Minden, amit a tetőszigetelésről tudni kell2021. április 6. |
|---|
Magyarország a technológiai lehetőségek olvasztó tégelye az építőipar minden területén. Számtalan jobbnál-jobb megoldás adódik a megrendelői igények kielégítésére, legyen szó egy falszerkezetről, vagy akár a tetőnk szigeteléséről. A megrendelők többsége azonban - ahogy sajnos a szakmaibeliek többsége - gyakran évtizedes lemaradással rendelkezik a témában, kezdve a helyes anyag használattal, egészen a jogszabályi előírásokig. Annál sajnos jóval bonyolultabb a téma, hogy minden részletet kielemezzünk, mégis szeretnénk egy alapvető mankót biztosítani a felújítás előtt álló társasház és műszaki ellenőreik számára, ebben a kétrészes cikkben.
|
|
8 750 HUF
Minőségi pajzs alakú fekete színterezett zászlótartó
![]() Érdekel → |
|
Fontos az előkészítés Mielőtt bármilyen megoldásra letesszük a voksunk, vegyük szemre a tetőnk állapotát. Természetesen a szennyeződések eltávolítása magától értetődő feladat, de ezen felül minden réteg, ami a tetőt alkotja, lényeges lehet számunkra, ezért amennyiben lehetséges ellenőrizzük az épület terveit, vagy végezzünk feltárást. Ennek eleme lehet egy húzás próba elvégzése is, amely azonnal választ adhat a födémünk minőségére és meghatározza a későbbi rögzítési módokat is. Abban az esetben ha a födémben salak rétegünk van szenteljünk kiemelt figyelmet a salak szellőzők megtartására, ugyanis ezek a tetők párakezelésének fontos elemei. Ha nagy nedvesség felvételű anyaggal találkozunk a rétegek között (pl. perlit beton), amely adott esetben el is ázott, gondoskodnunk kell a kiszáradás lehetőségéről, például kiegészítő páraszellőzők elhelyezésével, vagy adott esetben a réteg elbontásával is orvosolhatjuk a problémát. Ebben az esetben természetesen lehetőségünk van később, mint leterhelő réteg újrahasznosítani az eltávolított perlit betont.
Ezt követően vegyük szemre a meglévő szigetelésünket. Bitumenes rendszerek esetében a bontás az esetek többségében elkerülhető, ez pedig különösen fontos szempont lehet a régi szénkátrány tartalmú anyagok esetében, melyek veszélyes hulladéknak minősülnek. Ha instabil szakaszokkal találkozunk, azt természetesen stabilizáljuk, esetleg lokális javításokat végzünk. Átázott rétegrend esetében javasolt a lemezek perforálása, a kiszellőzés biztosítása érdekében. Polimer rendszerek esetében javasolt az anyag feszültség mentesítése vagy adott esetben az elbontása, újrahasznosítása. A bent maradó anyag ugyanis deformálhatja az új szigetelést és gyengítheti a rögzítést. De milyen anyaggal?
A bitumenes rendszerek beépítése elsősorban ott praktikus, ahol megfelelően stabil aljzat kínálkozik. Ebben az esetben vagy 1 rétegben, min. 5mm vastag, 700-800 N/50 mm, vagy két rétegben min. 4mm vastag 550-650 N/50mm szakító szilárdságú SBS modifikált anyagok beépítése a javasolt, odafigyelve a megfelelő rétegtípusokra! A PVC alapú rendszerek esetében, mint amilyen a Fatrafol is, a leglényegesebb szempont az anyag rugalmassága. Ennek köszönhetően tud együtt mozogni az épülettel, akkor is, ha több, akár 20-50 cm hőszigetelő rétegre is kerül, vagy egy dilatációs szakaszon 4-5 cm mozgás adódik! Köszönhetően az anyag alacsony páradiffúziós ellenállásának, a rétegrendbe kerülő nedvesség (például a korábbi beázások okán) páraszellőző kémények nélkül is távozni tud a rétegek közül. Fontos azonban, hogy bitumenes tetőkön megfelelő védő-elválasztó réteg beépítése szükséges! A Nap, mint ellenség Általánosságban elmondható, hogy a Fatrafol PVC alapú csapadékvíz szigetelő rendszerek önmagukban UV stabilak, így nem igényelnek egyéb bevonatokat vagy felületvédelmet. Egy áltagos, 1,5mm-es lemez így jellemzően 25-30 éves élettartammal rendelkezik lapos tetőkön beépítve. Természetesen a vastagabb anyagok beépítése esetén ez az élettartam 5-10 évvel megnövelhető. Bitumenes rendszerek esetében, mivel maga a bitumen nem UV stabil, az anyag védelméről jellemzően a palahintés gondoskodik, így különösen a csomópontokban a nyersen maradó felületeket érdemes utólag palahintéssel ellátni. Az rugalmas UV védő bevonatok alkalmazása természetesen képes megnövelni ezeknek a rendszereknek az élettartamát, ugyanakkor fontos, hogy a bevonatok időszakos felújításáról gondoskodjunk!
A legpraktikusabb megoldás minden esetben a nehéz felületvédelem alkalmazása (16-32 mm osztályozott kavics, vagy beton lapok esetleg hasznosított tetők), amellyel mind a két rendszer esetében 50 év fölé emelhető a várható élettartam, amennyiben a beépítés szakszerű és az időszakos karbantartásokról gondoskodnak. Rendszer garancia Elmaradó képzések pótlása Habár az elmúlt év sajnos számtalan személyes találkozási lehetőségnek gátat szabott, az építőipar egy pillanatra sem állt meg. Továbbra is fejlődik és újabbnál újabb kihívásokat támaszt számunkra és a megrendelők számára is. Éppen ezért a korlátozásokra való tekintettel, annak érdekében, hogy a kimaradó képzéseket, előadásokat valamelyest kompenzálni tudjuk elindítottuk Youtube csatornánkat (Fatra Izolfa Hungary), melyen változatos tartalmakkal, termék és technológia bemutatókkal, előadás részletekkel várunk minden érdeklődőt: https://www.youtube.com/channel/UCJLCp-uOEQIld9UVfKVH0Fg A cikk szponzorált tartalom, megjelenését a Fatra Izolfa Zrt. támogatta. Jámbor Zsolt / fatrafol.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Magyarország a technológiai lehetőségek olvasztó tégelye az építőipar minden területén. Számtalan jobbnál-jobb megoldás adódik a megrendelői igények kielégítésére, legyen szó egy falszerkezetről, vagy akár a tetőnk szigeteléséről. A megrendelők többsége azonban - ahogy sajnos a szakmaibeliek többsége - gyakran évtizedes lemaradással rendelkezik a témában, kezdve a helyes anyag használattal, egészen a jogszabályi előírásokig. Annál sajnos jóval bonyolultabb a téma, hogy minden részletet kielemezzünk, mégis szeretnénk egy alapvető mankót biztosítani a felújítás előtt álló társasház és műszaki ellenőreik számára, ebben a kétrészes cikkben.




A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezi pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtanak a jelentkezőknek.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.
Egy ingatlan eladása vagy megvásárlása sokak számára életük egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Ilyenkor nem mindegy, kinek a kezébe adjuk az ügylet lebonyolítását. A szakértő ingatlanközvetítő nemcsak a hirdetéseket kezeli, hanem ismeri a piac folyamatait, a jogi és műszaki buktatókat, és képes valós értéket teremteni az ügyfél számára. Az amatőr viszont gyakran éppen a legfontosabb pillanatokban marad el a szükséges tudással vagy felelősségvállalással.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára. 
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.
A Fővárosi Önkormányzat 2025-ben ismét meghirdette az Égig érő fű programot, amelynek célja, hogy a budapesti társasházak belső udvarai zöld, közösségi terekké váljanak. Az idén megduplázott, 80 millió forintos keretösszegből a főváros a legsűrűbben beépített városi területek zöldfelületi arányát szeretné növelni - a társasházak aktív részvételével és önrészvállalásával.
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 





































