background image

Hírek Magunkról Konferenciák THT előfizetés TTOE Archívum Kapcsolat THT szakmai díjak Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Kérdést teszek fel Gyakori kérdések

   

   

   

Kötelező-e a felújítási alap képzése társasházaknak?
2012. február 26.
 
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást.
 
Kérdés

Nagyon sok fórumon olvasható egy nagyon félremagyarázott mondat. A társasházak részére kötelező-e a felújítási alap? Erre a kérdésre a válasz: nem kötelező, de ajánlott. Ez nézetem szerint nem így van. A felújítási alap képzése kötelező, ez lehet értékpapír, lekötött betét, kincstárjegy, Lakástakarék Kasszában történő megtakarítás stb. A lényeg, hogy elkülönített legyen a társasház gazdálkodásában, és bármikor ellenőrizhető, továbbá kimutatható legyen. Korábban ez úgy működött, hogy a felújítási alapot külön felújítási számlán kellett vezetni. Nos, most a külön számla nem kötelező.

Kérem, ezt az anomáliát a helyére tenni, mert úgy vettem észre mindegyik „szakmai" cikk az Ön mondataira támaszkodva halandzsázik. A pénzintézetek bármilyen kedvező hitel (LTP) vagy pályázat esetén minimum 4 éves felújítási alapra elkülönített megtakarítást kérnek és követelnek. Korábban még meg is határozták a nm/Ft értéket. Az idők múlásával pedig kiegészítették az épület kora, lift van-e benne, adalékokkal.

Válasz

A felújítási alap képzését a társasházi törvény változatlanul nem teszi kötelezővé, de minden társasháznak érdeke, hogy valamilyen formában képezzen tartalékot a kötelező műszaki vizsgálatok elvégzésére, illetve az épületek felújítására. A felújítási alap valóban nem csak külön bankszámlán kezelt pénzösszeget jelent, hanem a közgyűlés döntésének megfelelően lehet értékpapír, előtakarékossági szerződés stb.

Ahhoz azonban, hogy valaki pályázaton vegyen részt, illetve részesülhessen például kamattámogatásban, ahhoz az szükséges, hogy legalább négy év óta megfelelő tartalékot képezzen ilyen célra. (Mivel pályázni nem kötelező, úgy az alap képzése sem az, de nagyon felelőtlen az a közösség amelyik nem hoz létre felújítási alapot)

A felújítási alaphoz kapcsolódó jogszabály az alábbi rendelkezéseket tartalmazza.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdése:

(2) Az e rendelet alapján nyújtható támogatások a következők:

a) lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény,
b) akadálymentesítési támogatás,
c) fiatalok otthonteremtési támogatása,
d) jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása,
e) kiegészítő kamattámogatás,
f) kamattámogatás lakóház felújításra és víziközmű létesítésére,

4. Lakóház-felújítási és víziközmű kamattámogatás

16.§ (1) A felújítási alapképzés (2) bekezdésben előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél vagy a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) szerinti szakosított hitelintézetnél elkülönített számlán történő elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti tulajdonú és a társasház lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszerűsítéséhez, felújításához, hitelintézettől felvett kölcsön kamatának megfizetéséhez a Magyar Állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a támogatás alapjául szolgáló kölcsönügylet első 5 évében a kamat 70%-a, a második 5 évében a kamat 35%-a. E támogatás nem vehető igénybe a „Sikeres Magyarországért" Panel Plusz Hitelprogram keretében nyújtott kölcsön törlesztéséhez.

(2) A társasház lakóépület közös tulajdonban álló, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek felújításához az (1) bekezdésben meghatározott kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke

a) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 15 éven belül: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 8 Ft/m2-nél,

b) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig; felvonó nélküli lakóépület lakásainál 10 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 12 Ft/m2-nél nem kevesebb.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha

a) a társasház vagy a lakásszövetkezet legalább a (2) bekezdés szerinti mértékben alapot nem képez, az alap pénzeszközeit nem hitelintézeti vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézeti elkülönített számlán helyezi el, vagy azt részben vagy egészben nem felújítási munkákra használta fel, vagy

b) a társasház, vagy a lakásszövetkezet az első közgyűlésétől, vagy ha az épület használatbavétele későbbi időpontra esik úgy ettől, vagy az értékesítés céljára épített lakóépület birtokbavételétől számított 90 napon belül az előírt mértékkel az alapképzés megkezdését elmulasztotta,

c) a társasház, vagy a lakásszövetkezet az e § szerinti felújítási alap képzését hitelintézet vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézet által kiállított igazolással legalább 2 évre visszamenőleg, vagy ha a felújítási alap képzésének megkezdésére előírt b) pont szerinti határidő ennél rövidebb, úgy ezen időszakra nem igazolja.

