Minden, amit a tetőszigetelésről tudni kell2021. április 6. |
|---|
Magyarország a technológiai lehetőségek olvasztó tégelye az építőipar minden területén. Számtalan jobbnál-jobb megoldás adódik a megrendelői igények kielégítésére, legyen szó egy falszerkezetről, vagy akár a tetőnk szigeteléséről. A megrendelők többsége azonban - ahogy sajnos a szakmaibeliek többsége - gyakran évtizedes lemaradással rendelkezik a témában, kezdve a helyes anyag használattal, egészen a jogszabályi előírásokig. Annál sajnos jóval bonyolultabb a téma, hogy minden részletet kielemezzünk, mégis szeretnénk egy alapvető mankót biztosítani a felújítás előtt álló társasház és műszaki ellenőreik számára, ebben a kétrészes cikkben.
|
|
6 030 HUF
A1 típusú Intézményi figyelmeztető csomag 4 db - os tábla/matrica szett - több színben
![]() Érdekel → |
|
Fontos az előkészítés Mielőtt bármilyen megoldásra letesszük a voksunk, vegyük szemre a tetőnk állapotát. Természetesen a szennyeződések eltávolítása magától értetődő feladat, de ezen felül minden réteg, ami a tetőt alkotja, lényeges lehet számunkra, ezért amennyiben lehetséges ellenőrizzük az épület terveit, vagy végezzünk feltárást. Ennek eleme lehet egy húzás próba elvégzése is, amely azonnal választ adhat a födémünk minőségére és meghatározza a későbbi rögzítési módokat is. Abban az esetben ha a födémben salak rétegünk van szenteljünk kiemelt figyelmet a salak szellőzők megtartására, ugyanis ezek a tetők párakezelésének fontos elemei. Ha nagy nedvesség felvételű anyaggal találkozunk a rétegek között (pl. perlit beton), amely adott esetben el is ázott, gondoskodnunk kell a kiszáradás lehetőségéről, például kiegészítő páraszellőzők elhelyezésével, vagy adott esetben a réteg elbontásával is orvosolhatjuk a problémát. Ebben az esetben természetesen lehetőségünk van később, mint leterhelő réteg újrahasznosítani az eltávolított perlit betont.
Ezt követően vegyük szemre a meglévő szigetelésünket. Bitumenes rendszerek esetében a bontás az esetek többségében elkerülhető, ez pedig különösen fontos szempont lehet a régi szénkátrány tartalmú anyagok esetében, melyek veszélyes hulladéknak minősülnek. Ha instabil szakaszokkal találkozunk, azt természetesen stabilizáljuk, esetleg lokális javításokat végzünk. Átázott rétegrend esetében javasolt a lemezek perforálása, a kiszellőzés biztosítása érdekében. Polimer rendszerek esetében javasolt az anyag feszültség mentesítése vagy adott esetben az elbontása, újrahasznosítása. A bent maradó anyag ugyanis deformálhatja az új szigetelést és gyengítheti a rögzítést. De milyen anyaggal?
A bitumenes rendszerek beépítése elsősorban ott praktikus, ahol megfelelően stabil aljzat kínálkozik. Ebben az esetben vagy 1 rétegben, min. 5mm vastag, 700-800 N/50 mm, vagy két rétegben min. 4mm vastag 550-650 N/50mm szakító szilárdságú SBS modifikált anyagok beépítése a javasolt, odafigyelve a megfelelő rétegtípusokra! A PVC alapú rendszerek esetében, mint amilyen a Fatrafol is, a leglényegesebb szempont az anyag rugalmassága. Ennek köszönhetően tud együtt mozogni az épülettel, akkor is, ha több, akár 20-50 cm hőszigetelő rétegre is kerül, vagy egy dilatációs szakaszon 4-5 cm mozgás adódik! Köszönhetően az anyag alacsony páradiffúziós ellenállásának, a rétegrendbe kerülő nedvesség (például a korábbi beázások okán) páraszellőző kémények nélkül is távozni tud a rétegek közül. Fontos azonban, hogy bitumenes tetőkön megfelelő védő-elválasztó réteg beépítése szükséges! A Nap, mint ellenség Általánosságban elmondható, hogy a Fatrafol PVC alapú csapadékvíz szigetelő rendszerek önmagukban UV stabilak, így nem igényelnek egyéb bevonatokat vagy felületvédelmet. Egy áltagos, 1,5mm-es lemez így jellemzően 25-30 éves élettartammal rendelkezik lapos tetőkön beépítve. Természetesen a vastagabb anyagok beépítése esetén ez az élettartam 5-10 évvel megnövelhető. Bitumenes rendszerek esetében, mivel maga a bitumen nem UV stabil, az anyag védelméről jellemzően a palahintés gondoskodik, így különösen a csomópontokban a nyersen maradó felületeket érdemes utólag palahintéssel ellátni. Az rugalmas UV védő bevonatok alkalmazása természetesen képes megnövelni ezeknek a rendszereknek az élettartamát, ugyanakkor fontos, hogy a bevonatok időszakos felújításáról gondoskodjunk!
