Barion Pixel

Egy tetőbeépítés története - interjú Réfi József közös képviselővel

2021. január 7.
Refi_tetoter.jpgA társasházak teteje legtöbbször kihasználatlan terület, pedig számos lehetőséget rejt magában. A tökéletes panorámával és napsütéssel rendelkező közös területet nem sokan használják ki. A régebben épült társasházak egy részének teljesen alkalmatlan a teteje bármilyen fejlesztésre, lévén, hogy szerkezetileg elavult.A lapostetős társasházak tetején legtöbbször szellőzőrendszerek, villámhárítók és egyéb olyan eszközök találhatók, amelyek a társasház mindennapi életéhez szükségesek, így ezeket a területeket a társasház jólétével foglalkozók és szakemberek látogatják, azonban a lakók mindennapi komfortjához nem járulnak hozzá.

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok fogalmazódtak meg Réfi József fejében is, aki a Podmaniczky utcában elhelyezkedő társasház tetejének beépítését álmodta meg. A ház közös képviselőjét kérdeztük, hogyan jutott el idáig.


Refi_Jozsef.jpg

Réfi József 1997 óta lát el közös képviselői feladatokat a szóban forgó társasházban. Már az első években realizálódott számára, hogy a tetőszerkezettel előbb, vagy utóbb valamit kezdeni kell.

Hogyan képzeljük el a tető eredeti állapotát?
„A tető pontosan olyan állapotú volt, mint a belváros összes olyan teteje, amihez nem nyúltak hozzá harminc éve." - fogalmazott Réfi József

Minden évben többszázezer forint ment el arra, hogy az épp aktuális beázásokat, cseréppótlásokat és hasonló problémákat aktuálisan orvosolni tudják. Ekkor még egy kisebb 14 lakásos 3 emeletes ház volt (a beépítés előtt). 

A teljes tető javítása és szigetelése tízmilliós nagyságrendű lett volna, melyet a társasház lakói, illetve a lakások tulajdonosai soha nem szavaztak volna meg, ezért el sem jutott odáig az ügy. A 2000-es évek elején „divat" lett, hogy a tetőteret el lehet adni, akárcsak egy telket. Ez például egy ilyen esetben kifejezetten hasznos lehet, hiszen, amennyiben sikerül találni egy beruházót, aki megvásárolja a „tetőt", akkor lehet vele olyan szerződést kötni, amely előnyös a társasház számára korszerűsítés, szigetelés és egyéb hosszútávú megoldások szempontjából.

Hogyan zajlik egy ilyen eladás?
„Ez gyakorlatilag úgy zajlott, hogy nem pénzt kértünk érte, hanem munkát." - mondta el Réfi József, majd folytatta:
„Körülbelül egy éves munkával, meggyőzéssel, egyebekkel, kivitelező, beruházó minden a helyén volt, majd az egyik tulajdonos úgy döntött, nem szavazza meg a projektet. A mai napig nem tudni miért történhetett ez, így 2001-ben dugába dőlt az egész terv."


Akkoriban ettől függetlenül egy mérnöki társaság felmérte a terepet, József megőrizte az ehhez kapcsolódó papírokat. Ezek után jött egy olyan időszak, amikor beépítési zárlat volt jellemző, ami teljességgel ellehetetlenítette az ilyen irányú törekvéseket, majd 2014 környékén jöttek olyan lehetőségek a VI. kerületben, melyek lehetővé tették a projekt megvalósulását. Ekkortájt már a lakók is hajlandóak voltak elfogadni és belevágni a beépítésbe, így el kellett kezdeni újabb beruházót keresni, hiszen majdnem 15 év telt el az első próbálkozás óta. 


