Minden, amit a tetőszigetelésről tudni kell2021. április 6. |
|---|
Magyarország a technológiai lehetőségek olvasztó tégelye az építőipar minden területén. Számtalan jobbnál-jobb megoldás adódik a megrendelői igények kielégítésére, legyen szó egy falszerkezetről, vagy akár a tetőnk szigeteléséről. A megrendelők többsége azonban - ahogy sajnos a szakmaibeliek többsége - gyakran évtizedes lemaradással rendelkezik a témában, kezdve a helyes anyag használattal, egészen a jogszabályi előírásokig. Annál sajnos jóval bonyolultabb a téma, hogy minden részletet kielemezzünk, mégis szeretnénk egy alapvető mankót biztosítani a felújítás előtt álló társasház és műszaki ellenőreik számára, ebben a kétrészes cikkben.
|
|
42 100 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Beltéri szennyfogó szőnyeg 90 x 150 cm
![]() Érdekel → |
|
Fontos az előkészítés Mielőtt bármilyen megoldásra letesszük a voksunk, vegyük szemre a tetőnk állapotát. Természetesen a szennyeződések eltávolítása magától értetődő feladat, de ezen felül minden réteg, ami a tetőt alkotja, lényeges lehet számunkra, ezért amennyiben lehetséges ellenőrizzük az épület terveit, vagy végezzünk feltárást. Ennek eleme lehet egy húzás próba elvégzése is, amely azonnal választ adhat a födémünk minőségére és meghatározza a későbbi rögzítési módokat is. Abban az esetben ha a födémben salak rétegünk van szenteljünk kiemelt figyelmet a salak szellőzők megtartására, ugyanis ezek a tetők párakezelésének fontos elemei. Ha nagy nedvesség felvételű anyaggal találkozunk a rétegek között (pl. perlit beton), amely adott esetben el is ázott, gondoskodnunk kell a kiszáradás lehetőségéről, például kiegészítő páraszellőzők elhelyezésével, vagy adott esetben a réteg elbontásával is orvosolhatjuk a problémát. Ebben az esetben természetesen lehetőségünk van később, mint leterhelő réteg újrahasznosítani az eltávolított perlit betont.
Ezt követően vegyük szemre a meglévő szigetelésünket. Bitumenes rendszerek esetében a bontás az esetek többségében elkerülhető, ez pedig különösen fontos szempont lehet a régi szénkátrány tartalmú anyagok esetében, melyek veszélyes hulladéknak minősülnek. Ha instabil szakaszokkal találkozunk, azt természetesen stabilizáljuk, esetleg lokális javításokat végzünk. Átázott rétegrend esetében javasolt a lemezek perforálása, a kiszellőzés biztosítása érdekében. Polimer rendszerek esetében javasolt az anyag feszültség mentesítése vagy adott esetben az elbontása, újrahasznosítása. A bent maradó anyag ugyanis deformálhatja az új szigetelést és gyengítheti a rögzítést. De milyen anyaggal?
A bitumenes rendszerek beépítése elsősorban ott praktikus, ahol megfelelően stabil aljzat kínálkozik. Ebben az esetben vagy 1 rétegben, min. 5mm vastag, 700-800 N/50 mm, vagy két rétegben min. 4mm vastag 550-650 N/50mm szakító szilárdságú SBS modifikált anyagok beépítése a javasolt, odafigyelve a megfelelő rétegtípusokra! A PVC alapú rendszerek esetében, mint amilyen a Fatrafol is, a leglényegesebb szempont az anyag rugalmassága. Ennek köszönhetően tud együtt mozogni az épülettel, akkor is, ha több, akár 20-50 cm hőszigetelő rétegre is kerül, vagy egy dilatációs szakaszon 4-5 cm mozgás adódik! Köszönhetően az anyag alacsony páradiffúziós ellenállásának, a rétegrendbe kerülő nedvesség (például a korábbi beázások okán) páraszellőző kémények nélkül is távozni tud a rétegek közül. Fontos azonban, hogy bitumenes tetőkön megfelelő védő-elválasztó réteg beépítése szükséges! A Nap, mint ellenség Általánosságban elmondható, hogy a Fatrafol PVC alapú csapadékvíz szigetelő rendszerek önmagukban UV stabilak, így nem igényelnek egyéb bevonatokat vagy felületvédelmet. Egy áltagos, 1,5mm-es lemez így jellemzően 25-30 éves élettartammal rendelkezik lapos tetőkön beépítve. Természetesen a vastagabb anyagok beépítése esetén ez az élettartam 5-10 évvel megnövelhető. Bitumenes rendszerek esetében, mivel maga a bitumen nem UV stabil, az anyag védelméről jellemzően a palahintés gondoskodik, így különösen a csomópontokban a nyersen maradó felületeket érdemes utólag palahintéssel ellátni. Az rugalmas UV védő bevonatok alkalmazása természetesen képes megnövelni ezeknek a rendszereknek az élettartamát, ugyanakkor fontos, hogy a bevonatok időszakos felújításáról gondoskodjunk!
A legpraktikusabb megoldás minden esetben a nehéz felületvédelem alkalmazása (16-32 mm osztályozott kavics, vagy beton lapok esetleg hasznosított tetők), amellyel mind a két rendszer esetében 50 év fölé emelhető a várható élettartam, amennyiben a beépítés szakszerű és az időszakos karbantartásokról gondoskodnak. Rendszer garancia Elmaradó képzések pótlása Habár az elmúlt év sajnos számtalan személyes találkozási lehetőségnek gátat szabott, az építőipar egy pillanatra sem állt meg. Továbbra is fejlődik és újabbnál újabb kihívásokat támaszt számunkra és a megrendelők számára is. Éppen ezért a korlátozásokra való tekintettel, annak érdekében, hogy a kimaradó képzéseket, előadásokat valamelyest kompenzálni tudjuk elindítottuk Youtube csatornánkat (Fatra Izolfa Hungary), melyen változatos tartalmakkal, termék és technológia bemutatókkal, előadás részletekkel várunk minden érdeklődőt: https://www.youtube.com/channel/UCJLCp-uOEQIld9UVfKVH0Fg A cikk szponzorált tartalom, megjelenését a Fatra Izolfa Zrt. támogatta. Jámbor Zsolt / fatrafol.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Magyarország a technológiai lehetőségek olvasztó tégelye az építőipar minden területén. Számtalan jobbnál-jobb megoldás adódik a megrendelői igények kielégítésére, legyen szó egy falszerkezetről, vagy akár a tetőnk szigeteléséről. A megrendelők többsége azonban - ahogy sajnos a szakmaibeliek többsége - gyakran évtizedes lemaradással rendelkezik a témában, kezdve a helyes anyag használattal, egészen a jogszabályi előírásokig. Annál sajnos jóval bonyolultabb a téma, hogy minden részletet kielemezzünk, mégis szeretnénk egy alapvető mankót biztosítani a felújítás előtt álló társasház és műszaki ellenőreik számára, ebben a kétrészes cikkben.




Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi.
A hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak.
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé".
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházi biztosítások díja az elmúlt évben érezhetően megemelkedett, de az okok korántsem egyértelműek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n a biztosítói kerekasztalnál négy piaci szereplő képviselői vitatták meg, miért kerülnek egyre többe a biztosítások, hogyan működik a mestervonalas assistance, és miért nem old meg mindent a kötelezővé tétel. Simon János (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.), Antalffy Dániel (Allianz Hungária Zrt.), Hegyháti Szilvia (Generali Biztosító Zrt.) és Lévai Dániel (Netrisk Magyarország Kft.) beszélgetéséből kiderült: a biztosítások világa legalább annyira sokszínű, mint maguk a társasházak.
Felvételsorozat harminckettedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Fekete Attila, ügyvezető - fiREG Kft.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.
Egy országos kamarai nyilvántartás létrehozásáról született döntés. A módosítás értelmében a jövőben csak olyan szakember végezhet villamos biztonsági ellenőrzést, akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba vett.
Az év végi hajrá után december közepétől a családé és a szeretteinké a főszerep. A következő napokra, hetekre mindenki számára az öröm és boldogság kell, hogy előtérbe helyeződjön, elfelejtve az év közbeni pörgést, rohanást, bajokat, minőségi időt szentelve egymásnak. Ezúton kívánunk meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi olvasónk számára!
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében.
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 






