(4) Támogatás a (3) bekezdés b) pontjában foglalt határidő elmulasztása esetén akkor nyújtható, ha a képzés megkezdése időpontjától számított folyamatos és előírt mértékű teljesítés mellett legalább 2 év már eltelt.

(5) E rendelet alkalmazásánál felújítási munkák fogalmára a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 56.§-ának 2.3 pontjában meghatározottak az irányadók.

(6) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján működő vízgazdálkodási társulat útján megvalósuló helyi jelentőségű közcélú közműlétesítményeknek, vagy egyedi szennyvízelvezetés építéséhez a lakosság érdekeltségi hozzájárulásból fedezett munkáihoz felvett hitel kamatainak a törlesztés első öt évében 70%-át, a második öt évében 35%-át - a kölcsönt igénylő társulat helyett - a költségvetés a hitelintézetnek megtéríti, függetlenül attól, hogy a beruházást vagy a beruházás lebonyolítását ki végzi. A kamatkedvezmény számítási alapja legfeljebb az egy éves futamidejű állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét megelőző féléves átlagának 1,3-szerese lehet. A kedvezményes kölcsön összege legfeljebb a halasztott vagy részletfizetéssel teljesítendő lakossági közműfejlesztési hozzájárulás összege, amely a halasztott vagy részletfizetéssel érintett ingatlanonként legfeljebb 200 ezer forint lehet. A kölcsön folyósítása szakaszosan - a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján - történik. Az önkormányzat vagy a társulat által a hitel futamideje alatt a kivitelezést végző szervezettel kötött szerződés alapján - közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés-, felvonulási terület bérlet, adásvétel stb. jogcímen, vagy alvállalkozói munkavégzés során - és a lakossági közműfejlesztési hozzájárulásként beszedett bevételeket negyedévenként a kamattámogatott hitel tőketörlesztésére és kamattörlesztésre kell fordítani. Új települési szennyvízközmű-rendszer megvalósítása esetén a kamatkedvezmény igénybevételének feltétele az önkormányzat arról tett nyilatkozata, hogy a beruházás üzembe helyezésétől számított öt éven belül csatornadíj-támogatásra nem tart igényt. E hitel törlesztését az utolsó folyósítást követő ötvennégy hónapon belül meg kell kezdeni.

(7) A (6) bekezdés szerinti új települési szennyvízközmű-rendszer beruházásnak minősül az a fejlesztés, amelynek keretében az ellátatlan településen szennyvízcsatorna-hálózat épül és/vagy új tisztítómű létesül, vagy meglévő tisztítómű kapacitásbővítése valósul meg.

(8)

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás nem nyújtható az Ltp. szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított alacsony, nem változó kamatozású lakáskölcsönre.

(10) Az (1) bekezdés szerinti kamattámogatott kölcsön igénybevételének feltétele, hogy a társasház, vagy a lakásszövetkezet vállalja, hogy a hitelintézet részére a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes felújítási költség legalább 70%-áról a társasház, vagy a lakásszövetkezet nevére kiállított számlákat legkésőbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja.

2. Lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása

28.§ (1) A panel, a közép-, és nagyblokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb előre gyártott technológia felhasználásával épült lakóépület energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása előirányzatból a következő célokra nyújtható támogatás:

a) nyílászárók energiatakarékos felújítása, vagy cseréje,
b) homlokzatok és födémek utólagos hőszigetelése,
c) épületgépészeti és épületvillamos rendszerek korszerűsítése, felújítása,
d) felvonó-berendezés korszerűsítése, felújítása,
e) a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való esetleges visszatáplálására.

