THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Minden, amit a tetőszigetelésről tudni kell2021. április 6. |
|---|
 Magyarország a technológiai lehetőségek olvasztó tégelye az építőipar minden területén. Számtalan jobbnál-jobb megoldás adódik a megrendelői igények kielégítésére, legyen szó egy falszerkezetről, vagy akár a tetőnk szigeteléséről. A megrendelők többsége azonban - ahogy sajnos a szakmaibeliek többsége - gyakran évtizedes lemaradással rendelkezik a témában, kezdve a helyes anyag használattal, egészen a jogszabályi előírásokig. Annál sajnos jóval bonyolultabb a téma, hogy minden részletet kielemezzünk, mégis szeretnénk egy alapvető mankót biztosítani a felújítás előtt álló társasház és műszaki ellenőreik számára, ebben a kétrészes cikkben.
|
|
87 991 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Fontos az előkészítés Mielőtt bármilyen megoldásra letesszük a voksunk, vegyük szemre a tetőnk állapotát. Természetesen a szennyeződések eltávolítása magától értetődő feladat, de ezen felül minden réteg, ami a tetőt alkotja, lényeges lehet számunkra, ezért amennyiben lehetséges ellenőrizzük az épület terveit, vagy végezzünk feltárást. Ennek eleme lehet egy húzás próba elvégzése is, amely azonnal választ adhat a födémünk minőségére és meghatározza a későbbi rögzítési módokat is. Abban az esetben ha a födémben salak rétegünk van szenteljünk kiemelt figyelmet a salak szellőzők megtartására, ugyanis ezek a tetők párakezelésének fontos elemei. Ha nagy nedvesség felvételű anyaggal találkozunk a rétegek között (pl. perlit beton), amely adott esetben el is ázott, gondoskodnunk kell a kiszáradás lehetőségéről, például kiegészítő páraszellőzők elhelyezésével, vagy adott esetben a réteg elbontásával is orvosolhatjuk a problémát. Ebben az esetben természetesen lehetőségünk van később, mint leterhelő réteg újrahasznosítani az eltávolított perlit betont.
Ezt követően vegyük szemre a meglévő szigetelésünket. Bitumenes rendszerek esetében a bontás az esetek többségében elkerülhető, ez pedig különösen fontos szempont lehet a régi szénkátrány tartalmú anyagok esetében, melyek veszélyes hulladéknak minősülnek. Ha instabil szakaszokkal találkozunk, azt természetesen stabilizáljuk, esetleg lokális javításokat végzünk. Átázott rétegrend esetében javasolt a lemezek perforálása, a kiszellőzés biztosítása érdekében. Polimer rendszerek esetében javasolt az anyag feszültség mentesítése vagy adott esetben az elbontása, újrahasznosítása. A bent maradó anyag ugyanis deformálhatja az új szigetelést és gyengítheti a rögzítést. De milyen anyaggal?
A bitumenes rendszerek beépítése elsősorban ott praktikus, ahol megfelelően stabil aljzat kínálkozik. Ebben az esetben vagy 1 rétegben, min. 5mm vastag, 700-800 N/50 mm, vagy két rétegben min. 4mm vastag 550-650 N/50mm szakító szilárdságú SBS modifikált anyagok beépítése a javasolt, odafigyelve a megfelelő rétegtípusokra! A PVC alapú rendszerek esetében, mint amilyen a Fatrafol is, a leglényegesebb szempont az anyag rugalmassága. Ennek köszönhetően tud együtt mozogni az épülettel, akkor is, ha több, akár 20-50 cm hőszigetelő rétegre is kerül, vagy egy dilatációs szakaszon 4-5 cm mozgás adódik! Köszönhetően az anyag alacsony páradiffúziós ellenállásának, a rétegrendbe kerülő nedvesség (például a korábbi beázások okán) páraszellőző kémények nélkül is távozni tud a rétegek közül. Fontos azonban, hogy bitumenes tetőkön megfelelő védő-elválasztó réteg beépítése szükséges! A Nap, mint ellenség Általánosságban elmondható, hogy a Fatrafol PVC alapú csapadékvíz szigetelő rendszerek önmagukban UV stabilak, így nem igényelnek egyéb bevonatokat vagy felületvédelmet. Egy áltagos, 1,5mm-es lemez így jellemzően 25-30 éves élettartammal rendelkezik lapos tetőkön beépítve. Természetesen a vastagabb anyagok beépítése esetén ez az élettartam 5-10 évvel megnövelhető. Bitumenes rendszerek esetében, mivel maga a bitumen nem UV stabil, az anyag védelméről jellemzően a palahintés gondoskodik, így különösen a csomópontokban a nyersen maradó felületeket érdemes utólag palahintéssel ellátni. Az rugalmas UV védő bevonatok alkalmazása természetesen képes megnövelni ezeknek a rendszereknek az élettartamát, ugyanakkor fontos, hogy a bevonatok időszakos felújításáról gondoskodjunk!
A legpraktikusabb megoldás minden esetben a nehéz felületvédelem alkalmazása (16-32 mm osztályozott kavics, vagy beton lapok esetleg hasznosított tetők), amellyel mind a két rendszer esetében 50 év fölé emelhető a várható élettartam, amennyiben a beépítés szakszerű és az időszakos karbantartásokról gondoskodnak. Rendszer garancia Elmaradó képzések pótlása Habár az elmúlt év sajnos számtalan személyes találkozási lehetőségnek gátat szabott, az építőipar egy pillanatra sem állt meg. Továbbra is fejlődik és újabbnál újabb kihívásokat támaszt számunkra és a megrendelők számára is. Éppen ezért a korlátozásokra való tekintettel, annak érdekében, hogy a kimaradó képzéseket, előadásokat valamelyest kompenzálni tudjuk elindítottuk Youtube csatornánkat (Fatra Izolfa Hungary), melyen változatos tartalmakkal, termék és technológia bemutatókkal, előadás részletekkel várunk minden érdeklődőt: https://www.youtube.com/channel/UCJLCp-uOEQIld9UVfKVH0Fg A cikk szponzorált tartalom, megjelenését a Fatra Izolfa Zrt. támogatta. Jámbor Zsolt / fatrafol.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva. 
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