A legpraktikusabb megoldás minden esetben a nehéz felületvédelem alkalmazása (16-32 mm osztályozott kavics, vagy beton lapok esetleg hasznosított tetők), amellyel mind a két rendszer esetében 50 év fölé emelhető a várható élettartam, amennyiben a beépítés szakszerű és az időszakos karbantartásokról gondoskodnak. Rendszer garancia Elmaradó képzések pótlása Habár az elmúlt év sajnos számtalan személyes találkozási lehetőségnek gátat szabott, az építőipar egy pillanatra sem állt meg. Továbbra is fejlődik és újabbnál újabb kihívásokat támaszt számunkra és a megrendelők számára is. Éppen ezért a korlátozásokra való tekintettel, annak érdekében, hogy a kimaradó képzéseket, előadásokat valamelyest kompenzálni tudjuk elindítottuk Youtube csatornánkat (Fatra Izolfa Hungary), melyen változatos tartalmakkal, termék és technológia bemutatókkal, előadás részletekkel várunk minden érdeklődőt: https://www.youtube.com/channel/UCJLCp-uOEQIld9UVfKVH0Fg A cikk szponzorált tartalom, megjelenését a Fatra Izolfa Zrt. támogatta. Jámbor Zsolt / fatrafol.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Magyarország a technológiai lehetőségek olvasztó tégelye az építőipar minden területén. Számtalan jobbnál-jobb megoldás adódik a megrendelői igények kielégítésére, legyen szó egy falszerkezetről, vagy akár a tetőnk szigeteléséről. A megrendelők többsége azonban - ahogy sajnos a szakmaibeliek többsége - gyakran évtizedes lemaradással rendelkezik a témában, kezdve a helyes anyag használattal, egészen a jogszabályi előírásokig. Annál sajnos jóval bonyolultabb a téma, hogy minden részletet kielemezzünk, mégis szeretnénk egy alapvető mankót biztosítani a felújítás előtt álló társasház és műszaki ellenőreik számára, ebben a kétrészes cikkben.




A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét. 
A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók beépítése 2024 óta jogszabályi kötelezettség a távfűtött és központi fűtéses épületek számára, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékony. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Tófalvi György, a Techem Kft. ügyvezető igazgatója részletesen ismertette a TKM/2025 pályázat tapasztalatait, a lebonyolítás nehézségeit és a folytatás várható irányait.
Ismét eltelt az őszi konferenciaszezon, melyet idén két rendezvénnyel, a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-val, illetve pár nappal ezelőtt a MITOE - Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesületének szakmai napjával tartottunk meg a közel 800 érdeklődő számára.
Idén tizenhat éve kezdődött a digitális forradalom a társasházakban, melynek az első fecskéje az eHÁZ volt, mely azóta is piacvezetőként szolgálja a hazai társasházak innovatív és hatékony adminisztrációját. A THT színeiben Lenkei Nóra szerkesztő kérdezte Dén Mátyás Andrást, az eHÁZ ötletgazdáját és vezetőjét az elmúlt időszak tapasztalatairól és a jövőbeni fejlesztésekről. 
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz.
Felvételsorozat tizenötödik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Mezősi Tamás, ügyvezető és Ungi Kálmán, értékesítési vezető - VéleményGuru
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit.
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője mutatta be, hogyan segíti a bank a lakóközösségeket a mindennapi számlavezetéstől a felújítások finanszírozásáig. Az előadás közérthetően ismertette a legfrissebb akciókat, megtakarítási formákat és hitellehetőségeket, amelyekkel a társasházak biztonságosan és kiszámíthatóan gazdálkodhatnak.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség. 





