A megfelelő beruházó megtalálása rengeteg időt vett igénybe, hiszen Réfi olyan szerződést kívánt kötni, amely a beruházót kötelezi arra, hogy egy adott összeget letétbe helyezzen arra az esetre, ha az építkezés felénél kihátrálna a projektből. Ez egy akkora összeg volt, mely egy ilyen kellemetlen szituáció esetében fedezi a tető szigetelését és visszaépítését. Ez volt az egyetlen út, hogy megvédje a társasházat egy lehetséges katasztrófától. A beruházó és a kivitelező a szerződésrendszerüket közjegyzővel hitelesíttette, ami kifejezetten fontos volt a jövőre nézve, ha valami probléma merült volna fel.

Ennyi idő után, végül hogyan készült el a fejlesztés?
„A végén sikerült találnunk egy ilyen beruházót, aki szerencsére rendelkezett egy lakással a társasházban, úgyhogy neki eleve érdeke volt, hogy be legyen fejezve a dolog. Ez így önmagában kevés lett volna, ezért ügyvédi letétbe lett helyezve a megbeszélt összeg. 

Szerencsére a házunknak van egy ügyvédi irodája, így ezen keresztül intéztük az összes szerződést, letéteket, egyebeket. Két feltétele volt, hogy visszakaphassa az összeget, az egyik az volt, hogy teljesen vízhatlanná kellett tennie a házat, a másik a lift elkészítése. Megépíttette a betonalapot, amelyre a későbbiekben felhúzták a két emeletet. Azt a betonalapot, amit eleve úgy készítettek, hogy az tökéletesen védje az épületet a beázástól, mindentől függetlenül. Tulajdonképpen ez egy vasbeton lap volt." - mondta Réfi József a tht.hu-nak


Refi_padlas.jpgA beázás minden igyekezet ellenére megtörtént, hiszen a tető leszedése estéjén jött az akkori évtized egyik legnagyobb vihara, amelyre hiába volt csekély az esély, mégis bekövetkezett. Ezzel a megoldással mindösszesen egy éjszakát volt védtelen a tető, sajnos a kegyetlen időjárás pont ezt az estét választotta. A keletkezett károkat természetesen elhárították majd elkezdték a szintek építését. A kivitelezővel és a beruházóval folyamatosan tudta tartani József a kapcsolatot. Mivel az építkezés előtt már 20 évig itt élt és látott el közös képviselői feladatokat, így rengeteget tudott segíteni, például a csövek pontos helyének meghatározásával, méreteivel, vezetékek elhelyezkedésével stb.


A mérnöki ára ennek a projektnek körülbelül 300-400 millió forint között mozgott akkor, ezt jócskán túllépték. Abban az időszakban kifejezetten nehéz volt kivitelezőt találni tetőtér beépítésre a belvárosban, József úgy fogalmazott, hogy „lasszóval kellett fogni", ha az ember szeretett volna valakit megbízni. Nagyon kevesen vállalják be az ilyenfajta építkezési módot, ahol először vízhatlanná kell tenni az épületet és csak utána lebontani a tetőt, az általános bevett folyamat pont ennek az ellenkezője. 


A beépítésnek akkora sikere lett, hogy a társasházzal szembeni épületben és a mellette lévőben is zajlik egy ilyen építkezés. Ha valaki a környéken jár láthatja, egy toronydaru is felállításra került. „A lényeg az, hogy a kivitelező gyakorlatilag egyedül volt a piacon" - mondta Réfi József.


Refi_lift.jpgA letétbe helyezett összeget a beruházó két részletben kapta vissza, az egyiket a tető vízhatlanítása után, a másikat a lift üzembe helyezése után. A társasház eredetileg nem rendelkezett felvonóval, így az udvarra kellett építeni, ez ilyenkor egy kifejezetten körülményes folyamat, illetve 20-30%-kal drágább, ennek ellenére a kivitelező tökéletesen megoldotta a problémát. A lift 2018 óta hibamentesen üzemel.

