THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A gyakorlatban is megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés átszervezése2012. február 6. |
|---|
| A tavaly elfogadott és az idén hatályba lépett környezetvédelmi termékdíjról szóló, 2011. évi LXXXV. törvény alapján, 2012-től az állami tulajdonban lévő Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) hatás- és feladatkörébe tartozik a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladék teljes körű gyűjtésének és minél nagyobb - később a lehető legnagyobb - arányú hasznosításának koordinációja. |
|
200 019 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Emellett ki kell dolgoznia a törvényben meghatározott hulladékgazdálkodási célok eléréséhez szükséges eszköz- és feltételrendszerek kidolgozását, valamint az egységes szemléletű rendszer működtetését. Hazánkban 2012-től a szelektív hulladékgyűjtést végző közszolgáltatókkal az OHÜ köti meg a tevékenységre szóló szolgáltatás-vásárlási szerződést. Ez egyrészt az előző időszak utáni zavartalan átmenetet, a folytonosságot biztosítja, másrészt - szoros együttműködő partnerekként - azt a közös célt szolgálja, hogy a lakosság által kibocsátott települési szilárdhulladék a szelektív gyűjtés eredményeként, a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon. A szerződő partnerek azt is vállalják, hogy mindent megtesznek a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának növelése érdekében, azaz a lehető legnagyobb mennyiségben gyűjtik vissza és hasznosíttatják a lakosságtól származó csomagolási - a papír, a fém, a műanyag és az üveg, valamint az italos kartondoboz - hulladékokat. Ehhez az OHÜ - a termékdíj-törvény szellemiségének és előírásainak megfelelően - új alapokra helyezte a szelektív hulladékgazdálkodást, amely nem pusztán a minél nagyobb arányú gyűjtés-feldolgozás-hasznosítás hármas követelményrendszerét érvényesíti, hanem - a hatékonyság javítása érdekében - a támogatási rendszert is egységessé tette. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés ugyanis sok esetben - főleg a kisebb vidéki településeken - veszteséges, ezért a közszolgáltatókat anyagilag is ösztönzi az OHÜ, az egyébként közérdekű célok és az európai uniós elvárások teljesítéséhez szükséges arányok elérése érdekében. Összesen mintegy 120 közszolgáltató jelezte együttműködési szándékát az OHÜ-vel, e cégek működése több mint 8 millió embert érint Magyarországon. A megállapodásoknak köszönhetően idén csaknem 80 ezer tonna lakossági szelektív hulladék gyűjtése várható, ami 20-25 százalékos növekedést jelenthet a tavalyi és a tavalyelőtti mennyiséghez képest. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A rendkívüli aszályos időszakok és a városi környezet okozta stressz egyre komolyabb kihívás elé állítják a fővárosi növényzetet. Budapest Főváros Önkormányzata, a FŐKERT, a 10 millió Fa Alapítvány, valamint a Beeco ökoapplikáció fejlesztői ezért idén is meghirdetik az Önkéntes Vízadó kampányt, amely lehetőséget biztosít a lakosságnak és a helyi közösségeknek, hogy aktív szerepet vállaljanak a környezetükben lévő, sérülékeny fák gondozásában és megóvásában. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Idén év elejétől új tulajdonosok csatlakoztak az eHÁZ csapatához, akik segítségével új dimenziókba emelkedhet a piacvezető hazai társasházi szoftver további fejlődése. 
Az új energiahatékonysági szabályok miatt a társasházakban egyre sürgetőbbé válik a távleolvasós vízmérők bevezetése. Hogyan érdemes elindulni az eltérő hitelességi idők mellett, és pontosan mekkora szavazati arány kell a döntéshez? Két konkrét olvasói kérdés kapcsán mutatunk be néhány fontos jogi és gyakorlati kiindulópontot, amelyek segíthetnek elindítani a lakóközösséget a folyamatban. 
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása. 
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak. 
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz. 
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja. 
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek. 
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
