Kérdés
Egy 24 lakásos társasházból kiválhat e 5 lakó egyedi fűtésre a többi lakó hozzájárulása nélkül? Továbbá ha egy lakó nem lakja a lakást és nincs fogyasztása,a közös költségen kívül kötelezhető e a téli hónapokra a fűtés fizetésére?

Válasz
A kérdés megválaszolásához a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendelet nyújt segítséget:

A fogyasztó jogai, kötelezettségei

11. § (1) A fogyasztó köteles a fűtést, illetőleg a melegvíz-szolgáltatást igénybe venni, és a szolgáltatásért díjat fizetni, kivéve, ha a központi hőellátó rendszerből a 12. § (1) bekezdés rendelkezései szerint kivált.

(2) A bérbeadással nem hasznosított lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség fűtési díját annak tulajdonosa köteles megfizetni.

12. § (1) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa a szolgáltatás igénybevételét a rendszerből való kiválással a következő feltételek együttes fennállása esetén szüntetheti meg:

a) az üzemben tartó - több épületet ellátó központi hőellátó rendszer esetén a szolgalom jogosultjával együtt - a kiváláshoz előzetesen hozzájárult, és

b) a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi a kiválást, valamint

c) a kiválás nem sérti más fogyasztó érdekét.

(2) Ha a kiválás érdekében a központi hőellátó rendszer átalakítása szükséges, annak költségeit a kiválni szándékozó tulajdonos köteles viselni.

13. § A fűtendő helyiségekbe a 15. §-ban előírt hőfoknál magasabb - a gyártó által megadott - hőleadási értéket képviselő fűtőtest csak az üzemben tartó hozzájárulásával szerelhető fel.

A rendelkezések szerint az üzembentartó - vagy a FŐTÁV, vagy a társasház, ha a kazán a társasházból szolgáltatja a meleg vizet és a fűtést - előzetes hozzájárulása, majd a közgyűlésen a tulajdonostársak többségének hozzájárulása szükséges a rendszerből való kiváláshoz. A 11. § (2) bekezdése alapján az üres lakás után is fizetni kell a fűtési díjat.

A 12. § (2) bekezdése szerint az átalakítással kapcsolatos teljes költséget a kiválni szándékozónak kell viselnie.

A fűtési díjakról az alábbiak szerint rendelkezik a rendelet:

A szolgáltatás díjának megállapítása

17. § (1) A szolgáltatás díja az üzemeltetési költségek felosztásán alapul.

(2) Az üzemeltetés költségei a következők:

a) a fűtőanyag költsége;

b) a tüzelőanyag szállításának, rakodásának, a szilárd tüzelőanyag fűtési idényen kívüli átlapátolásának, valamint a salak tárolóhelyről történő elszállításának költségei;

c) a központi hőtermelési berendezés áramdíja;

d) a fűtő és a segédmunkás munkabére és járulékai, továbbá a munkaruha beszerzésének költségei;

e) vállalkozás keretében végzett fűtői tevékenység esetén a fűtő vállalkozói díja;

f) a kazán és a tüzelőanyag elhelyezésére szolgáló helyiség, a központi hőtermelő berendezés tisztán tartásával, valamint a berendezés üzemeltetésével összefüggésben felmerülő közvetlen költségek;

g) egyéb szükséges, számlával, nyugtával igazolt üzemeltetési költségek (pl. üzemben tartó díjazása).

18. § (1) A fűtési díjat a lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetőleg az épület közös tulajdonú, közös használatra szolgáló helyiségei, területei szerint a légköbméterben kifejezhető fűthető térfogat egy légköbméterre vagy a fűtőfelület egy négyzetméterre jutó díjtétele alapján a fogyasztók szótöbbséggel hozott döntése - társasház esetén az alapító okirat vagy a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezése szerint - kell kiszámítani.

(2) A fűtőfelület kiszámításánál korrekciós tényezők is alkalmazhatók (pl. a kazántól való távolság, a lakás kedvezőtlen fekvése, az üzlethelyiség forgalma miatt növelhető fűtőfelület).

(3) Egy központi hőellátó rendszeren belül a díjfizetés alapjául szolgáló fűtőfelületi értékeket azonos módszerrel kell megállapítani.

(4) Ha a szolgáltatásból kikapcsolt lakáson, nem lakás céljára szolgáló helyiségen átmenő központi fűtési vezeték nem szigetelt, és emiatt hőt ad le, a fogyasztó a fűtött helyiségre egyébként járó díj 20%-át köteles fizetni.

(5) A kizárólag fűtési célt szolgáló központi hőellátó rendszer útján nyújtott szolgáltatás esetén az egységnyi fűtési díj alapja a tényleges üzemeltetési költség és az összes fűtött légtérfogat köbméterének vagy az összes fűtőfelület négyzetméterének hányadosa. Az egy lakásra jutó fűtési díj mértéke az egységnyi fűtési díj és a lakás fűtött légtérfogatának vagy fűtőfelületének szorzata.

A rendelkezés szerint a fűtési díjra vonatkozóan a társasház alapító okirata vagy a Szervezeti-Működési Szabályzat tartalmaz elszámolási módozatokat. Ennek megváltoztatása esetén szükséges ezeket is módosítani.

A (4) bekezdés szerint viszont akit kikapcsolnak a rendszerből, de a helyiségen átmegy a központi fűtés vezeték nem szigetelt része és az hőt ad le, úgy a tulajdonosnak az egyébként járó költség 20 %-át köteles továbbra is megfizetni.

 Kérdezzen Ön is dr. Bék Ágnestől: ITT