(2) A távhővel ellátott lakóépületek hőfogyasztása szabályozási lehetőségének megteremtésére (a továbbiakban: ÖKO-Program) a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása előirányzatból a következő célokra nyújtható támogatás:

a) a hőleadók egyedi szabályozásához szükséges berendezések (termosztatikus szelepek) lakásonkénti beszerelése,

b) a lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület hőfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas mérőeszközök (hőmennyiségmérők és/vagy költségmegosztók) lakásonkénti beszerelése,

c) az épület közös tulajdonát képező fűtési rendszernek az átalakítása, ezen belül:

1. strangszabályozók beépítése vagy cseréje,

2. az egycsöves fűtési rendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakítása.

29.§ (1) A 28.§ (1) bekezdése szerinti állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 1/3-a, de legfeljebb lakásonként 500 000 forint. A pályázónak saját erőként a bekerülési költség legalább 2/3-át kell biztosítani. Az önkormányzat, mint támogató - az adott épület esetében - részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.

(2) A 28.§ (2) bekezdése szerinti állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 50%-a, de legfeljebb lakásonként 77 000 forint. Az önkormányzat, mint támogató - az adott épület esetében - részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.

29/A.§ A Kormány az ÖKO-Program pályázatkezelő szervezeteként az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú Társaságot jelöli ki.

29/B.§

6. Egycsatornás Gyűjtő Kémények (Termofor Kémények) Felújítási Programja

32/C.§ (1) A Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása előirányzatából vissza nem térítendő támogatás nyújtható a lakóépületében lévő termofor kémények felújításához. Támogatás csak a lakásokhoz tartozó kéményszakaszok felújításához nyújtható. Az egyéb nem lakáscélú helyiségekre jutó kéményszakaszok felújítási költségeihez az állami támogatás nem vehető igénybe.

(2) Az állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 40%-a, de legfeljebb lakásonként 150 000 forint. A pályázónak saját erőként a bekerülési költség legalább 60%-át kell biztosítania. Az önkormányzat mint támogató - az adott épület esetében - részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.

8. A programok közös szabályai

33.§ (1) A 26.§-ban, a 27/A.§-ban, a 27/B.§-ban, a 28.§-ban, a 30.§-ban, a 32/A.§-ban, a 32/B.§-ban, a 32/C.§-ban, valamint a 32/D.§-ban meghatározott előirányzatokat (a továbbiakban: Előirányzat) a miniszter kezeli.

34.§ (1) Az Előirányzatból kizárólag önkormányzatok, egyházak, társasházak és lakásszövetkezetek részére nyújtható támogatás.

(2) Támogatás kizárólag azon pályázó részére és olyan pályázat alapján nyújtható, amely megfelel e rendeletben és a pályázati kiírásban szereplő követelményeknek.

(3) A lakóépületben elhelyezkedő nem lakáscélú helyiségek - üzlet, iroda stb. -, valamint a jogi személyiségű, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlanok tulajdonosaira jutó költségek fedezetére állami támogatás nem vehető igénybe, kivéve a 26. §-ban, a 27/A. §-ban, valamint a 27/B. §-ban foglaltak alapján önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítása esetén.

(4) Az Előirányzatból kell finanszírozni az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes tárgyi és személyi feltételeivel, ellenőrzésével, a pályázati rendszer ismertetésével, közzétételével, valamint a lakásszektort érintő döntéseket megalapozó és eredményeit értékelő kutatásokkal, tanulmányokkal kapcsolatos költségeket.

(5) A tárgyévben szerződéssel lekötött támogatás folyósítása a következő évekre átvihető.

35.§ (1) Az Előirányzatból támogatások kizárólag pályázat útján nyújthatók.

(2)

(3) A pályázati felhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és legalább egy országos terjesztésű napilapban kell a pályázat kiírójának megjelentetnie. A pályázati felhívást a miniszternek az általa vezetett minisztérium internetes honlapján is közzé kell tennie.

