THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Devizahitelek: Óriási változások a láthatáron!2014. július 4. |
|---|
| Alapjaiban változtatja meg a devizahitelesek kilátásait a Kúria keddi döntése és két hét múlva várható újabb (a korábbiakat is egészen más megvilágításba helyező) jogegységi határozata. A bankoknak kötelezővé válhat a szerződések átszámítása, nemcsak a lakás-, hanem minden más lakossági hitelnél is. Még az árfolyamok terén is lehet változás. |
|
Nemcsak a jelzáloghiteleseknek, hanem minden fogyasztási kölcsönt felvett devizahitelesnek visszajárhat az árfolyamrés - írtuk meg a Kúria keddi döntését követő sajtótájékoztató (képünkön) alapján. Az adósok szempontjából azonban ennél is jelentősebb fejlemények várhatóak. A Kúria Polgári Kollégiuma (PK) június 16-án több fontos pontban dönt majd. Jogegységi határozatot hoznak az árfolyamrés mellett (ez a mostani - hangsúlyozottan egyedi ügyben hozott - döntés alapján borítékolhatóan kedvező lesz az adósoknak) arról is: tisztességtelen-e az a gyakorlat, hogy az árfolyamkockázatot a bankok kizárólag az adósokra terhelik. Ugyancsak vizsgálják, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás milyen körülmények között nem felel meg az átláthatóság követelményének, de az árfolyamkockázat esetleges tájékoztatási hiányosságainak tisztességtelenségét is. Az igenlő válaszok minden esetben semmisséget eredményeznek. A PK vezetője egyértelművé tette, hogy a jogegységi határozat minden fogyasztói szerződésre (tehát a deviza alapú személyi kölcsönökre, autóhitelekre és lízingekre is) vonatkozik majd. (Kérdés persze, hogy mit dönt a kormány.) Elszámolást azok az adósok is kérhetnének, akik már kifizették kölcsönüket. Némi bizonytalanság még az elévülési idővel kapcsolatban látszik. Az MNB öt éves időtartammal kalkulál, a Ptk. azonban azt mondja ki, hogy ha a követelést a jogosult menthető okból (például mert fogalma sem volt arról, hogy ezt megtehetné - a szerk.) nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. A törvény szerint az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már letelt.A bíróságok előtt levő devizahiteles perek 95 százaléka úgynevezett megállapítási eljárás - mondta az Azénpénzem.hu érdeklődésére Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője. A jogász hangsúlyozta, hogy a semmisség a közhiedelemmel ellentétben nem azt jelenti, hogy az adósoknak ne kellene visszafizetniük a hitelt. Abban az esetben ráadásul (a jogi képviselők ezt állítják be abszolút győzelemként), amikor nem hozható helyre a szerződés, akkor visszamenőleges hatállyal fel kell számolni a jogviszonyt, tehát azonnal lejárttá válik minden tartozás. Elszámolási módra akadhat minta A Kúria éppen ezért törekedett arra, hogy találjon olyan elszámolási módot, ami nem bírói mérlegelésen múlik, hanem törvényi alapja van. Az árfolyamrés esetében a Polgári Törvénykönyv egyik passzusában erre rá is leltek. Erre alapozva mondták, hogy a Magyar Nemzeti Bank deviza középárfolyama alapján kell számolni (a devizahiteleket vételi árfolyamon nyújtották a bankok, a törlesztéshez pedig eladási árfolyamot számoltak, 2010 óta azonban már kötelező a középárfolyam alkalmazása). Ha ugyanezt az analógiát vennék alapul a várható jogegységi döntésnél, akkor a felszámítható kamatok terén is érdekes helyzet állhatna elő. Legalábbis akkor, ha a kamatalkalmazást teljes egészében tisztességtelennek találnák. A jelenleg hatályos Ptk. szerint ugyanis idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat (a svájci frank irányadó kamata 2007-ben még 2,5 százalék volt, mostanra pedig 0,2 százalékra esett). A késedelemre pluszban ennek egyharmadát lehet felszámítani. Zuhanó kamatok esetén nem mellékes, hogy további rendelkezésként a törvény szerint kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Korábbi számításainkban - az akkori állásnak megfelelően - az árfolyamrés- és a kamatemelés hatásának visszafizetésével kalkuláltunk. Az a havi törlesztőt 15 százalékkal csökkentette volna. A tét azonban azóta jócskán megemelkedett. Ma már a teljes árfolyamrés visszajárhat, a Kúria - mint azt Wellmann be is jelentette - megváltoztatja tavaly nyári döntését (amiben még csak az emelést találták jogszerűtlennek). Nagyon nagy kérdés, hogy a kamatokról hogyan határoznak. Az adósok számára azonban a legnagyobb jelentősége annak van, hogy az egyoldalúan az adósra hárított árfolyamkockázatról milyen döntés születik. Akárhogy is lesz, az már biztos, hogy az adósok számára kedvező irányban mozdult el az ügy. A menetrend szerint június 16-án megszületik a jogegységi döntés, erre alapozva hozhat a kormányzat jogszabályt. Ezt követően Wellmann szerint a bankok átszámolják a szerződéseket, ami okafogyottá teszi a pereket. Nagy részük meg is szűnik majd. (Az ügyvédeknek esetenként több százezer forintot fizető pereskedők mindenesetre ennyivel járhatnak rosszabbul a többieknél, bár az azért nem hallgatható el, hogy nélkülük aligha jutottak volna el idáig a folyamatok.) Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát. azenpenzem.hu/B. Varga Judit |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházi törvény hatályos módosításait a szakma túlnyomó része már ismeri: az alapító okirat közös tulajdont érintő változtatásaihoz immár kétharmados többség szükséges. A szabályozás azonban nem állt meg itt. A háttérben az ingatlan-nyilvántartási törvény is módosult, amely több ponton érinti a közös képviselők gyakorlati feladatait. Az alábbiakban a legfontosabb új rendelkezésekből válogatunk, közérthető magyarázatokkal. 
