THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Adóbevallás halasztása: fontos kérdést tisztázott a PM államtitkára2020. május 10. |
|---|
| A veszélyhelyzet egyik legnagyobb adókönnyítése szerint a beszámolót és az ahhoz kapcsolódó éves bevallásokat elegendő szeptember 30-ig elkészíteni és beküldeni, sőt az adót is eddig az időpontig kell megfizetni - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. |
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A változás nemcsak mintegy 600 ezer cégnek és szervezetnek jelent könnyebbséget, hanem több tízezer könyvelőnek és a könyvvizsgálóknak is. A kormány ezzel is segíteni kívánja a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat és a munkahelyek védelmét - hangsúlyozta az államtitkár. A kormány a veszélyhelyzetben - az elektronikus eszközök használatát engedélyezve - egyszerűsített a cégek, szervezetek testületi üléseinek megtartására vonatkozó szabályain. Az éves beszámolók elkészítése azonban még így is jelentős adminisztrációs terhet jelent, elkészítésük és elfogadásuk, illetve a könyvelőkkel, a könyvvizsgálókkal az egyeztetés a koronavírus-járvány miatt lényegesen bonyolultabbá, nehezebbé vált. A kormány ezért döntött a határidő szeptember végéig történő elhalasztásáról - mondta Izer Norbert az MTI szerint. Az egészségvédelmi szempontok mellett, az intézkedés gyakorlati hatása is számottevő, és nagy anyagi segítséget is jelent a cégeknek. Összességében ugyanis a Pénzügyminisztérium számítása szerint 200 milliárd forint marad négy hónappal tovább az érintetteknél - összegezett az államtitkár. Egyszerű Az adókönnyítő szabály rendkívül egyszerű - mondta Izer Norbert. A beszámolót és az ahhoz kapcsolódó bevallásokat elegendő szeptember 30-ig elküldeni. Az ötféle bevallás mellett a transzferár-dokumentációt is elég szeptember végén benyújtani. A határidő halasztás természetesen az öt adófajta későbbi megfizetésére is vonatkozik. Vagyis a cégeknek a társasági adót, a kisvállalati adót, az innovációs járulékot, az energiaellátók jövedelemadóját és a helyi iparűzési adót szeptember 30-ig kell befizetni az államkasszába - sorolta az államtitkár. A kedvező szabályok az eltérő üzleti éves adózókra is vonatkoznak akkor, ha a beszámoló közzétételi kötelezettségük április 22. és szeptember 30. között esedékes. A beszámoló készítési határidő maradt április 30-a, illetve május 31-e az úgynevezett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében, vagyis a tőzsdei cégeknél, a bankoknál, a biztosítóknál és a befektetési vállalkozásoknál, de nekik is elegendő szeptember 30-ig benyújtani a bevallást, illetve befizetni az adót. Ezért lehet érdemes nem halasztani Ugyanakkor számításaik szerint 40 ezer cégnek, amelyeknek visszajár a társasági adó, érdemes minél előbb beküldeni a bevallását - jegyezte meg az államtitkár, megjegyezve, hogy tavaly 44 ezer cég összesen 73 milliárd forint társasági adót igényelt vissza. A visszajáró összeg kiutalására vonatkozó szabály nem változott, azt az adóhivatal a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az eredeti esedékességtől számított harminc napon belül utalja ki. Így, ha egy társasági adót visszaigénylő cég május 31-én benyújtja a bevallását, akkor június 30-ig a bankszámlájára kerül a jogszerűen visszaigényelt adó összege. Ha ezt követően érkezik az adóhivatalhoz a bevallás, akkor a beérkezés napjától számítódik a 30 napos határidő - magyarázta az államtitkár. A határidő-halasztás tehát minden joghátrányt felülír - húzta alá Izer Norbert. Így szeptember 30-ig az adóhatóság nem szabhat ki se mulasztási bírságot, se késedelmi pótlékot - részletezte az intézkedés további előnyeit az államtitkár.napi.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást. 
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak. 
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart. 
Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik. Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást. 
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A hazai társasházaknak és lakásszövetkezeteknek - bizonyos feltételek teljesülése esetén - gondoskodniuk kell a távjeladós mérőeszközök felszereléséről, használatáról és a távjeladós rendszer kiépítéséről, a törvényi határidők betartása pedig kritikus fontosságúvá vált az épületek jogszerű üzemeltetéséhez. A legfontosabb jogszabályi kötelezettségekről, a mulasztás esetén alkalmazandó szankciókról, valamint a támogatási programok gyakorlati tapasztalatairól Németh Szabolcs, az MT Méréstechnika Kft. cégvezetője tartott átfogó előadást a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján. 
Budapesten a XVIII. kerületi Önkormányzat támogatást nyújt a társasházak és lakásszövetkezetek közös tulajdonában lévő gázhálózatok felújítására és korszerűsítésére. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat. 
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság felszámolt egy olyan csoportot, amely a gyanú szerint interneten hirdetett duguláselhárítási szolgáltatásokkal károsította meg ügyfeleit. A rendőrség most azok jelentkezését is várja, akiket hasonló módon érhetett kár. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
Budapest II. Kerületi Önkormányzata pályázatot hirdetett: A kezdeményezés célja, hogy vissza nem térítendő pénzbeli támogatással segítse a helyi ingatlanok biztonságosabbá tételét, energiahatékonyságának növelését, valamint az akadálymentesítést. 
A nyári időszak a legalkalmasabb a társasházi lakások fűtésrendszerének korszerűsítésére vagy átalakítására, azonban a munkálatok nem kezdhetők el bejelentés nélkül. Erre figyelmeztet a Budapesti Közművek. 
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A tavaszi lakásbiztosítási kampány és az egyéves díjkorlátozások együttesen kedvező strukturális változásokat idéztek elő a hazai biztosítási piacon. Miközben az átlagos lakossági éves díjak enyhe mérséklődést mutattak, a biztosítók által vállalt maximális kárkifizetések mértéke érdemben növekedett. Ez az ár-érték arány folyamatos javulását, az alulbiztosítottság mérséklődését és a piaci verseny éleződését eredményezte, különösen a kisebb piaci szereplők javára. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). Az együttműködés célja egy majdani döntést megalapozó tanulmány közös elkészítése a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe történő eljuttatási lehetőségéről. 
A nyári időszak beköszöntével talán sokan gondolnák, hogy a társasházi szakma életében is csendesebb hetek következnek. A valóság azonban éppen az ellenkezője: a kihívások, a változó jogszabályi környezet, a növekvő tulajdonosi elvárások és az egyre összetettebb üzemeltetési feladatok folyamatos fejlődést és tanulást követelnek meg a szakma szereplőitől. 
Rohamosan közeledik a 2027. január 1-jei határidő, amikortól kötelezővé válik a melegvíz-mérők távleolvasása a társasházakban. Mivel a jogszabályi előírások és a szükséges közgyűlési döntések körül még sok a kérdés, szakértőnk tisztázza a fontosabb tudnivalókat, a határidőktől kezdve a mulasztás kockázatáig. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
