Nemcsak a jelzáloghiteleseknek, hanem minden fogyasztási kölcsönt felvett devizahitelesnek visszajárhat az árfolyamrés - írtuk meg a Kúria keddi döntését követő sajtótájékoztató (képünkön) alapján. Az adósok szempontjából azonban ennél is jelentősebb fejlemények várhatóak. A Kúria Polgári Kollégiuma (PK) június 16-án több fontos pontban dönt majd. Jogegységi határozatot hoznak az árfolyamrés mellett (ez a mostani - hangsúlyozottan egyedi ügyben hozott - döntés alapján borítékolhatóan kedvező lesz az adósoknak) arról is: tisztességtelen-e az a gyakorlat, hogy az árfolyamkockázatot a bankok kizárólag az adósokra terhelik. Ugyancsak vizsgálják, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás milyen körülmények között nem felel meg az átláthatóság követelményének, de az árfolyamkockázat esetleges tájékoztatási hiányosságainak tisztességtelenségét is. Az igenlő válaszok minden esetben semmisséget eredményeznek.

A PK vezetője egyértelművé tette, hogy a jogegységi határozat minden fogyasztói szerződésre (tehát a deviza alapú személyi kölcsönökre, autóhitelekre és lízingekre is) vonatkozik majd. (Kérdés persze, hogy mit dönt a kormány.) Elszámolást azok az adósok is kérhetnének, akik már kifizették kölcsönüket. Némi bizonytalanság még az elévülési idővel kapcsolatban látszik. Az MNB öt éves időtartammal kalkulál, a Ptk. azonban azt mondja ki, hogy ha a követelést a jogosult menthető okból (például mert fogalma sem volt arról, hogy ezt megtehetné - a szerk.) nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. A törvény szerint az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már letelt.A bíróságok előtt levő devizahiteles perek 95 százaléka úgynevezett megállapítási eljárás - mondta az Azénpénzem.hu érdeklődésére Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője. A jogász hangsúlyozta, hogy a semmisség a közhiedelemmel ellentétben nem azt jelenti, hogy az adósoknak ne kellene visszafizetniük a hitelt. Abban az esetben ráadásul (a jogi képviselők ezt állítják be abszolút győzelemként), amikor nem hozható helyre a szerződés, akkor visszamenőleges hatállyal fel kell számolni a jogviszonyt, tehát azonnal lejárttá válik minden tartozás.

Elszámolási módra akadhat minta

A Kúria éppen ezért törekedett arra, hogy találjon olyan elszámolási módot, ami nem bírói mérlegelésen múlik, hanem törvényi alapja van. Az árfolyamrés esetében a Polgári Törvénykönyv egyik passzusában erre rá is leltek. Erre alapozva mondták, hogy a Magyar Nemzeti Bank deviza középárfolyama alapján kell számolni (a devizahiteleket vételi árfolyamon nyújtották a bankok, a törlesztéshez pedig eladási árfolyamot számoltak, 2010 óta azonban már kötelező a középárfolyam alkalmazása).

Ha ugyanezt az analógiát vennék alapul a várható jogegységi döntésnél, akkor a felszámítható kamatok terén is érdekes helyzet állhatna elő. Legalábbis akkor, ha a kamatalkalmazást teljes egészében tisztességtelennek találnák. A jelenleg hatályos Ptk. szerint ugyanis idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat (a svájci frank irányadó kamata 2007-ben még 2,5 százalék volt, mostanra pedig 0,2 százalékra esett). A késedelemre pluszban ennek egyharmadát lehet felszámítani. Zuhanó kamatok esetén nem mellékes, hogy további rendelkezésként a törvény szerint kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

Korábbi számításainkban - az akkori állásnak megfelelően - az árfolyamrés- és a kamatemelés hatásának visszafizetésével kalkuláltunk. Az a havi törlesztőt 15 százalékkal csökkentette volna. A tét azonban azóta jócskán megemelkedett. Ma már a teljes árfolyamrés visszajárhat, a Kúria - mint azt Wellmann be is jelentette - megváltoztatja tavaly nyári döntését (amiben még csak az emelést találták jogszerűtlennek). Nagyon nagy kérdés, hogy a kamatokról hogyan határoznak. Az adósok számára azonban a legnagyobb jelentősége annak van, hogy az egyoldalúan az adósra hárított árfolyamkockázatról milyen döntés születik.

Akárhogy is lesz, az már biztos, hogy az adósok számára kedvező irányban mozdult el az ügy. A menetrend szerint június 16-án megszületik a jogegységi döntés, erre alapozva hozhat a kormányzat jogszabályt. Ezt követően Wellmann szerint a bankok átszámolják a szerződéseket, ami okafogyottá teszi a pereket. Nagy részük meg is szűnik majd. (Az ügyvédeknek esetenként több százezer forintot fizető pereskedők mindenesetre ennyivel járhatnak rosszabbul a többieknél, bár az azért nem hallgatható el, hogy nélkülük aligha jutottak volna el idáig a folyamatok.)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

azenpenzem.hu/B. Varga Judit

November 21-én már a X. KKN és Társasházi Expót szervezi meg a Társasházi Háztartás szaklap és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete, melyen minden kétséget kizáróan az eddigi leghúsbavágóbb téma, a lakóközösségi képviselők kötelező regisztrációja és az azzal kapcsolatos teendők köré szerveződik. Megfejtjük azt is, hogy miből táplálkozik az a megközelítés, hogy akár 5 milliós bírságok is kiszabhatók a közös képviselők részére.

A THT szaklap szerkesztősége és a TTOE információs központ telefonon munkanapokon 9-13 óra között áll az érdeklődők rendelkezésére.

A programtól függetlenül indul majd egy a Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásnak növelését célzó hitel elnevezésű uniós hitelprogram is.

A konferencia 2014. szeptember 25-én 9.30 órai kezdettel kerül megrendezésre Budapesten, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Krisztina krt. 99. VII.emeleti konferencia-termében
Részvételi regisztráció : badics.bernadette@bkik.hu

A napelemes áramtermelés és a LED-es világítástechnológia volt a slágertéma az OTP Bank 2014-es társasházi pályázatán. Az OTP Bank június 30-án zárult kiírására összesen 1100 társasház jelentkezett, s a pénzintézet három kategóriában összesen 8,8 millió Ft vissza nem térítendő támogatással segíti az öngondoskodást választó lakóközösségeket fejlesztési elképzeléseik megvalósításában. A fokozódó érdeklődés azt jelzi, hogy a lakóközösségek egyre tudatosabban keresik a külső forrásokat beruházási terveik megvalósításához. - hangsúlyozzák az OTP Business szakértői.

Az év legnagyobb társasházi rendezvényére, több mint 700 közös képviselőt, intézőbizottsági tagot, számvizsgáló, illetve lakásszövetkezeti vezetőt várnak a szervezők, s minden bizonnyal hasonló kép tárul majd a látogatók elé, mint a tavalyi KKN-en készült panoráma fotón.