(4) A pályázati felhívásnak, illetőleg a pályázati útmutatónak tartalmaznia kell a támogatási célt és az ennek megvalósítását szolgáló jogcímeket, a támogatás elnyerésének feltételeit, az eljárási szabályokat, az éves szinten felhasználható támogatás összegét, a támogatás folyósítására megkötendő szerződés követelményrendszerét, valamint a pályázat benyújtására előírt határidőt, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó dokumentumok, adatlapok és nyilatkozatok listáját, az alkalmazandó költségelvű lakbérszámítás módszerét, a nagyvárosi lakóépülettömb, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítési, felújítási programjának támogatható munkafázisait.

(5)

36.§ (1) Pályázatot - kivéve a nyugdíjasházak és idősek otthona létesítését, a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítését és felújítását, ahol a pályázók a 26. § (1) bekezdésében meghatározott egyházak, valamint az idősek otthona létesítése esetében megyei önkormányzatok is lehetnek - önkormányzatok, társasházak és lakásszövetkezetek nyújthatnak be.

(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt címre kell benyújtani.

(3) Egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de egy pályázatban csak egy támogatási jogcím szerepelhet.

(4) A pályázók - a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával - írásban megállapodást köthetnek olyan természetes személyekkel, illetve a Ptk. 685.§ c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, továbbá egyházi jogi személyekkel (a továbbiakban együtt: együttműködő szerv), amelyek támogatóként vagy vállalkozóként szerepet vállalnak a pályázat tárgyát képező és a létesítéstől számított legalább húsz évig teljes mértékben a pályázó tulajdonában maradó bérlakás üzemeltetésében.

(5) A nyertes pályázatok megvalósítása során kizárólag az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező anyagokat, termékeket lehet felhasználni.

37.§ (1) Több önkormányzat együttesen is nyújthat be pályázatot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázat esetén az önkormányzatoknak egymás között kell megállapodniuk arról, hogy melyik önkormányzat képviseli a pályázókat.

38.§ (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó azonosító adatait,

b) a támogatási jogcím megnevezését, a támogatandó program megvalósítási helyét és időtartamát, a beruházás költségét, a hozzájárulás mértékét, a megvalósítás részletes leírását,

c) a projekt megvalósulásának időigényét, az igényelt támogatás összegét és felhasználásának tervezett ütemét,

d) több önkormányzat összefogása esetén a 37. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodás tényét,

e) együttműködő szervek bekapcsolódása esetén a 36. § (4) bekezdésében meghatározott megállapodás másolati példányát,

f) a lakások bérbeadásának, valamint a lakásfenntartási támogatás feltételeiről szóló önkormányzati rendeletet,

g) a képviselő-testületi határozatot az önkormányzati tulajdonú bérlakásállomány növeléséről, nem önkormányzati pályázat esetén az arra jogosult döntését a nyugdíjasház létesítéséről,

h) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, információkat,

i) új lakás építése esetén az építési telek, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan lakás céljára történő átalakítása esetén az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi másolatát.

(2) A pályázó írásbeli nyilatkozatot köteles csatolni:

a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűségéről, valódiságáról és hitelességéről, a saját források meglétéről,

b) arról, hogy köztartozásmentes, és nem áll adósságrendezési eljárás alatt,

c) a pályázat tárgyának megvalósításához más költségvetési előirányzatból igényelt vagy elnyert támogatásokról (ideértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében kezelt támogatásokat is),

d) annak tudomásulvételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozható,

e) arról a hozzájárulásáról, hogy a pályázat megvalósulásának szabályszerűségét, a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a jogszabályban meghatározott szervek ellenőrizzék.

(3) A 26.§ (1) bekezdése, a 27/A.§ (1) bekezdése, továbbá a 27/B.§ (1) bekezdése szerinti jogcímekre benyújtott pályázat esetén a pályázónak írásban vállalnia kell, hogy a létesítéstől számított legalább 20 évig tulajdonában maradó bérlakásokat, garzonházat, nyugdíjasházat, idősek otthonát a pályázott jogcímnek és a rendeltetésének megfelelően hasznosítja, továbbá a lakóépületet, valamint annak berendezéseit karbantartja, szükség esetén felújítja. A miniszter a pályázó kérelemére - amennyiben a pályázó igazolja, hogy a bérlakást, garzonházat, nyugdíjasházat vagy idősek otthonát a pályázott jogcímnek megfelelően hasznosítani nem tudja - engedélyezi a pályázott jogcímtől eltérő, de a településen felmerült igényeknek megfelelő, az Nytv. 26.§-a szerinti lakcímbejelentési kötelezettséggel járó lakhatási célra történő hasznosítását.

