Szankciókkal fenyegeti a Kormányhivatal a közös képviselőket - A TTOE a Miniszterelnökséghez fordult2022. január 11. |
|---|
|
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
Tisztelt Miniszter Úr! Segítségét szeretném kérni a Kormányhivatalok által küldött, rezsicsökkentéssel kapcsolatos hirdetményi kötelezettségre vonatkozó tájékoztató kiegészítése ügyében. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete tagjai közül megkapták a Kormányhivatalok által kiküldött tájékoztatókat azok a közös képviselők/társasházkezelők, akik a tevékenységüket üzletszerűen végzik és a kormányhivatalok nyilvántartásában szerepelnek. Sajnos ez a tájékoztató nem jut el azokhoz a közös képviselőkhöz és intéző bizottsági elnökökhöz, akik ott látják el a feladatot, ahol tulajdonosok és nincs kötelezettségük a nyilvántartásba vételre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a társasházi törvényben foglaltak szerint a közös képviselőknek, társasházkezelőknek kötelezettsége a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hirdetmények kihelyezése. Azt is értjük, hogy az európai országokban drasztikusan megemelkedő energiaárak idején külön jelentősége van annak, hogy lássuk, Magyarországon a rezsicsökkentés védi meg a lakosságot ettől a negatív hatástól. Azt azonban nehezményezzük, hogy szankciókkal sújtanák a szakma képviselőit olyan hiányosságok miatt, melyek elhárítása a gyakorlatban sok esetben kivitelezhetetlen számukra. Ennek oka: - A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43/A. § -a szerint: A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy zárt, üvegszekrényben kell elhelyezni, így ennek hiánya nem róható a közös képviselő terhére. - több olyan társasház van, amelyeknél sorházként kerültek kialakításra a lakások, nincs közös lépcsőházuk és bejáratuk, így a hirdetőtábla elhelyezése egy helyre nem kialakítható, - nem minden társasház lépcsőháza alkalmas arra, hogy zártrendszerű hirdetőtábla kerüljön kihelyezésre, főleg az elvárt méretre is figyelemmel - az üveges és zárható hirdetőtábla megrendelése és elkészíttetése - a bírósági gyakorlat szerint - csak közgyűlési döntés alapján lehetséges, erre a közös képviselő önállóan nem jogosult, - közgyűlés összehívása és az ott hozható döntés nem kivitelezhető 8 napon belül, ezért az 2022. január 15-ig nem valósulhat meg, - ott, ahol nincs lehetőség zártan elhelyezni a hirdetmény szövegét, ott nincs kizárva, hogy valaki letépi és annak azonnali pótlása nem megoldható, mert az üzletszerűen társasházkezeléssel foglalkozók általában nem az érintett társasházban laknak, gondnok pedig csak a társasházak elenyésző hányadában tevékenykedik, - a hirdetmény 45 napos ott tartásával nem egy oldalt, hanem sok esetben három-négy A4-es lapot kell elhelyezni, amely nagyságában is méretes zárható szekrény meglétét teszi szükségessé, - a megküldött tájékoztatóban úgy fogalmaztak, hogy Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a Thtv. semmilyen indokkal nem ad felmentést a tájékoztatási kötelezettség teljesítése alól, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság számára sem nyújt lehetőséget a mérlegelésre. Az ellenőrzések eddigi tapasztalata szerint gyakran előfordul olyan eset, hogy a helyszíni ellenőrzés során az előírt hirdetmény annak ellenére nem található meg a társasház hirdetőtábláján, hogy az ott korábban - akár szabályszerűen - elhelyezésre került. Tekintettel arra, hogy a Thtv. nem magát a kihelyezést, hanem a hirdetmény folyamatos közzétételét írja elő, a tájékoztatási kötelezettség teljesítése tanúkkal vagy fénykép- esetleg videófelvételekkel nem igazolható. A rongálások elkerülése érdekében javasolt a hirdetmény zárható üvegszekrényben történő elhelyezése." - a hirdetmények kint tartását a leírtak szerint csak őrzéssel lehetne biztosítani, ami a gyakorlatban végrehajthatatlan feladatot jelent, - igazságtalan, hogy egy végrehajthatatlan rendelkezésért azokat a közös képviselőket, társasházkezelőket kívánják felelősségre vonni, akik minden feladatukat elvégzik, de nem tudják garantálni, hogy egy hirdetmény a társasház lépcsőházában 45 napig kint legyen. A törvény egyébként arról is rendelkezik, hogy február 15-ig lakásra bontottan ki kell mutatni a tulajdonosok részére, hogy a közös tulajdonban lévő közművek után milyen összegű költség megtakarítás vonatkozik az adott lakásra. A fentiekre figyelemmel kérjük, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a büntetések kiszabása előtt vizsgálja meg, hogy valóban felelős-e a közös képviselő azért, hogy az ellenőrzéskor nem volt látható a hirdetmény vagy bizonyítható módon teljesítette a kötelezettségét, de a dokumentumot a tudta nélkül eltávolították. Ebben az esetben álláspontom szerint felelősség nem terheli, mert a feladat eleve végrehajthatatlan. A fent jelzett problémák miatt valószínűsíthető, hogy az a közös képviselő/társasházkezelő, aki a társasházi törvényben előírt módon elvégezte a rezsicsökkentési tájékoztató kihelyezését, de azt tudta nélkül eltávolították, majd ezért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elmarasztalta, jogi úton elérheti, hogy mentesítsék a szankciók alól. Úgy gondoljuk, hogy a társasházakban e nélkül is bőven akad feszültségforrás, főleg mióta a lakástakarék-pénztári konstrukció megszűntetése miatt a lakóközösségek a leghatékonyabb ösztönzőt veszítették el arra, hogy energiahatékony társasházi felújításokat valósítsanak meg. Meglátásuk szerint e rendelkezés - jelenlegi formájában - inkább generálja a feszültséget a lakóközösségekben mintsem segítené a békés egymás mellett élés feltételeinek megteremtését. Budapest, 2022. január 11. dr. Bék Ágnes Fotó: agrar24.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 







































