Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Jókai utcai tetőomlás: ki a felelős? 2022. június 28.
A tegnapi budapesti Jókai utcai tetőomlás kapcsán sokakban felmerülhet a kérdés: vajon ki a felelős a kis híján emberéletet követelő tragédiáért? Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a témában.
4 670 HUF Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag) Érdekel →
THT: Ilyenkor a közös képviselőnek meddig tart a felelőssége? KBK: Mivel építési tevékenység zajlott a tetőtérben, és egyelőre az vélelmezhető, hogy ennek következtében omlott le a tető/födém, ebben a közös képviselőnek kisebb a felelőssége. Amennyiben a nyomozás során arra derül fény, hogy az épület általános leromlott állapota is közrehatott az események bekövetkeztében, úgy vizsgálni kell a közös képviselő felelősségét és azt, hogy mit tett annak érdekében, hogy az épület állaga ne legyen ennyire leromlott. THT: Ha a közös képviselőnek van felelősségbiztosítása, akkor az segít? KBK: Igen, bár kétlem, hogy a felelősségbiztosítás fedezetet nyújthat egy ilyen volumenű káreseménynél, továbbá a felelősségi alakzat annyira összetett, hogy az sem biztos, hogy a meglévő felelősségbiztosítás kiterjedhet az ilyen esetekre. THT: A közös képviselőnek vizsgálandó-e a büntetőjogi felelőssége? KBK: Egyértelműen igen, folyik a nyomozás foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. A nyomozás ki kell hogy terjedjen a vállalkozó felelősségére is. THT: A társasház egésze, ezáltal a tulajdonosok mennyiben felelnek a történtekért? KBK: Amennyiben a társasház által megrendelt munkálatok elvégzésével közvetlen okozati összefüggésben keletkezett a kár, akkor a társasház (és mögöttesen az összes tulajdonostárs) is felel külső, hamradik személyek felé. Az ilyen esetekre jellemzően a vállalkozó általános építési-szerelési biztosítása szokott fedezetet nyújtani. THT: A tetőbeépítést végző alvállalkozó felelőssége meddig terjed? KBK: Felel minden olyan bekövetkezett kárért, amely a tevékenységével, mulasztásával hozható összefüggésbe, és amelynek kapcsán kárfelelősségét kimenteni nem tudja. THT: Ha a közös képviselő nem alkalmaz műszaki ellenőrt, akkor nagyobb a felelőssége, mint ha alkalmaz? KBK: Az általában elvárható gondosság körébe a műszaki ellenőr alkalmazása beletartozik, a közös képviselő a ház felé való felelősségét csökkentheti ezzel. Ha a műszaki ellenőr által átvett munkarésszel van probléma, akkor az ő felelőssége is felmerül. Fontos kiemelni, hogy nagyon friss az eset, egyelőre nem ismerjük, hogy pontosan mi omlott le, mi okozta az omlást, valóban az építési területtel és a kivitelezési munkálatokkal kapcsolatos-e a káresemény, nem tudjuk továbbá hogy aktuálisan folyt-e kivitelezési munka, vagy hogy például az egy hónappal ezelőtti tűzesetnek (ahol 100 nm-en égett ugyanez a tető) milyen köze van a történtekhez, és az kinek a felelőssége. A kivitelező felelős műszaki vezetőjét, építésvezetőjét, és ha volt ilyen, akkor a társasház műszaki ellenőrét mindenképp meg kell hallgatni az ügyben! Kép: telex.hu

Jókai utcai tetőomlás: ki a felelős?

2022. június 28.

A tegnapi budapesti Jókai utcai tetőomlás kapcsán sokakban felmerülhet a kérdés: vajon ki a felelős a kis híján emberéletet követelő tragédiáért? Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a témában.

4 670 HUF

Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

THT: Ilyenkor a közös képviselőnek meddig tart a felelőssége?

KBK: Mivel építési tevékenység zajlott a tetőtérben, és egyelőre az vélelmezhető, hogy ennek következtében omlott le a tető/födém, ebben a közös képviselőnek kisebb a felelőssége. Amennyiben a nyomozás során arra derül fény, hogy az épület általános leromlott állapota is közrehatott az események bekövetkeztében, úgy vizsgálni kell a közös képviselő felelősségét és azt, hogy mit tett annak érdekében, hogy az épület állaga ne legyen ennyire leromlott.

THT: Ha a közös képviselőnek van felelősségbiztosítása, akkor az segít?

KBK: Igen, bár kétlem, hogy a felelősségbiztosítás fedezetet nyújthat egy ilyen volumenű káreseménynél, továbbá a felelősségi alakzat annyira összetett, hogy az sem biztos, hogy a meglévő felelősségbiztosítás kiterjedhet az ilyen esetekre.

THT: A közös képviselőnek vizsgálandó-e a büntetőjogi felelőssége?

KBK: Egyértelműen igen, folyik a nyomozás foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. A nyomozás ki kell hogy terjedjen a vállalkozó felelősségére is.

THT: A társasház egésze, ezáltal a tulajdonosok mennyiben felelnek a történtekért?

KBK: Amennyiben a társasház által megrendelt munkálatok elvégzésével közvetlen okozati összefüggésben keletkezett a kár, akkor a társasház (és mögöttesen az összes tulajdonostárs) is felel külső, hamradik személyek felé. Az ilyen esetekre jellemzően a vállalkozó általános építési-szerelési biztosítása szokott fedezetet nyújtani.

THT: A tetőbeépítést végző alvállalkozó felelőssége meddig terjed?

KBK: Felel minden olyan bekövetkezett kárért, amely a tevékenységével, mulasztásával hozható összefüggésbe, és amelynek kapcsán kárfelelősségét kimenteni nem tudja.

THT: Ha a közös képviselő nem alkalmaz műszaki ellenőrt, akkor nagyobb a felelőssége, mint ha alkalmaz?

KBK: Az általában elvárható gondosság körébe a műszaki ellenőr alkalmazása beletartozik, a közös képviselő a ház felé való felelősségét csökkentheti ezzel. Ha a műszaki ellenőr által átvett munkarésszel van probléma, akkor az ő felelőssége is felmerül.

Fontos kiemelni, hogy nagyon friss az eset, egyelőre nem ismerjük, hogy pontosan mi omlott le, mi okozta az omlást, valóban az építési területtel és a kivitelezési munkálatokkal kapcsolatos-e a káresemény, nem tudjuk továbbá hogy aktuálisan folyt-e kivitelezési munka, vagy hogy például az egy hónappal ezelőtti tűzesetnek (ahol 100 nm-en égett ugyanez a tető) milyen köze van a történtekhez, és az kinek a felelőssége. A kivitelező felelős műszaki vezetőjét, építésvezetőjét, és ha volt ilyen, akkor a társasház műszaki ellenőrét mindenképp meg kell hallgatni az ügyben!

Kép: telex.hu

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

20 530 HUF

Katalógus tartó / Újságtartó

Érdekel →

További híreink

Kihívások és kilátások: A magyar társasházkezelői szektor helyzetképe 2026. március 19.
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra.

Létesítménygazdálkodás egyetemi szinten - hogyan képezzük magunkat tovább? 2026. március 18.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak.

Itt töltheti ki mindenki az országos társasházi mentálhigiéniai felmérést! 2026. március 17.
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről.


DEBRECENBEN március 26-án (csütörtökön) ez a program és ez a szakkönyv várja Önt a THT konferenciáján 2026. március 17.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.

Változott az MVM Next üzletszabályzata – új előírások az elektronikus számlázásról és a társasházi energiaközösségekről 2026. március 17.
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.


Hamis közgyűlés, eltűnt milliók – így ürítették ki egy budapesti társasház számláját 2026. március 13.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.

A szélsőséges időjárás robbantja a biztosítási díjakat –klímakockázatok és a lakásbiztosítások jövője 2026. március 13.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye.

Nagy belmagasságú polgári lakások energetikai felújítása – speciális problémák, sajátos megoldások 2026. március 12.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.

Fővárosi program segíti az idősek és fiatalok együttélését 2026. március 12.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.

Közös költségből közös haszon: amikor a társasház energiaközösséggé érik 2026. március 11.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.

Az Európai Parlament elfogadta a lakáspiaci jelentést 2026. március 11.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Tavaszi közgyűlés? Ne maradjon ki a biztosítás megújítása sem! 2026. március 10.
A tavaszi közgyűlések időszaka nemcsak a költségvetés elfogadásáról és a felújítási tervekről szól. Ilyenkor a társasházi biztosítás felülvizsgálatát is érdemes napirendre tűzni. Egy elavult szerződés komoly kockázatot jelenthet a lakóközösség számára - különösen a folyamatosan emelkedő építési költségek és az egyre gyakoribb viharkárok miatt. Egy megfelelően aktualizált biztosítás viszont újra valódi pénzügyi biztonságot adhat.

Már lejárt 2025. év végén a határidő, de még időben pótolhatják a Társasházak a 70 kW feletti fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát! (x) 2026. március 10.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére. Még nincs késő pótolni!

Brutális spórolásba kezdtek a társasházak – Ha ez így folytatódik, romhalmazzá válhat a magyar lakásállomány jelentős része 2026. március 9.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.

Vészelhárítás, szakiparos ajánlás, információs szolgáltatás (x) 2026. március 9.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.

Pályázati körkép – 2026-os lehetőségek budapesti társasházaknak 2026. március 9.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel.

A digitalizáció értéknövelő szerepe a társasházkezelés és lakásvásárlás terén: Lehetőségek és kihívások 2026. március 6.
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.