(4) Az önkormányzat, az egyház, illetőleg a társasház és a lakásszövetkezet köteles a támogatással megvalósuló épülettel, lakással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat támogatási jogcímenként elkülönített számlán nyilvántartani, és erről a minisztert a támogatási szerződés szerint tájékoztatni.

39.§ (1) A támogatás nyújtásáról a miniszter dönt.

(2)

(3) A pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, az értékelés legfontosabb szempontjait.

(4) A pályázat eredményéről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban kapnak értesítést.

(5) Az elfogadott pályázatokat a pályázó, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye megnevezésével a miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv internetes honlapján közzé kell tenni.

(6) A pályázat benyújtása előtt megkezdett programra támogatás nem adható. A megkezdés időpontjának építési beruházás esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontját, egyéb program esetén az első pénzügyi kifizetés időpontját kell tekinteni.

40.§ (1) A miniszter vagy megbízottja a támogatói döntés meghozatalától számított 12 hónapon belül támogatási szerződést köt a nyertes pályázóval.

(2) Ha a beruházás megvalósítása során a beruházás költségei a támogatásban részesített pályázatban megjelölt költségeknél alacsonyabbak, az állami támogatás összege ezzel arányosan csökken. Az állami támogatás összege abban az esetben sem nő, ha a pályázónak a beruházás megvalósítása során a pályázatban megjelölthöz képest többletköltségei merülnek fel. Ezt a pályázó saját forrásából finanszírozza.

(3) A támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása vagy a támogatási szerződésben foglalt egyéb kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése, továbbá a 38. § (2) bekezdésében szereplő nyilatkozatok bármelyikének visszavonása vagy az abban foglaltak megszegése esetén a támogatás visszavonható.

(4) A támogatás visszavonása esetén a már igénybe vett támogatás egészét, az igénybevétel napjától a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti kamattal növelt összegben kell visszafizetni.

(5)

41.§ (1) A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott forrásösszetétel szerinti pénzügyi és időbeli ütemezésben, a készültségi fokkal arányosan és utólagosan, pályázó által benyújtott számlák és teljesítést igazoló dokumentumok, illetőleg ezek ellenőrzése alapján történik. A teljesítésigazolásban a pályázó nyilatkozni tartozik arról, hogy a támogatás feltételéül vállalt kötelezettségek a támogatási szerződésnek megfelelően teljesültek, a forrásokat rendeltetésszerűen és maradéktalanul a szerződésben meghatározott feladatra használták fel.

(2) A folyósítás a készpénzben vállalt saját forrás és az állami támogatás arányában történik, a támogatási szerződésben meghatározott feladatok elvégzését követően.

(3) A támogatás folyósítását a Kincstár a miniszter rendelkezése, utalványozása alapján végzi.

(4) A támogatás kifizetése csak akkor rendelhető el, illetve teljesíthető, ha az önkormányzat, társasház, lakásszövetkezet, illetve egyház köztartozásmentesnek minősül, amelyről minden számla benyújtása esetén a pályázónak nyilatkoznia kell. Az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását a köztartozás fennállásáig.

42.§ A támogatott program akkor tekinthető befejezettnek, illetőleg megvalósultnak, ha a támogatási szerződésben megjelölt feladat a szerződésben meghatározottak szerint és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült. Erről a tényről szakmai beszámolóval, bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztva számol be a pályázó a miniszternek.

43.§ (1) A miniszter vagy megbízottja a támogatási szerződés betartását és a támogatás rendeltetésszerű felhasználását, illetve a szerződésben foglaltak teljesítését a helyszínen is ellenőrizheti.

(2) Az önkormányzat, az egyház, a társasház, lakásszövetkezet köteles a támogatás felhasználását ellenőrzés céljából elkülönítetten nyilvántartani.

