Kérdés
Önkormányzati tulajdonú (7% tulajdoni hányad), utcáról nyíló pince-helyiség sokáig ifjúsági klubként működött, majd évekig üresen állt.

Most bérbe adta az önkormányzat, a bérbe vevő „kávézóként" kérte meg a működési engedélyt az önkormányzattól.

A valóságban többek között alkoholt is árulnak 0-24 óra nyitva tartással, „mulatós" zene szól 24 órán keresztül nagyon hangosan, az utcán az ablakok alatt hangoskodnak, veszekszenek, zavarva az 5 emeletes társasház nyugalmát és az éjszakai alvást.

Mit tehet a társasház közössége a szórakozó hely megszüntetése, bezáratása, vagy esetleg a nyitvatartási idő korlátozásával kapcsolatban?

Van-e beleszólási joga a társasház tulajdonosai többségének, hogy mi működhet a pince-helyiségben?

18. § (1) A lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használatához - a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti eltéréssel - a közgyűlés hozzájáruló határozata, és az engedélyhez kötött építési munkák esetén a 21. § (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása nem szükséges.

(2) Ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék (üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről a (3) bekezdés szerinti - határidőben meghozott - közgyűlési határozat figyelembevételével dönt, feltéve, hogy a határozatban foglaltak az engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a hatóság felhívására a közgyűlés - harmincnapos határidőn belül meghozott - határozattal

a) a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén - a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseivel és az erre vonatkozó külön jogszabályokkal összhangban - megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának feltételeit,

b) a lakhatás nyugalma - így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását.

19. § (1) A közösség a 18. § (3) bekezdésében említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenlő szavazata is szükséges.

(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak - a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott részletes szabályoknak megfelelően - írásban is szavazhatnak.

(3) Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

A fenti jogszabályi rendelkezések alapján Önöknek közgyűlést kell összehívni, és napirendre kell venni a megváltozatott helyiség használati módjának kérdését. Ha a többség megszavazza, hogy korlátozzák ezt a tevékenységet, akkor az Önkormányzatnak jelezni kell, hogy nem értenek egyet a nyitva tartási idővel, a zaj-kibocsátással stb. Ha az Önkormányzat nem intézkedik a helyzet megoldása érdekében, akkor kérhetik, hogy a felettes szerv jelöljön ki másik önkormányzatot a döntés elbírálására, mivel az érintett Önkormányzat nem járhat el a tulajdonában lévő ingatlan ügyében.