Digitális könyvelés, számlafeldolgozás, papírmentes szerződéskötés a társasházakban2021. június 3. |
|---|
Ne papíron kössük a szerződéseket! - hívta fel a figyelmet Poór Károly, a SDSYS Zrt. cégvezetője, aki a szerződések digitalizálásáról és a papíralapú dokumentumok papírmentes feldolgozásáról tartott előadást a Társasházi Háztartás szaklap és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete első online videokonferenciáján.
|
|
36 990 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzések - Tábla csomag 10 emeletes épületbe - (14 db)
![]() Érdekel → |
|
Önmagában már a papír előállítása is jelentős környezeti terhelést jelent, de gondoljunk az előállításához szükséges vízhasználatra, nyomtatásra és szállításra is. Az EU-ban mindössze egyszer megfogott dokumentumok ökológiai lábnyoma ilyen mértékű, amit nagyon nehezen lehetne karbonsemlegessé tenni: Szerencsére a jogi folyamatok digitalizálódása a jövő. Tagadhatatlan, hogy mindenkinek szüksége van arra, hogy jogilag biztonságos módon, távolról tudja menedzselni a szerződéskötési és aláírási folyamatait. Az üzleti folyamatok energiaigényével kapcsolatban a szakember elmondta, hogy míg régebben ez sok időt és energiát vett igénybe, addig ma már Magyarországon is lehet elektronikusan szerződni. Ráadásul a megoldás mindenki számára elérhető, költséghatékony és nem okoz gondot a használata sem. Szelfi segítségével, mobilapplikáción keresztül lehetőség van mindenkinek saját tanúsítás megszerzésére, amely révén lehetőség van az adott dokumentum aláírására, a legnagyobb biztonságban, speciális mobileszköz vásárlása nélkül. Olyan letölthető applikációkról beszélt, amelyek mögött mindig minősített szolgáltatók és olyan hitelesítő cégek állnak, amelyek megadják a jogi és informatikai biztosítékot, garantálva mindkét aláíró fél sikerességét. Jelenleg a járvány miatt a megoldás igénye 500%-kal nőtt a magyar vállalatok körében. Napjainkban egy ilyen aláírás nem kíván több képességet, mint egy mobilos játékban profil létrehozása. Milyen problémákat old meg az elektronikus szerződés? Idő és költségcsökkentést: papírköltség, nyomtatási költség és idő, iktatással töltött idő, az ügyvezető és a munkatársak ideje, postázás és tértivevény, az utazás és az időpont-egyeztetés, a várakozás és a telefonálás, hogy a dokumentum megérkezett-e, elírta-e, visszaküldené-e? Ráadásul ezek a rendszerek azt is tudják, hogy ki nem írta alá digitálisan a dokumentumot. Ez kifejezetten előnyös, amikor közgyűlési dokumentum hitelesítéséről van szó, azaz több személynek is alá kellene írnia. A normálisnak gondolt tevékenységeket - automatizálás helyett - mi végezzük, pedig már rég a digitális térbe költözhetett volna az egész folyamat, ilyenkor érdemes elgondolkodni azon, mire költenénk a fennmaradó időt? Azok a cégek ugyanis, akik heti 5 dokumentumot hoznak létre, évente átlagosan 165 órát töltenek adminisztrációval. Azok a cégek, akik heti 25 dokumentumot hoznak létre, évente átlagosan 852 órát töltenek adminisztrációval, ami 106 munkanapot jelent! Ezek az eszközök pont azért vannak, hogy időt és energiát szabadítsanak fel. A papírfelhasználás csökkenésével gyorsabb és biztonságosabb az ügyintézés, egyszerűen használható, és költséget csökkent. Hogyan működik? A távoli ügyfélazonosítás során, lefotózza arcunkat egy gép, bemutatjuk a személyi igazolványunkat, a rendszer arról beolvassa az adatokat, megadjuk az emailcímünket és a telefonszámot, majd nemsokára megérkezik sms-ben a kód, amivel visszaigazolhatjuk magunkat, tanúsítva vagyunk, bármit aláírhatunk, amire ez jogosít (kivéve ingatlan adásvétel), a tanúsítás ráadásul egész Európában érvényes. Ezt követi a digitális szerződéskötés, a dokumentummenedzsment és a minősített elektronikus aláírás folyamata. A szerződéskötés ideje hagyományos módon 23 perc, ami heti 5 szerződés esetén évi 100 munkaórát jelent, digitális módon ez 3 percre csökken, azaz a digitális szerződéskötéssel 87 órányi, összesen 11 napnyi munkamegtakarítás érhető el, ez szerződésenként 20 percet jelent átlagosan. Ehhez azonban fontos, hogy a másik oldalnak is rendelkeznie kell ezzel a típusú aláírással. A Trustchain révén a rendszer képes arra, hogy automatikus, érintésmentes és rendszerfüggetlen megoldást adjon a szerződés aláírására, ezzel mindenki számára megfelelő digitális megoldást nyújt. Nem jó fél lábon állni! Felmerül a kérdés, hogy a fentiek után hogyan lehet a számlák befogadását is digitálisan megoldani? Mióta a NAV előírja az elektronikus számlázást, már a pdf számla is elfogadható a navos ellenőrzéskor. Ezt viszont tárolni kell, a felelősség az adóalanyokat terheli. Előnye, hogy például nyomonkövethető, mikor töltötték le az egyes számlákat. A digitalizációnak különböző fokozatai vannak, de hozzávetőlegesen kimenő számlák esetén 50 másodperc megtakarított idő érhető el számlánként. Poór Károly szerint fel kell készülni arra, hogy el fog tűnni a számla képe, át fog alakulni a számlaolvasás, egyáltalán az is, ahogyan befogadunk egy számlát. A következő évek erről fognak szólni, sok vállalat és főként közműszolgáltató fog átállni, mivel a jogszabályi háttér adott, semmi akadálya, ezért, mint érintett fél, ideje mindenkinek felkészülni. Az ezt biztosító matching rendszerről érdemes tudni, hogy nagyon pontos, gyorsan implementálható, nem szükséges egy új rendszert megtanulni, alkalmas a hibridfolyamatok kezelésre (papíralapú, pdf, navos eszámla stb.), tehát érdemes mindenképpen ilyen rendszert választani - szögezte le a SDSYS Zrt. cégvezetője. Mint mondta, a digitalizáció ma már nem cél, hanem eszköz, nem lehet kikerülni. Mivel a pandémia felgyorsította ezt a folyamatot, nem árt a szükségszerinti digitalizációt mindenképpen felismerni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Ne papíron kössük a szerződéseket! - hívta fel a figyelmet Poór Károly, a SDSYS Zrt. cégvezetője, aki a szerződések digitalizálásáról és a papíralapú dokumentumok papírmentes feldolgozásáról tartott előadást a Társasházi Háztartás szaklap és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete első online videokonferenciáján.

A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
Egy olvasói levél egy viszonylag gyakori, mégis sok bizonytalanságot hordozó működési modellre kérdez rá: mi történik akkor, ha egy társasházon belül az elkülönülő épületek a gyakorlatban külön gazdálkodnak, miközben jogilag egy társasházat alkotnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 







