(3) A pályázat útján elnyert támogatással létrehozott, az önkormányzat tulajdonát képező bérlakásra, garzonházra, nyugdíjasházra, idősek otthonára a miniszter vagy megbízottja kérelmére 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalmat kell feljegyezni a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba. A tilalmat a miniszter vagy megbízottja által kiadott törlési engedély alapján kell az ingatlan-nyilvántartásból törölni.

(4) Az elidegenítési és terhelési tilalom lejáratát követően a bérlakás értékesítése esetén az annak eladásából származó bevételt az önkormányzat csak a tulajdonában lévő lakóépületek üzemeltetésére, karbantartására, korszerűsítésére, felújítására és új bérlakások létesítésére használhatja fel.

IX.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44.§ (1) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstár képviseli, a VIII. fejezet kivételével. A VIII. fejezettel kapcsolatos polgári jogviszonyban a Magyar Államot a miniszter képviseli.

(2) A Kincstár, valamint az önkormányzat jegyzőjének az e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt266 kell alkalmazni. Nem minősül hatósági eljárásnak a 18. § (8) bekezdésében szabályozott ellenőrzés.

47.§ (1) E rendeletnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.)

a) 2.§-ával megállapított 2.§ (5) bekezdés a) pontját, 10.§-ával megállapított 25/C.§-át, és 11.§-ával megállapított 38.§ (3) bekezdését - a Kincstár vagy bíróság által jogerősen elbírált esetek kivételével - a Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre, vagy folyósított támogatásokra is alkalmazni kell,

b) 4.§-ával megállapított 5/C.§ (2) bekezdését, 5.§ (1)-(3) bekezdésével megállapított 16.§ (1), (3), (4) és (10) bekezdéseit, 6.§-sal megállapított 18.§ (12) bekezdését, 7.§-ával megállapított 20.§ (8) bekezdés a) pontját, 8.§-ával megállapított 21.§ (4) bekezdését és 9.§-ával megállapított 24.§ (2), (5), (6) és (10) bekezdéseit a Módr. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr. 3.§-ával megállapított 5/A.§ (2) bekezdését a Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott azon támogatási kérelmekre is alkalmazni kell, melyeknél a szerződéskötési kötelezettség beálltára még nem került sor.

(A jogszabályból csak részleteket tartalmaz a fenti anyag, főleg a társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozó részek kerültek kiemelésre.)

 

A fentiek részletesen bemutatják a pályázati lehetőségeket, a támogatás elnyerésének feltételeit, valamint az elszámolással kapcsolatos tudnivalókat is.
A jogszabály ismerete valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy minden társasház és lakásszövetkezet gondoskodik a rögzített felújítási alap elkülönítéséről a rendelkezésre álló lehetőségek figyelembe vételével.

Továbbküldöm a cikket >>>
 

További híreink
 
Eladtam a lakásomat – Visszajár-e a felújítási alapba befizetett, de fel nem használt összeg?
2021. április 12.
 
penz.jpgHiába törnek be az új anyagok, technológiák a társasházi felújítások piacára, ha a lakóközösség nem vevő azok finanszírozására, mert a takarékosság illúzióját keltve inkább a toldozás-foltozás mellett dönt.
 
Elhunyt számvizsgálók, tulajdonosok, tehetetlen közös képviselők: COVID-19 a társasházkezelésben
2021. március 18.
 
maszkos.jpgAz egyik népszerű közösségi oldalon a társasházkezelők osztották meg a tapasztalataikat a COVID-19 vírus munkájukra gyakorolt hatásairól.
 
https://www.tht.hu/?mid=subscribe

 
eKözgyűlés a társasházban
2021. március 17.
 
Online közgyűlésMíg az oktatás, az egyesületek, gazdasági társaságok és a bíróságok is online közgyűlhetnek és működhetnek, addig a társasházakra mintha már megint senki nem gondolt volna. Pedig az elektronikus közgyűlés lehetősége nagyon sok társasház működését megkönnyítené.
 
Közgyűlés nincs, de a közös döntés lehetősége adott
2021. március 16.
 
meeting1.jfifA COVID miatti kényszerű kijárási korlátozások idején sokan felújításra lakásszépítésre vállalkoznak ezekben az időkben. A társasházakban élőknek ez több kötöttséget jelent, mint a családi házban lakóknak, különösen, ha közös területeket is érintenek a munkák vagy, ha más ügyekben közösen kell dönteniük, mert az ezekhez szükséges közgyűléseket törvényesen nem lehet megtartani.
 
https://otpbusiness.hu/tarsashazipalyazat/

 
Dén Mátyás András: A társasházak 5 legnagyobb problémája
2021. március 11.
 
denmatyas.jpgA társasházaknak 5 fő problémája van Magyarországon: a rossz általános műszaki állapot, a fragmentált, töredezett tulajdonosi szerkezet, a bankok hitelezési hajlandósága, a rossz társasházi törvény és sok helyen a professzionális társasházkezelés hiánya - hangzott el Dén Mátyás Andrástól, a Proptech Digital Investment Zrt. vezérigazgatójától a PP Konferenciaközpont, Biznisz az ingatlanban című online konferenciáján.
 
Életveszélyes társasházi elektromos hálózatok – Kötelező felülvizsgálatok, halogatott felújítások
2021. március 8.
 
elektromosszekreny.jfifRégi építésű társasházakban, vagy a 60-as, 70-es években épült lakótelepeken legtöbbször már elavultak az elektromos vezetékek. A tulajdonosok viszont többnyire csak akkor hajlandóak foglalkozni a felújítással, ha már az újonnan megvásárolt villamos berendezéseiket sem tudják gond nélkül működtetni.
 
http://www.tht.hu/index.php?mid=newsview&id=986

 
dr. Bék Ágnes, a TTOE elnökének levele Varga Mihály és dr. Varga Judit minisztereknek
2021. március 3.
 
bekagnestht.jpgdr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke levélben fordult dr. Varga Judit Igazságügyi Miniszterasszonyhoz és a Varga Mihály Pénzügyminiszterhez az 502/2020. (X1.16.) kormányrendelet kiegészítésének kérelmével annak érdekében, hogy a 2020. évi beszámolást és a 2021. évi tervezést írásbeli szavazással is el lehessen fogadtatni a társasházakban.
 
Milliós közös költség tartozás, korlátozott közmű szolgáltatások egy egri társasházban
2021. március 1.
 
fejfajas3.jpgDrámai a helyzet az egyik egri társasházban, ahol a tulajdonosok egy része már egyáltalán nem fizet közös költséget, százezres, milliós tartozásokat halmoztak fel. Az épületet ugyan nemrég szigetelték, de az ahhoz szükséges „beugrót" is a többiek fizették a tartozók helyett. A Kossuth Rádió Napközben című műsorának társasházi blokkjában elhangzott riportban csak úgy záporoznak a kérdések.
 
Május 23-tól kezdődhetnek a közgyűlések?
2021. február 24.
 
meeting.jpgA február 17-ei hírlevelünkben és a THT február 19-én megjelent számában még arról számolhattunk be, hogy visszavonásig érvényes a 502/2020, (XI. 16) kormányrendelet, de a február 22-én megjelent 80/2021. (II. 22.) kormányrendelet alapján felcsillan a remény, hogy május 23-tól végre elkezdődhetnek a közgyűlések.
 
Megjelent a megújult THT január-februári száma!
2021. február 23.
 
tht202101cimlap.pngA Társasházi Háztartás szaklap megújulása újabb szakaszba érkezett: az arculati ráncfelvarrást követően a tartalomgyártást illetően is fejlődési pályára állítottuk a kiadványt.
 
Milyen közgyűlési szavazati arány szükséges egy társasházi felújításhoz?
2021. február 22.
 
felujitas.jpgA hazai társasházak fele felújításra szorul, de mindig kérdés, hogy mit, mikor és hogyan hozzanak helyre a tulajdonosok, a beruházást pedig miből finanszírozzák. A Kossuth Rádió Napközben című műsorának társasházi blokkjában egy egri épület hosszú éveken át tartó, tudatosan tervezett felújításának története körvonalazódik, amiből kiderül az is, hogy ők logikusan a festést-mázolást hagyták a sor végére, amikor már a szigeteléssel, gépészettel, tetőfelújítással és más munkákkal is végeztek.
 
Márciusban se közgyűlés, se THT roadshow
2021. február 17.
 
thtkkn200.pngA tavaly megjelent 502/2020. (XI.17.) Kormányrendeletben február 8-a volt az az időpont ameddig nem lehetett közgyűléseket tartani, közös képviselőt felmenteni és az előző évi elszámolást elfogadtatni írásbeli szavazással, mert az kizárólag közgyűlési hatáskörbe tartozik.
 
Egyre több társasház szorul felújításra – ebben is segíthet az OTP Business
2021. február 17.
 
otp200.jpgAkkor is sok társasház igényelne állagmegóvási beruházásokat, ha a koronavírus járvány nem irányította volna rá a lakóközösségek figyelmét szűkebb környezetükre. Az OTP Business idén ismét összesen 15 millió forint vissza nem térítendő forrással támogatja a Társasházi Pályázatán nyertes lakóközösségeket. A társasházak és lakásszövetkezetek lakói fejlesztési, közösségépítési, biztonsági és állagmegóvási beruházásokkal is pályázhatnak.
 
Használható-e lakásként egy társasházhoz tartozó garázs vagy más funkciójú albetét?
2021. február 16.
 
garazslakas2.jpgSzegeden egy 32 lakásos társasház egyes lakásaihoz 20 négyzetméteres garázsok is épültek, melyek közül az egyikben fodrász műhely működik, egy másik tulajdonosa pedig azzal fordult a közös képviselőhöz, hogy akkor ő is más funkcióra használná. Könyvelőirodát szeretne kialakítani benne.
 
Videókonferencia: Biznisz az ingatlanban
2021. február 15.
 
ingatlankonf.jpg
Szeretettel meghívjuk a BKIK és a PP Konferenciaközpont Biznisz az ingatlanban című konferenciájára, melyen a THT TTOE Szakmai partnerséget vállalt. Tagtársaink, partnereink jelentős kedvezménnyel vehetnek részt videókonferenciánkon.
 
Társasházi perek - ki mire számíthat?
2021. február 9.
 
bekagnestht.jpgHallottunk már kisebb-nagyobb problémákról, összetűzésekről, melyek odáig fajultak, hogy bíróság elé kellett vinni az ügyet. Megdöbbentő, milyen jellegű perek zajlanak/zajlottak az elmúlt időkben társasházak és tulajdonosok, illetve lakók között. Ilyen esetekről kérdeztük Dr. Bék Ágnest, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnökét.
 
A közös képviselő vagy a társasház felelőssége a járófelületek síkosságmentesítése?
2021. február 8.
 
csuszas.jpgIdén eddig nem sok gondot okozott a hóesés, de hétvégére igen kemény téli időjárást jelezek a meteorológusok, így a Kossuth Rádió Napközben című műsorában is felvetődött a kérdés, hogy a közös képviselő vagy a társasházi tulajdonosok vonhatók felelősségre, ha a ház előtt nincs eltakarítva a hó vagy egy baleset következtében megsérül valaki.
 
Társasházi kérdések-válaszok a Kossuth Rádióban
2021. február 1.
 
kossuth.pngJanuár 26-án indult a Kossuth Rádió Napközben című műsorában a műsor, melynek keretében a hallgatók 10:15 és 10:30 között szöveges üzenetekben küldhetik el kérdéseiket a műsorvezetőnek, aki a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnökét dr. Bék Ágnest kérdezi a társasházi problémák megoldási lehetőségeiről.
 
Új időszak kezdődik a fővárosi kéményseprésben
Interjúnk Leikauf Tiborral, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnökével

2021. február 1.
 
leikauf200.jpgAlig pár hete, hogy kiderült, hogy 2021. májusától a katasztrófavédelemhez kerül a fővárosban található társasházi kémények karbantartása, ami új helyzetbe hozza a kéményseprő vállalkozásokat. Az ingyenes szolgáltatás mellett ezentúl a katasztrófavédelem nemcsak, hogy bírságolhat, hanem adatokat is kikérhet a ház tulajdonosairól.
 
Márciusig nem tartható közgyűlés és nem váltható le a közös képviselő sem
2021. január 29.
 
tarsashaz100.jpgMódosították az 502/2020. (XI. 16.) kormányrendelet és az abban jelölt február 8. helyett március 1-ig tart a közgyűlési tilalom is.
 


(c) Társasházi Háztartás 2021 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva