Minden, amit a tetőszigetelésről tudni kell2021. április 6. |
|---|
Magyarország a technológiai lehetőségek olvasztó tégelye az építőipar minden területén. Számtalan jobbnál-jobb megoldás adódik a megrendelői igények kielégítésére, legyen szó egy falszerkezetről, vagy akár a tetőnk szigeteléséről. A megrendelők többsége azonban - ahogy sajnos a szakmaibeliek többsége - gyakran évtizedes lemaradással rendelkezik a témában, kezdve a helyes anyag használattal, egészen a jogszabályi előírásokig. Annál sajnos jóval bonyolultabb a téma, hogy minden részletet kielemezzünk, mégis szeretnénk egy alapvető mankót biztosítani a felújítás előtt álló társasház és műszaki ellenőreik számára, ebben a kétrészes cikkben.
|
|
2 462 HUF
Ügyféltoll Microban antibakteriális Fellowes® írásszín fekete
![]() Érdekel → |
|
Fontos az előkészítés Mielőtt bármilyen megoldásra letesszük a voksunk, vegyük szemre a tetőnk állapotát. Természetesen a szennyeződések eltávolítása magától értetődő feladat, de ezen felül minden réteg, ami a tetőt alkotja, lényeges lehet számunkra, ezért amennyiben lehetséges ellenőrizzük az épület terveit, vagy végezzünk feltárást. Ennek eleme lehet egy húzás próba elvégzése is, amely azonnal választ adhat a födémünk minőségére és meghatározza a későbbi rögzítési módokat is. Abban az esetben ha a födémben salak rétegünk van szenteljünk kiemelt figyelmet a salak szellőzők megtartására, ugyanis ezek a tetők párakezelésének fontos elemei. Ha nagy nedvesség felvételű anyaggal találkozunk a rétegek között (pl. perlit beton), amely adott esetben el is ázott, gondoskodnunk kell a kiszáradás lehetőségéről, például kiegészítő páraszellőzők elhelyezésével, vagy adott esetben a réteg elbontásával is orvosolhatjuk a problémát. Ebben az esetben természetesen lehetőségünk van később, mint leterhelő réteg újrahasznosítani az eltávolított perlit betont.
Ezt követően vegyük szemre a meglévő szigetelésünket. Bitumenes rendszerek esetében a bontás az esetek többségében elkerülhető, ez pedig különösen fontos szempont lehet a régi szénkátrány tartalmú anyagok esetében, melyek veszélyes hulladéknak minősülnek. Ha instabil szakaszokkal találkozunk, azt természetesen stabilizáljuk, esetleg lokális javításokat végzünk. Átázott rétegrend esetében javasolt a lemezek perforálása, a kiszellőzés biztosítása érdekében. Polimer rendszerek esetében javasolt az anyag feszültség mentesítése vagy adott esetben az elbontása, újrahasznosítása. A bent maradó anyag ugyanis deformálhatja az új szigetelést és gyengítheti a rögzítést. De milyen anyaggal?
A bitumenes rendszerek beépítése elsősorban ott praktikus, ahol megfelelően stabil aljzat kínálkozik. Ebben az esetben vagy 1 rétegben, min. 5mm vastag, 700-800 N/50 mm, vagy két rétegben min. 4mm vastag 550-650 N/50mm szakító szilárdságú SBS modifikált anyagok beépítése a javasolt, odafigyelve a megfelelő rétegtípusokra! A PVC alapú rendszerek esetében, mint amilyen a Fatrafol is, a leglényegesebb szempont az anyag rugalmassága. Ennek köszönhetően tud együtt mozogni az épülettel, akkor is, ha több, akár 20-50 cm hőszigetelő rétegre is kerül, vagy egy dilatációs szakaszon 4-5 cm mozgás adódik! Köszönhetően az anyag alacsony páradiffúziós ellenállásának, a rétegrendbe kerülő nedvesség (például a korábbi beázások okán) páraszellőző kémények nélkül is távozni tud a rétegek közül. Fontos azonban, hogy bitumenes tetőkön megfelelő védő-elválasztó réteg beépítése szükséges! A Nap, mint ellenség Általánosságban elmondható, hogy a Fatrafol PVC alapú csapadékvíz szigetelő rendszerek önmagukban UV stabilak, így nem igényelnek egyéb bevonatokat vagy felületvédelmet. Egy áltagos, 1,5mm-es lemez így jellemzően 25-30 éves élettartammal rendelkezik lapos tetőkön beépítve. Természetesen a vastagabb anyagok beépítése esetén ez az élettartam 5-10 évvel megnövelhető. Bitumenes rendszerek esetében, mivel maga a bitumen nem UV stabil, az anyag védelméről jellemzően a palahintés gondoskodik, így különösen a csomópontokban a nyersen maradó felületeket érdemes utólag palahintéssel ellátni. Az rugalmas UV védő bevonatok alkalmazása természetesen képes megnövelni ezeknek a rendszereknek az élettartamát, ugyanakkor fontos, hogy a bevonatok időszakos felújításáról gondoskodjunk!
A legpraktikusabb megoldás minden esetben a nehéz felületvédelem alkalmazása (16-32 mm osztályozott kavics, vagy beton lapok esetleg hasznosított tetők), amellyel mind a két rendszer esetében 50 év fölé emelhető a várható élettartam, amennyiben a beépítés szakszerű és az időszakos karbantartásokról gondoskodnak. Rendszer garancia Elmaradó képzések pótlása Habár az elmúlt év sajnos számtalan személyes találkozási lehetőségnek gátat szabott, az építőipar egy pillanatra sem állt meg. Továbbra is fejlődik és újabbnál újabb kihívásokat támaszt számunkra és a megrendelők számára is. Éppen ezért a korlátozásokra való tekintettel, annak érdekében, hogy a kimaradó képzéseket, előadásokat valamelyest kompenzálni tudjuk elindítottuk Youtube csatornánkat (Fatra Izolfa Hungary), melyen változatos tartalmakkal, termék és technológia bemutatókkal, előadás részletekkel várunk minden érdeklődőt: https://www.youtube.com/channel/UCJLCp-uOEQIld9UVfKVH0Fg A cikk szponzorált tartalom, megjelenését a Fatra Izolfa Zrt. támogatta. Jámbor Zsolt / fatrafol.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Magyarország a technológiai lehetőségek olvasztó tégelye az építőipar minden területén. Számtalan jobbnál-jobb megoldás adódik a megrendelői igények kielégítésére, legyen szó egy falszerkezetről, vagy akár a tetőnk szigeteléséről. A megrendelők többsége azonban - ahogy sajnos a szakmaibeliek többsége - gyakran évtizedes lemaradással rendelkezik a témában, kezdve a helyes anyag használattal, egészen a jogszabályi előírásokig. Annál sajnos jóval bonyolultabb a téma, hogy minden részletet kielemezzünk, mégis szeretnénk egy alapvető mankót biztosítani a felújítás előtt álló társasház és műszaki ellenőreik számára, ebben a kétrészes cikkben.




Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
A Fővárosi Önkormányzat és a csatlakozó kerületi önkormányzatok által közösen indított Budapesti Zöld Panelprogram nemrégiben újabb lendületet kapott: a Budapesti Közművek koordinálásával már négy kerületben várják a pályázó lakóközösségeket. Ráadásul a III., a IX., a X. és a XIII. kerület mellett jelenleg a VIII. és a XVIII. kerület csatlakozása is előkészítés alatt áll.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel.
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.
Tartalmas program és a THT új, nagy érdeklődéssel várt szakkönyve, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetéseKarbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" várja az előfizetőket a THT konferencián 2026.03.12-én a Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban. A vidéki rendezvényeken már három város konferencia résztvevői forgathatják haszonnal ezt a hiánypótló kiadványt.
Új szintre lép a társasházkezelés digitalizációja: az eHÁZ rendszerében minden közös képviselő számára díjmentesen elérhetővé vált a THT jogi mesterséges intelligencia asszisztens. 







































