background image

Hírek Magunkról Konferenciák THT előfizetés TTOE Archívum Kapcsolat THT szakmai díjak Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Kérdést teszek fel Gyakori kérdések

   

   

   

Vészhelyzeti rendelkezések lakásszövetkezetek számára
2020. május 10.
 
Az április 10-én kiadott 71-es számú Magyar Közlöny - mely ITT tölthető le - nem csak a társasházak, hanem a lakásszövetkezetek működését szabályozó rendelkezéseket is tartalmazza.
 
A "102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről" elnevezés alatt futó szabályozás "A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról" szóló 1. pontja az 1931. oldalon található. 

Ebből kicsit "munkás" kigyűjteni a lakásszövetkezetekre vonatkozó előírásokat, ezért a LOSZ összefoglalót készített belőle, melynek főbb észrevételeit felhasználva, a TTOE elnöke, dr. Bék Ágnes is összeállított egy gyakorlatias útmutatót.

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyeknek és a nem jogi személy szervezeteknek ( jogi személyek) rendelet hatálybalépésének napjától a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.), illetve a jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazniuk.

Külön rendelkezéseket léptetett életbe a 102/2020. (IV. 10.) kormányrendelet a jogi személyek vonatkozásában, amelyek közé tartoznak a lakásszövetkezetek is. Emiatt a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben (Lsztv) foglaltaktól eltérő működési szabályok alkalmazására van lehetőség.

1.) A lakásszövetkezetek döntéshozó szervének ülése (közgyűlés) - ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is - nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került.

Aki az Lsztv-ben foglaltak alapján megalkotta az alapszabályában a különleges helyzetekre vonatkozó döntéshozatali eljárást, vagyis az ülés tartása nélküli döntéshozatal intézményét, az alkalmazhatja az írásbeli szavazást.

A változás az, hogy most lehetőség van minden érdemi kérdésben írásos szavazással dönteni, ha az alapszabály nem tartalmaz erre vonatkozóan rendelkezést, de kidolgozandó mindennek elektronikus megvalósítási módja (hardver, szoftver stb.), feltételek biztosíthatósága. Ehhez ki kell dolgozni az elektronikus levélben történő szavazás feltételeit, akár egy vegyes megoldással történő írásos szavazás kialakíthatóságával.

Ez a megoldás csak öt főig kötelező ott, ahol a feltételek adottak, illetve tíz tagig már csak akkor, ha a tagok szavazati jog szerinti többsége ezt kéri, ezen taglétszám felett pedig csak akkor, ha ezt az ügyvezetés kezdeményezi, nyilván a feltételek meglétének és a kivitelezhetőségnek a pontos tudatában.

A rendelet 4.§-a tartalmazza a közgyűlés tartása nélküli döntéshozatalra vonatkozó részletszabályokat.

2.) A változásról szóló kormányrendelet 5. §-ban meghatározottak szerint a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben - a következő pontban meghatározott korlátozásokkal - a jogi személy ügyvezetése határoz.

Ennek alapján a lakásszövetkezetek és az érdekképviseletek esetében is ez lehet a megoldás, ugyanis az igazgatóságok elnökségek, illetve az ügyvezető elnök is ezt már meg tudják valósítani, az igazgatósági, elnökségi tagok közötti elektronikus kommunikáció már adott lehet, biztosítható, tehát a technikai, fizikai feltételek itt már jellemzően adottak, vagy megteremthetőek.

3.) A lakásszövetkezet ügyvezetése

5. §. (2)
a) az alapszabályt nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,

b) jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,

Értelmezve a fentieket azt látjuk, hogy az ügyvezetési döntéshozatalt korlátozó rendelkezések teljesen észszerűek, nyilván a fentiekben meghatározott döntések meghozatala fel sem merülhet normális logika alkalmazásával ügyvezetési hatáskörben. 

5. §. (4)
A jogi személy ügyvezetése az előző pont szerinti döntést csak akkor hozhat, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ha a jogi személynek a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.

Az a javaslat, hogy az igazgatósági, elnökségi (ügyvezetési) a döntéshozatal előtt, a dokumentációt és a határozati javaslatokat megküldi a tagság részére, hiszen különben nem is állhat elő az a lehetőség, hogy a tagság ezt a megoldást vitassa.

4.) A számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha beszámolóról az előző pont alapján a jogi személy ügyvezetése határoz. Ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a jogi személy ügyvezetése a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet. A jogi személy ügyvezetésének előző pont szerinti döntése a döntéshozó szerv határozatának minősül, és e rendelet eltérő rendelkezése hiányában végrehajtható. A jogi személy ügyvezetése az előző pont szerinti döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.

Az előző szerint meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A jogi személy ügyvezetése köteles - a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével - megtenni mindent annak érdekében, hogy az előző szerinti döntésekről a tagok tájékoztatást kapjanak. Ha a jogi személyre vonatkozó előírás a döntéshozó szerv határozatának vagy az üléssel összefüggő egyéb iratnak a közzétételéről vagy a nyilvántartó bírósághoz való benyújtásáról rendelkezik, a jogi személy ügyvezetésének e § szerint hozott döntését kell közzétenni, valamint benyújtani.

A fenti rendelkezések különösebb magyarázatot nem igényelnek. A jogalkotó az ügyvezető szerv döntéseinek utólagosan az ügydöntő szerv elé vitelét kötelezően előírja a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül, de előírja, hogy addig amig ez a döntéshozatal meg nem történik ezek a döntések érvényesek, ezek alapján a közzétételi, letétbehelyezési kötelezettségek teljesíthetők és teljesítendők, illetve az ügyvezető szerv tagjai felelnek ezért a döntésekért a jogi személlyel szemben (egyébként is ugyanígy felelnek), valamint a döntésekről, ahogy lehet elektronikusan a tagságot tájékoztatni kell.

Nyilvánvalóan ott, ahol eddig is elektronikus volt a tájékoztatás ez nem probléma, azt gondoljuk, hogy ahol eddig levélben történt ott ez a megoldás továbbra is alkalmazható (de lehet akár az elektronikus megoldással is kombinálni mindezt), illetve ahol az adott jogszabályi előírás egyéb megoldást enged, nyilvánvalóan a szükséges óvintézkedések betartása mellett, ott továbbra is mód lesz a kifüggesztésre, illetve a postaládákba történő eljuttatásra is.

5.) Szintén alapvető jelentőségű rendelkezéseket tartalmaz a rendelet 6. §-a, miszerint jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve (a továbbiakban együtt: testület) üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja.

Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy az eltér az e rendeletben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (email) is történhet.


A fenti rendelkezések jelölik ki tulajdonképpen az igazgatóságok, elnökségek, felügyelő bizottságok számára veszélyhelyzet idejére alkalmazandó célszerű eljárásrendet, oly módon, hogy felhatalmazást ad a rendelet mindennemű elektronikus egyeztetésre és döntéshozatalra, bármilyen elektronikus eszköz igénybevételének az alkalmazásával, de akár egyszerűen az elektronikus levélben történő kapcsolattartás útján is. Ilyen esetekben, ha ez a kérdés nincs az alapszabályban rögzítve, akkor ennek szabályait ki kell találni. Mindenkinek el kell döntenie, hogy milyen megoldást választ, de a legegyszerűbb megoldás itt a legcélravezetőbb, azaz az internetes kapcsolattartás, ami nem zárja ki a bármilyen elektronikus hírközlő eszköz útján vagy telefonon történő egyeztetést, de alapvetően ledokumentálni a határozati javaslatokat az ezek alapjául szolágló dokumentációt (előterjesztéseket) kell, és azt hogy a megadott határidőben ezek tartalmára ki hogyan szavazott, illetőleg, ha voltak az anyag ismeretében kérdések, akkor ezeket és az erre adott válaszokat kell (lehet) csak rögzíteni. Ezt, ahol van elektronikus kapcsolattartás e-mailben, már meg is lehet valósítani. Ahol konkrétan valamilyen elektronikus továbbító eszköz útján üléseket is kívánnak tartani, ott lehet alkalmazni a pl. a skype-t, vagy a zoom-t, vagy egyéb más ilyen alkalmazásokat, de ezek körülírása, szabályaik megalkotása a jelen helyzetben nehézkesnek problematikusnak tűnik. Ott, ahol 3, maximum 5 ember kell, hogy kapcsolatban álljon - az FB képviselőjét is beleértve, ott ez a megoldás is működhet ott, ahol nagyobb létszámról van szó a technikai megvalósítás már okozhat problémákat.

Még egyszer hangsúlyozzuk, ha az előterjesztés, határozati javaslat, döntés dokumentálva van, a mögöttes egyéb kérdések egyeztetések megtörténhetnek bárhogyan ezek rögzítése nem szükséges, ezért egyszerűbb a sima e-mailben történő kapcsolattartás és döntés alkalmazása és dokumentálása.

6.) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testület tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a tag az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra. A határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a többi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy személy is jogosult. Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg - kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja (visszahívás, cselekvőképesség korlátozása, összeférhetetlenség bekövetkezte és értelemszerűen a halála) szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, - a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni. Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozatalára az 1/6. pont alkalmazása esetén a jogi személy ügyvezetése is jogosult.

A lakásszövetkezetek számára az egyik alapvető problémát a beszámoló elfogadása jelentette, erre a kormányrendelet szerint az igazgatóságoknak, elnökségeknek lesz lehetősége!

Ha valaki kiesik egy testületből, akkor a többiek jogosultak dönteni továbbra is akkor is, ha a létszám a törvényben, vagy az alapszabályban meghatározott minimum alá csökken, illetve, ha lejár a mandátum a veszélyhelyzet fennállása alatt, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követő napig az mégis fennmarad, addig az adott vezető tisztségviselő, tisztségviselő jogosult és köteles tovább működni, a feladatát ellátni. Mindebből az is következik, hogy ezek a helyzetek a határidőbeli csúszások nem lesznek szankcionálhatóak.

A folyamatban lévő törvényességi felügyeleti és cégváltozás bejegyzési eljárások (de ideérthetők az esetlegesen meginduló további törvényességi felügyeleti eljárások is, ahol a cégbíróság kötelezésként közgyűlés, küldöttgyűlés megtartását írja elő. Ezt a problémakört a tárgyi rendelet nem kezeli. 

7.) A jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat - ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is - minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik. A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a tag jogi személy, a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni. A természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell. Az e pont szerinti, elektronikus üzenetben foglalt nyilatkozat elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minősül. Ezek a rendelkezések vonatkoznak az az egyszemélyes döntéshozatali konstrukció esetén az adott jogi személy egyéb szerveivel való kapcsolattartásra is.

A fenti rendelkezések szerencsére egyértelműek, ezek alapján egy magánszemély tag e-mailben megküldött nyilatkozata, ha belőle a személye beazonosítható hivatalosan is jognyilatkozatnak minősül, míg egy jogi személy esetébe ehhez fokozott biztonságú elektronikus aláírás, vagy AVDH (azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel) történő aláírás kell. Ez a szolgáltatás mindenki számára elérhető, akinek van ügyfélkapuja, cégkapuja tehát ezt az egyszerű megoldást akár magánszemélyek is használhatják, de számukra ezt a rendelet kötelezettségként nem írja elő.

8.) A jogi személy döntéshozó szerve vagy ügyvezetése e rendelet rendelkezéseinek megfelelően hozott határozata bírósági felülvizsgálata során az érintett határozat bírósági hatályon kívül helyezésére annak létesítő okiratba ütközése miatt nem kerülhet sor, ha a határozat kizárólag a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazása miatt ütközik a létesítő okiratba.

A rendelet a határozatok bírósági felülvizsgálata körében kizárja azt a lehetőséget, hogy a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazására tekintettel kerüljenek határozatok megsemmisítésre. Magyarul a veszélyhelyzet alatti Közgyűlési, küldöttgyűlési és igazgatósági döntések alapszabályba ütközése nem vezethet az adott határozat hatályon kívül helyezéséhez. Természetesen ez a rendelkezés a veszélyhelyzet után az eredeti szabályok szerint összehívott küldöttgyűlések, közgyűlések döntéseire már nem lesz érvényes.

Továbbküldöm a cikket >>>
 

További híreink
 
Eladtam a lakásomat – Visszajár-e a felújítási alapba befizetett, de fel nem használt összeg?
2021. április 12.
 
penz.jpgHiába törnek be az új anyagok, technológiák a társasházi felújítások piacára, ha a lakóközösség nem vevő azok finanszírozására, mert a takarékosság illúzióját keltve inkább a toldozás-foltozás mellett dönt.
 
Elhunyt számvizsgálók, tulajdonosok, tehetetlen közös képviselők: COVID-19 a társasházkezelésben
2021. március 18.
 
maszkos.jpgAz egyik népszerű közösségi oldalon a társasházkezelők osztották meg a tapasztalataikat a COVID-19 vírus munkájukra gyakorolt hatásairól.
 
https://www.tht.hu/?mid=subscribe

 
eKözgyűlés a társasházban
2021. március 17.
 
Online közgyűlésMíg az oktatás, az egyesületek, gazdasági társaságok és a bíróságok is online közgyűlhetnek és működhetnek, addig a társasházakra mintha már megint senki nem gondolt volna. Pedig az elektronikus közgyűlés lehetősége nagyon sok társasház működését megkönnyítené.
 
Közgyűlés nincs, de a közös döntés lehetősége adott
2021. március 16.
 
meeting1.jfifA COVID miatti kényszerű kijárási korlátozások idején sokan felújításra lakásszépítésre vállalkoznak ezekben az időkben. A társasházakban élőknek ez több kötöttséget jelent, mint a családi házban lakóknak, különösen, ha közös területeket is érintenek a munkák vagy, ha más ügyekben közösen kell dönteniük, mert az ezekhez szükséges közgyűléseket törvényesen nem lehet megtartani.
 
https://otpbusiness.hu/tarsashazipalyazat/

 
Dén Mátyás András: A társasházak 5 legnagyobb problémája
2021. március 11.
 
denmatyas.jpgA társasházaknak 5 fő problémája van Magyarországon: a rossz általános műszaki állapot, a fragmentált, töredezett tulajdonosi szerkezet, a bankok hitelezési hajlandósága, a rossz társasházi törvény és sok helyen a professzionális társasházkezelés hiánya - hangzott el Dén Mátyás Andrástól, a Proptech Digital Investment Zrt. vezérigazgatójától a PP Konferenciaközpont, Biznisz az ingatlanban című online konferenciáján.
 
Életveszélyes társasházi elektromos hálózatok – Kötelező felülvizsgálatok, halogatott felújítások
2021. március 8.
 
elektromosszekreny.jfifRégi építésű társasházakban, vagy a 60-as, 70-es években épült lakótelepeken legtöbbször már elavultak az elektromos vezetékek. A tulajdonosok viszont többnyire csak akkor hajlandóak foglalkozni a felújítással, ha már az újonnan megvásárolt villamos berendezéseiket sem tudják gond nélkül működtetni.
 
http://www.tht.hu/index.php?mid=newsview&id=986

 
dr. Bék Ágnes, a TTOE elnökének levele Varga Mihály és dr. Varga Judit minisztereknek
2021. március 3.
 
bekagnestht.jpgdr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke levélben fordult dr. Varga Judit Igazságügyi Miniszterasszonyhoz és a Varga Mihály Pénzügyminiszterhez az 502/2020. (X1.16.) kormányrendelet kiegészítésének kérelmével annak érdekében, hogy a 2020. évi beszámolást és a 2021. évi tervezést írásbeli szavazással is el lehessen fogadtatni a társasházakban.
 
Milliós közös költség tartozás, korlátozott közmű szolgáltatások egy egri társasházban
2021. március 1.
 
fejfajas3.jpgDrámai a helyzet az egyik egri társasházban, ahol a tulajdonosok egy része már egyáltalán nem fizet közös költséget, százezres, milliós tartozásokat halmoztak fel. Az épületet ugyan nemrég szigetelték, de az ahhoz szükséges „beugrót" is a többiek fizették a tartozók helyett. A Kossuth Rádió Napközben című műsorának társasházi blokkjában elhangzott riportban csak úgy záporoznak a kérdések.
 
Május 23-tól kezdődhetnek a közgyűlések?
2021. február 24.
 
meeting.jpgA február 17-ei hírlevelünkben és a THT február 19-én megjelent számában még arról számolhattunk be, hogy visszavonásig érvényes a 502/2020, (XI. 16) kormányrendelet, de a február 22-én megjelent 80/2021. (II. 22.) kormányrendelet alapján felcsillan a remény, hogy május 23-tól végre elkezdődhetnek a közgyűlések.
 
Megjelent a megújult THT január-februári száma!
2021. február 23.
 
tht202101cimlap.pngA Társasházi Háztartás szaklap megújulása újabb szakaszba érkezett: az arculati ráncfelvarrást követően a tartalomgyártást illetően is fejlődési pályára állítottuk a kiadványt.
 
Milyen közgyűlési szavazati arány szükséges egy társasházi felújításhoz?
2021. február 22.
 
felujitas.jpgA hazai társasházak fele felújításra szorul, de mindig kérdés, hogy mit, mikor és hogyan hozzanak helyre a tulajdonosok, a beruházást pedig miből finanszírozzák. A Kossuth Rádió Napközben című műsorának társasházi blokkjában egy egri épület hosszú éveken át tartó, tudatosan tervezett felújításának története körvonalazódik, amiből kiderül az is, hogy ők logikusan a festést-mázolást hagyták a sor végére, amikor már a szigeteléssel, gépészettel, tetőfelújítással és más munkákkal is végeztek.
 