Az eINGATLAN 2025 webinar és konferencia nyitó előadását Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója tartotta. A lakás- és ingatlanpiac tűzvédelmi kihívásait tekintette át, különösen a bérbeadás és eladás során fennálló kötelezettségekre koncentrálva. 
A társasházunk közös képviseletét ellátó X Kft.-t a társasház helye szerint illetékes Jegyző - tulajdonostárs által indított törvényességi és felügyeleti eljárás eredményeként - ún. törvényességi felhívásban intézkedésekre szólította fel. A Kft. a felhívás kibocsátásának napján 30 napos határidővel felmondta a társasház közös képviseletét. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Bár a társasházi képviselők regisztrációjára megszabott május 1-jei határidőt végül meghosszabbították, ez nem jelenti azt, hogy a társasházi törvény új előírásai háttérbe szorultak volna. A regisztrációs kötelezettség minden társasházra vonatkozik, és a hatósági ügyintézés során már most is számos esetben elvárás a regisztrált státusz igazolása. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője konferencia-előadásában a közös képviselők nyilvántartásba vételének célját, jogi hátterét és gyakorlati lebonyolítását ismertette, kiemelve azokat a szempontokat, amelyek a határidő meghosszabbítása után is változatlanul érvényesek. 
Az energiahatékonysági beruházásokat ösztönző szabályok a társasházi lakástulajdonosoknak is kedvezhetnek. Mostantól kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válik, hogy mennyi pénzbeli ellenszolgáltatás járhat egy-egy jól dokumentált, hitelesített lakásfelújítás után. Ráadásul a nagyvállalatoknak előírt energiamegtakarítás egy jelentős részét kötelező lesz lakóépületek felújítása révén elérni - ami tovább növelheti a lakossági érdekeltséget. 
A Pest Vármegyei Főügyészség kilenc ingatlanközvetítő céggel szemben indított közérdekű pert a fogyasztói jogokat sértő, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A perek tétje nem csupán az érintett vállalkozások gyakorlata, hanem a jövőben alkalmazható szerződésminták jogszerűsége is. 
Kevés olyan pénzügyi esemény volt a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely akkora társadalmi feszültséget és hosszú távú következményeket okozott volna, mint a devizahitelek kérdése. A 2000-es évek elején és közepén a lakosság tömegesen fordult az akkor vonzónak tűnő svájci frank és euró alapú kölcsönök felé. 
2025. július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény. Az új szabályozás hátterében az a társadalmi és politikai szándék áll, hogy a települések - különösen a túlzott népszerűség miatt átalakuló üdülőövezetek - saját hatáskörben dönthessenek a fejlődés üteméről és irányáról, sőt akár arról is, ki költözhet be és ki nem. 
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban. 
A törvény által elvárt regisztrációt, két évente újra és újra meg kell ismételni, még abban az esetben is, ha a közös képviselőt újra választják, azaz a személye nem változik? - az olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtását szabályozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagál. A változások célja, hogy pontosabb eligazodást nyújtsanak a közös tulajdon használatának bejegyzésétől kezdve a társasházi alapító okirat módosításán át egészen a végrehajtási jogok bejegyzéséig. A módosítás egyúttal összhangot teremt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályaival is. 
Az SZMSZ-ben általános szabályokon túl van arra lehetőség, hogy a házban lévő üzletek esetében (melyek nem a társasház tulajdonában vannak) meghatározásra kerüljön, hogy pl. alkoholt is forgalmazó üzlet nem nyitható? A lakások esetében lehetséges olyan szabályt hozni, hogy airbnb-hez a közgyűlés hozzájárulása szükséges? 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásszövetkezetben az Alapszabályon kívül csak Házirend, Tűzvédelmi Szabályzat és Kameraszabályzat van. Szükséges a működéshez ezeken kívül más szabályzatok megalkotása is? Olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
