúttal Dr. Izsák Orsolya, társasházi szakjogász, a Közös Képviselő Akadémia alapítója is válaszol a helyszínen feltett kérdésekre |
|
66 137 HUF
THSHOME - 85x115 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó -
![]() Érdekel → |
|
Városok, időpontok, helyszínek ITT érhetők el A konferencia részvétel DÍJMENTES, de a program végén megadott elérhetőségeken előzetes jelentkezéshez kötött! 10.00 Megnyitó - Meichl Mátyás, főszerkesztő - THT 10.15 OTP Bank a lakóközösségekért 10.45 Felemás sapka - Szakaszolt felújítás Fatrafol lemezekkel 11.05 Okos fűtési energia és vízmérés - Aktuális okos mérés trendek ismertetése a pályázati lehetőségek, jogszabály és technológiai változások tükrében 11.25 Szünet, konzultáció 12.05 Milyen előnyöket biztosít társasházánál a Protektor nanokerámiás hőszigetelő bevonat? 12.25 Gondnok? Könyvelő? Pszichológus? Szolga? Társasházkezelő? Ön választ! 12.45 Szünet, konzultáció 13.15 Változik a közös képviselőkre és társasházkezelőkre vonatkozó OKJ képzés. Mit jelent ez a gyakorlatban? - Ezt láttuk társasházi perekben a tárgyalótermekben 2019-ben 13.35 Vihar előtti csend a társasházkezelésben 14.20 Személyre szabott jogi tanácsadás - Kérdezzen személyesen dr. Bék Ágnestől és Dr. Izsák Orsolyától! A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják! A konferencia végén - a főtámogató OTP Bank Nyrt. jóvoltából - DÍJMENTESEN átadásra kerül, a 2020. januárjában megjelent - kereskedelmi forgalomban 6.000 forint áron kapható - "Társasházban él? Önnel is megtörténhet! című jogi tanácsadó szakkönyv és a "Társasházak Gazdálkodása - Közös képviselők, számvizsgálók kézikönyve" című kiadvány, az előzetesen bejelentkezett és a helyszínen adatlapot kitöltő résztvevők számára.A jogi szakkönyv az új kérdések és válaszok mellett tartalmazza az új Társasházi Törvény és Polgári Perrendtartás változásait, az adózási kézikönyv pedig az első két kötetből kimaradt, de a társasházak gazdálkodásának átláthatóságát biztosító legfontosabb kérdések részletes ismertetését. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 







