Márciusban se közgyűlés, se THT roadshow
2021. február 17.
 
thtkkn200.pngA tavaly megjelent 502/2020. (XI.17.) Kormányrendeletben február 8-a volt az az időpont ameddig nem lehetett közgyűléseket tartani, közös képviselőt felmenteni és az előző évi elszámolást elfogadtatni írásbeli szavazással, mert az kizárólag közgyűlési hatáskörbe tartozik.
 
Egyre több társasház szorul felújításra – ebben is segíthet az OTP Business
2021. február 17.
 
otp200.jpgAkkor is sok társasház igényelne állagmegóvási beruházásokat, ha a koronavírus járvány nem irányította volna rá a lakóközösségek figyelmét szűkebb környezetükre. Az OTP Business idén ismét összesen 15 millió forint vissza nem térítendő forrással támogatja a Társasházi Pályázatán nyertes lakóközösségeket. A társasházak és lakásszövetkezetek lakói fejlesztési, közösségépítési, biztonsági és állagmegóvási beruházásokkal is pályázhatnak.
 
Használható-e lakásként egy társasházhoz tartozó garázs vagy más funkciójú albetét?
2021. február 16.
 
garazslakas2.jpgSzegeden egy 32 lakásos társasház egyes lakásaihoz 20 négyzetméteres garázsok is épültek, melyek közül az egyikben fodrász műhely működik, egy másik tulajdonosa pedig azzal fordult a közös képviselőhöz, hogy akkor ő is más funkcióra használná. Könyvelőirodát szeretne kialakítani benne.
 
Videókonferencia: Biznisz az ingatlanban
2021. február 15.
 
ingatlankonf.jpg
Szeretettel meghívjuk a BKIK és a PP Konferenciaközpont Biznisz az ingatlanban című konferenciájára, melyen a THT TTOE Szakmai partnerséget vállalt. Tagtársaink, partnereink jelentős kedvezménnyel vehetnek részt videókonferenciánkon.
 
Társasházi perek - ki mire számíthat?
2021. február 9.
 
bekagnestht.jpgHallottunk már kisebb-nagyobb problémákról, összetűzésekről, melyek odáig fajultak, hogy bíróság elé kellett vinni az ügyet. Megdöbbentő, milyen jellegű perek zajlanak/zajlottak az elmúlt időkben társasházak és tulajdonosok, illetve lakók között. Ilyen esetekről kérdeztük Dr. Bék Ágnest, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnökét.
 
A közös képviselő vagy a társasház felelőssége a járófelületek síkosságmentesítése?
2021. február 8.
 
csuszas.jpgIdén eddig nem sok gondot okozott a hóesés, de hétvégére igen kemény téli időjárást jelezek a meteorológusok, így a Kossuth Rádió Napközben című műsorában is felvetődött a kérdés, hogy a közös képviselő vagy a társasházi tulajdonosok vonhatók felelősségre, ha a ház előtt nincs eltakarítva a hó vagy egy baleset következtében megsérül valaki.
 
Társasházi kérdések-válaszok a Kossuth Rádióban
2021. február 1.
 
kossuth.pngJanuár 26-án indult a Kossuth Rádió Napközben című műsorában a műsor, melynek keretében a hallgatók 10:15 és 10:30 között szöveges üzenetekben küldhetik el kérdéseiket a műsorvezetőnek, aki a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnökét dr. Bék Ágnest kérdezi a társasházi problémák megoldási lehetőségeiről.
 
Új időszak kezdődik a fővárosi kéményseprésben
Interjúnk Leikauf Tiborral, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnökével

2021. február 1.
 
leikauf200.jpgAlig pár hete, hogy kiderült, hogy 2021. májusától a katasztrófavédelemhez kerül a fővárosban található társasházi kémények karbantartása, ami új helyzetbe hozza a kéményseprő vállalkozásokat. Az ingyenes szolgáltatás mellett ezentúl a katasztrófavédelem nemcsak, hogy bírságolhat, hanem adatokat is kikérhet a ház tulajdonosairól.
 
Márciusig nem tartható közgyűlés és nem váltható le a közös képviselő sem
2021. január 29.
 
tarsashaz100.jpgMódosították az 502/2020. (XI. 16.) kormányrendelet és az abban jelölt február 8. helyett március 1-ig tart a közgyűlési tilalom is.
 


(c) Társasházi Háztartás 2021 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva