Szankciókkal fenyegeti a Kormányhivatal a közös képviselőket - A TTOE a Miniszterelnökséghez fordult2022. január 11. |
|---|
|
|
|
4 400 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
![]() Érdekel → |
|
Tisztelt Miniszter Úr! Segítségét szeretném kérni a Kormányhivatalok által küldött, rezsicsökkentéssel kapcsolatos hirdetményi kötelezettségre vonatkozó tájékoztató kiegészítése ügyében. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete tagjai közül megkapták a Kormányhivatalok által kiküldött tájékoztatókat azok a közös képviselők/társasházkezelők, akik a tevékenységüket üzletszerűen végzik és a kormányhivatalok nyilvántartásában szerepelnek. Sajnos ez a tájékoztató nem jut el azokhoz a közös képviselőkhöz és intéző bizottsági elnökökhöz, akik ott látják el a feladatot, ahol tulajdonosok és nincs kötelezettségük a nyilvántartásba vételre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a társasházi törvényben foglaltak szerint a közös képviselőknek, társasházkezelőknek kötelezettsége a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hirdetmények kihelyezése. Azt is értjük, hogy az európai országokban drasztikusan megemelkedő energiaárak idején külön jelentősége van annak, hogy lássuk, Magyarországon a rezsicsökkentés védi meg a lakosságot ettől a negatív hatástól. Azt azonban nehezményezzük, hogy szankciókkal sújtanák a szakma képviselőit olyan hiányosságok miatt, melyek elhárítása a gyakorlatban sok esetben kivitelezhetetlen számukra. Ennek oka: - A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43/A. § -a szerint: A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy zárt, üvegszekrényben kell elhelyezni, így ennek hiánya nem róható a közös képviselő terhére. - több olyan társasház van, amelyeknél sorházként kerültek kialakításra a lakások, nincs közös lépcsőházuk és bejáratuk, így a hirdetőtábla elhelyezése egy helyre nem kialakítható, - nem minden társasház lépcsőháza alkalmas arra, hogy zártrendszerű hirdetőtábla kerüljön kihelyezésre, főleg az elvárt méretre is figyelemmel - az üveges és zárható hirdetőtábla megrendelése és elkészíttetése - a bírósági gyakorlat szerint - csak közgyűlési döntés alapján lehetséges, erre a közös képviselő önállóan nem jogosult, - közgyűlés összehívása és az ott hozható döntés nem kivitelezhető 8 napon belül, ezért az 2022. január 15-ig nem valósulhat meg, - ott, ahol nincs lehetőség zártan elhelyezni a hirdetmény szövegét, ott nincs kizárva, hogy valaki letépi és annak azonnali pótlása nem megoldható, mert az üzletszerűen társasházkezeléssel foglalkozók általában nem az érintett társasházban laknak, gondnok pedig csak a társasházak elenyésző hányadában tevékenykedik, - a hirdetmény 45 napos ott tartásával nem egy oldalt, hanem sok esetben három-négy A4-es lapot kell elhelyezni, amely nagyságában is méretes zárható szekrény meglétét teszi szükségessé, - a megküldött tájékoztatóban úgy fogalmaztak, hogy Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a Thtv. semmilyen indokkal nem ad felmentést a tájékoztatási kötelezettség teljesítése alól, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság számára sem nyújt lehetőséget a mérlegelésre. Az ellenőrzések eddigi tapasztalata szerint gyakran előfordul olyan eset, hogy a helyszíni ellenőrzés során az előírt hirdetmény annak ellenére nem található meg a társasház hirdetőtábláján, hogy az ott korábban - akár szabályszerűen - elhelyezésre került. Tekintettel arra, hogy a Thtv. nem magát a kihelyezést, hanem a hirdetmény folyamatos közzétételét írja elő, a tájékoztatási kötelezettség teljesítése tanúkkal vagy fénykép- esetleg videófelvételekkel nem igazolható. A rongálások elkerülése érdekében javasolt a hirdetmény zárható üvegszekrényben történő elhelyezése." - a hirdetmények kint tartását a leírtak szerint csak őrzéssel lehetne biztosítani, ami a gyakorlatban végrehajthatatlan feladatot jelent, - igazságtalan, hogy egy végrehajthatatlan rendelkezésért azokat a közös képviselőket, társasházkezelőket kívánják felelősségre vonni, akik minden feladatukat elvégzik, de nem tudják garantálni, hogy egy hirdetmény a társasház lépcsőházában 45 napig kint legyen. A törvény egyébként arról is rendelkezik, hogy február 15-ig lakásra bontottan ki kell mutatni a tulajdonosok részére, hogy a közös tulajdonban lévő közművek után milyen összegű költség megtakarítás vonatkozik az adott lakásra. A fentiekre figyelemmel kérjük, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a büntetések kiszabása előtt vizsgálja meg, hogy valóban felelős-e a közös képviselő azért, hogy az ellenőrzéskor nem volt látható a hirdetmény vagy bizonyítható módon teljesítette a kötelezettségét, de a dokumentumot a tudta nélkül eltávolították. Ebben az esetben álláspontom szerint felelősség nem terheli, mert a feladat eleve végrehajthatatlan. A fent jelzett problémák miatt valószínűsíthető, hogy az a közös képviselő/társasházkezelő, aki a társasházi törvényben előírt módon elvégezte a rezsicsökkentési tájékoztató kihelyezését, de azt tudta nélkül eltávolították, majd ezért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elmarasztalta, jogi úton elérheti, hogy mentesítsék a szankciók alól. Úgy gondoljuk, hogy a társasházakban e nélkül is bőven akad feszültségforrás, főleg mióta a lakástakarék-pénztári konstrukció megszűntetése miatt a lakóközösségek a leghatékonyabb ösztönzőt veszítették el arra, hogy energiahatékony társasházi felújításokat valósítsanak meg. Meglátásuk szerint e rendelkezés - jelenlegi formájában - inkább generálja a feszültséget a lakóközösségekben mintsem segítené a békés egymás mellett élés feltételeinek megteremtését. Budapest, 2022. január 11. dr. Bék Ágnes Fotó: agrar24.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
Milyen feltételekkel érhető el a 3 százalékos otthon start konstrukció, és hogyan működik a gyakorlatban? Kik tudnak ténylegesen élni vele, és hol ütközhetnek korlátokba a családok és a fiatal lakásvásárlók? Milyen kockázatokkal kell számolni a hitelfelvétel során, és hogyan befolyásolhatja mindez a társasházi beruházásokat vagy az ingatlanpiaci döntéseket? Milyen előnyöket és megtakarítási lehetőségeket kínál a program, és milyen irányba mutathat a szabályozás a következő időszakban? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Hiteles András otthonteremtési szakértő osztja meg tapasztalatait és gyakorlati tanácsait. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.
Módosult a lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogató felhívás a KEHOP Plusz konstrukció. Több pénz, hosszabb futamidő, bővített támogatható tevékenységek, egyszerűbb ügyintézés.
A THT mesterséges intelligencia asszisztense immár elérte a fejlesztés új szakaszát: a béta időszak hivatalosan is lezárult, és a szolgáltatás a továbbiakban kizárólag a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) tagsága révén lesz elérhető.
2025-ben immár hatodik alkalommal nyerte el a rangos MagyarBrands díjat az eHÁZ digitális társasházkezelő rendszer. A márka 2019, 2020, 2021, 2022 és 2024 után idén is szerepel a legkiválóbb hazai innovatív márkák között, amelyet a független, szakértői zsűri ítélt oda.
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren.
A Magyar Tűzvédelmi Szövetség (TSZVSZ) célja egy hatékonyabb, nyitottabb és korszerűbb tűzvédelmi rendszer kiépítése. Ennek első lépése a Magyar Tűzvédelmi Akadémia létrehozása, amely nemcsak képzési központként, hanem az ágazati szereplők közötti együttműködés új platformjaként is működik majd. 





