Milyen előkészületek zajlottak az építkezés megkezdése előtt?
Az alapítóokiratot és az SZMSZ-t is meg kellett újítani. Előbbit a tulajdonosok 100%-ának alá kellett írnia ahhoz, hogy az építkezés egyáltalán elkezdődhessen.
„Erről jobb, ha nem beszélünk, hogy ez mennyi ideig és hogyan zajlott. Kemény procedúra volt, minden egyes tulajdonossal külön-külön harcot kellett vívni. A beruházó is és én is folyamatosan azon harcoltunk, hogy írják alá a papírokat."
- fogalmazott József arról, hogy milyen hosszú és kimerítő volt a folyamat.


Miután megkapták a lakások a lakhatási engedélyt, akkor történt a második alapító okirat elkészítése. Ezután jött egy geodéta, aki a régi és az új lakásokat is felmérte. A régi lakások, mivel ezelőtt többtíz évvel lettek felmérve, így a mai műszaki fejlődésből származó pontosság következtében volt, ahol megváltoztak lakások alapterületei, ezeket is módosítani kellett.

Milyen nem várt költségek jöttek még?
A nem elhanyagolható költségeket tovább bővítette a területfoglalási illeték, amelyet szintén nem lehet megkerülni a belvárosban egy ekkora építkezés során. Az anyagok hordása, elszállítása, rakodás és a munkagépek nem kis helyet foglalnak, így ezek a bizonyos összegek 7-8 milliós magasságokig is felszöktek. 


„A gáz közös vezetéke a tetőtér beépítése előtt lett felújítva, amit direkt úgy alakítottunk, hogy majd a jövőbeni két emeletre is könnyedén el lehessen vezetni. A beruházó ennek ellenére azt mondta, köszöni szépen, de ő nem kér gázt, hiszen ő levegő-víz hőszivattyús megoldást szeretett volna." -nyilatkozta József a tht.hu-nak


Az épület egyik felén zöldtetős panorámás erkély található, a másik oldalon egy törhetetlen üvegből készült ferdetető, így az udvarra beáramló napfény mértéke is megmaradt.
Attól függetlenül, hogy a tervező egy kiváló szakember volt, a különböző hatóságok általi elvárásoknak nem mindig tudott megfelelni, ugyanis az ezekre a munkálatokra vonatkozó jogszabályok gyakorta változnak. A tűzoltóság például a mindig is zárt lépcsőházból, gyakorlatilag elvárt egy teljesen nyitott lépcsőházat, tűzvédelmi okokból. Ezt átalakították természetesen, viszont így a téli időszakban nagyon komoly hővesztéssel kellett számolniuk a lakásoknak. Ez csak egy példa az ilyen jellegű problémák közül.

Mennyi időt ölelt fel ez az egész projekt?
A tervezési időszak 2016-ban kezdődött és 2017 júniusában lett érvényes az építési engedély. Ilyenkor a környező házaktól is be kell szerezni a megfelelő engedélyeket, hiszen senki sem örül túlzottan, ha mellette történik egy ilyen hosszadalmas és zajos folyamat. 2017 július elsejével kezdődött el a kivitelezés, 2018 márciusában kezdődött az átadási sorozat, júliusban már meg is kapták a lakhatási engedélyeket. 

Refi_teto.jpg

Ez csak azért történhetett ilyen gyorsan, mert a beruházó önmagában nagyon sokat segített a kivitelezőknek. Rengeteg szakembert hozott ő maga is, ami ebben az időszakban elengedhetetlen volt, hiszen, mint már említettük, olyan szintű szakemberhiánnyal küzdöttek, hogy nem egy olyan projekt zajlott, melyet a felnél abbahagytak és levonultak, mert kaptak egy jobban fizető ajánlatot máshol. 

Milyen egyéb gondokkal kellett még megküzdeni?
„Az egyik legbosszantóbb az volt, hogy beleszólt az önkormányzat a ház színébe. Hiába adtunk nekik, egy a lakókkal egyeztetett színpalettát, amiből, ha bármelyiket is választották volna, teljes megelégedéssel nyugtáztuk volna, ők ezt felülírva szürke színt választottak. Egyébként eredetileg azt szerették volna, ha a ház eredeti színére festjük vissza, de ezt a legöregebb indián sem tudja megmondani, milyen lehetett." - mondta Réfi József


Ezt egy kicsit felhígították, hogy számunkra is esztétikusabb legyen és a lakóknak is megfeleljen.
Még bonyolította a dolgot, hogy a pincéket is albetétesíteni kellett, így kellett egy harmadik alapítóokirat is. A három okirat között háromszor változott a törvény, így ez eléggé megnehezítette a folyamatokat.

Végül a két emelet úgy került rá, hogy kívülről nem látszik a különbség, hiszen a fő falon megmaradt a háromemeletes konstrukció. Ez fontos volt esztétikai szempontból, hiszen így nem volt akkora a változás. 

A lapostetőn füvesített erkéllyel ellátott lakások kifejezetten modern stílust kölcsönöznek a környezetnek, emellett gyakorlatilag az egész városra nyíló panorámával rendelkeznek.


Réfi József fő motivációja mindig is az volt, hogy a zöld területeket minél nagyobb mértékben próbáljuk növelni a belvárosi környezetben. Ezzel a beruházással sikerült 100 m2 feletti zöld területet létrehozni. A lényeg nem más, mint „minél kevesebb környezeti terheléssel, minél több energiát előállítani" - mondta József, akinek saját megfogalmazása szerint az az egyik fő mozgató elve, hogy társasházak esetében is minél inkább innovatívan gondolkodjon és cselekedjen.

További híreink


A közös képviselőn is múlhat, mennyit ér egy társasházi lakás 2026. április 10.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

Lakásárak Európában: Magyarország ismét az élmezőnyben, Finnország a másik véglet 2026. április 9.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.

http://www.mitoe.hu
Közös képviselőt keres egy társasház Balatonföldváron 2026. április 6.
tarsashaz_ChatGPT.pngÚj hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Ingatlankezelés a felhőben, automatikus riportokkal és könyvelés előkészítéssel, tulajdonosi és bérlői kommunikációval 2026. április 6.
podcast3.pngFelvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 

Visszaváltható palackok - új konfliktusok a társasházakban 2026. április 7.
palack.jpegA visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Lakáshiány és túlterhelt infrastruktúra: európai minták Budapesten 2026. április 2.
epitkezes3_pixabay.jpgAz európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
szamologep_k.jpgMit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Lezárult a Rákosrendező tervpályázat – megvan a győztes koncepció 2026. március 31.
rr-1351.webpLezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.

​​Hogyan lesz lakóközösség egy társasházból? – egy különleges nagyvárosi sikertörténet 2026. március 30.
kiraly78.jpgA pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát.

A második otthon pszichológiája – miért vágyunk rá, és mit keresünk benne valójában? 2026. március 30.
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak.

Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
dr._KBK_f_v_2_fekvokep.pngGyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Hogyan kezeljük hatékonyan az ingatlanokhoz és a társasházakhoz kapcsolódó projekteket? 2026. március 26.
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva.

Megjelent a THT márciusi száma 2026. március 24.
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre.

Egyre többen mondanak le a lakásvásárlásról 2026. március 25.
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés.

Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Miért nem törődünk a legnagyobb vagyonunkkal? - a közös képviselő mint ügyvezető 2026. március 23.
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.

Tudatosan felkészülni: A home staging, mint értéknövelő stratégia hatásai az ingatlanpiacon 2026. március 19.
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu

Közel harmadával kevesebb mérnökhallgató tanul az egyetemeken, mint tíz éve 2026. március 20.
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László.

Létesítménygazdálkodás egyetemi szinten - hogyan képezzük magunkat tovább? 2026. március 18.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások