Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Egyre csak drágulnak a társasházi lakások és a bérleti díjak is 2022. június 22.
A Magyar Nemzeti Bank 2022. májusi lakáspiaci jelentése szerint az infláció a lakásárakra és a bérleti díjakra is hatással van, kevés a szabad albérlet, a külföldi vásárlók száma csökken, vidék pedig kezdi behozni a pesti árakat.
36 286 HUF THS MCCS Zárható pénzérme szortimer Érdekel →
Az MNB 2022. májusi lakáspiaci jelentésében közzétett lakásárindex alapján 2021 negyedik negyedévében a lakásárak országos átlagban 21,4 százalékkal emelkedtek szemben az egy évvel korábban mért 8,9 százalékkal. Budapesten 2021 év végén 11,3 százalékkal voltak magasabban a lakásárak az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a vidéki városokban pedig a jelenlegi lakáspiaci ciklusban a legmagasabb, 25,0 százalékos éves lakásár-növekedést tapasztaltunk. Előzetes ingatlanközvetítői adatok alapján 2022 első negyedévében tovább gyorsulhatott a lakásárak éves növekedési üteme, vélhetően az emelkedő infláció és a növekvő kamatkörnyezet miatti előrehozott vásárlásoknak is köszönhetően. Az MNB becslése szerint 2021-ben 168 ezer lakáspiaci tranzakció valósult meg, ami jelentős, 15,6 százalékos bővülés a 2020-as, járvánnyal érintett évhez képest, de még 2 százalékkal elmarad a 2019-es értéktől. Az adásvételek száma Budapesten és a megyeszékhelyeken bővült a tavalyi év során, és 2021 negyedik negyedévétől Budapesten ismét emelkedett a befektetési célú lakásvásárlók aránya. Gyorsabb ütemben folytatódott a lakásárak növekedése Az MNB lakásárindex alapján 2021 harmadik és negyedik negyedévében rendre 7,2 és 2,4 százalékkal emelkedtek nominális értelemben a lakásárak országos átlagban (6. ábra). A lakásárak éves növekedési üteme ezzel jelentősen gyorsult, és a 2021 második negyedéves 14,4 százalékról 21,4 százalékra emelkedett a negyedik negyedévre nominálisan. Ilyen dinamikus áremelkedésre legutóbb 2003-ban volt példa Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal lakásárindexei alapján 2021-ben az új lakások ára 12,2 százalékkal, amíg a használt lakásoké 20,6 százalékkal emelkedett. Az MNB lakásárindex alapján a lakásárak reálértelemben 13,4 százalékkal emelkedtek 2021 negyedik negyedévében éves szinten, ami érdemben magasabb a 2021 második negyedévében mért 8,7 százalékos éves dráguláshoz képest, a reálértelemben mért éves dinamika ugyanakkor már nem kiugró a korábbi évekhez képest. A lakásárak a jelenlegi ciklus mélypontjukhoz, 2013 negyedik negyedévéhez képest reálértelemben 2021. év végéig 141,4 százalékkal emelkedtek. Az áremelkedés üteme a vidéki városokban a legmagasabb, de Budapesten is gyorsult a dinamika. A 2021- ben tapasztalható gyorsuló lakáspiaci drágulás elsősorban a vidéki településeknek tulajdonítható. Budapesten a lakásárak éves nominális növekedési üteme a 2021 második negyedéves 9,7 százalékról 11,3 százalékra emelkedett a negyedik negyedévre (7. ábra). Mindeközben a vidéki városokban és a községekben ugyanezen idő alatt rendre 18,7 százalékról 25,0 százalékra és 9,7 százalékról 22,3 százalékra gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme. Reálértelemben Budapesten 3,9 százalékkal drágultak a lakóingatlanok éves összevetésben a negyedik negyedévben, ami kismértékben alacsonyabb értéket jelent 2021. év közepéhez képest. Ezzel szemben a vidéki városokban a 2021 második negyedévi 12,9 százalékról a negyedik negyedévre 16,8 százalékra nőtt a fogyasztói árindexszel korrigált éves drágulás üteme, a községekben pedig 4,3 százalékról 14,2 százalékra emelkedett. Közép-Magyarország régió városaiban drágultak a legnagyobb mértékben a lakóingatlanok 2021-ben. A városi lakásárak változását régiónként megvizsgálva hasonló árdinamika figyelhető meg Magyarország legnagyobb részén. Az éves áremelkedés üteme 19,1 és 25,6 százalék között szóródott 2021 negyedik negyedévében az ország régióinak többsége között (8. ábra). A főváros körül elhelyezkedő Közép-Magyarország régió városaiban ugyanakkor - a tranzakciós adatok egyelőre alacsony feldolgozottsága mellett - kiemelkedően magas, 36,9 százalékos drágulás volt mérhető 2021-ben. Ezzel a drágulással a közép-magyarországi városok lakásárai már közel olyan mértékben emelkedtek 2008-hoz képest (+163,5 százalék), mint a budapesti lakásárak (+167,2 százalék). 2021-ben a jelentős vidéki lakásár-emelkedés következtében közeledett egymáshoz a budapesti és a vidéki lakásárszint. 2021-ben a magyarországi megyeszékhelyeken megkötött adásvételek alapján az átlagos négyzetméterár 377 ezer forint volt, ami 53,2 százaléka a budapesti 709 ezer forintos átlagos négyzetméterárnak (9. ábra). A vidéki nagyobb áremelkedésnek köszönhetően ugyanakkor csökkent a különbség a budapesti és a vidéki lakásárak között. A megyeszékhelyek átlagos négyzetméterára 2020-ban még 48,8 százalékát tette ki Budapest átlagának. A többi vidéki településen szintén látható volt felzárkózás a fővárosi négyzetméterárakhoz képest, ezek mértéke azonban alacsonyabb volt. Budapesten belül szintén csökkentek a különbségek, a külső kerületekben jobban nőttek az átlagos négyzetméterárak a belső kerületekhez képest. A lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya a legtöbb nagyvárosban ismét emelkedett. 2021-ben a 2020- as megtorpanást követően az átlagos négyzetméterárak az ország összes régióközpontjában ismét nagyobb mértékben emelkedtek az átlagkereseteknél. Ennek eredményeképpen a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya minden régióközpontban emelkedett, és többségükben meg is haladta a 2019-es csúcsértéket (10. ábra). A lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya Debrecenben a legmagasabb, ahol egy 75 négyzetméteres medián árszintű lakás megvásárlásához 12,4 évnyi teljes nettó átlagkereset szükséges. Budapesten 2021-ben stagnált a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya, ami így kismértékben elmarad a 2019-es csúcs értéktől. A külföldi lakásvásárlók aránya tovább csökkent A külföldi vásárlók aránya a hazai lakáspiacon a 2019-es 4,4 százalékról 2020-ban a járvány okozta megváltozott gazdasági és társadalmi helyzetben 3,9 százalékra csökkent, 2021- ben pedig már csupán 3,3 százalékot tett ki (15. ábra). Amíg a budai hegyvidéki és az egyéb, városközponton kívül eső budapesti kerületekben az elmúlt két évben lényegében megegyezett az országossal, addig a pesti belső kerületekben a 2019-es 22,1 százalékhoz képest már 2020-ban is mérsékeltebb, 15,5 százalékos volt a külföldi vásárlók aránya. 2021-re pedig arányuk még tovább, 10,4 százalékra csökkent. A lakáspiaci tranzakciók közel 80 százalékát adó vidéki településeken ugyanezen időszak alatt 3,3 százalékról 2,9 százalékra mérséklődött a vizsgált arány. A külföldiek korábbi éveknél visszafogottabb kereslete a pesti belső és a budai hegyvidéki kerületek magas értékeltségű piacain a befektetési motivációjú vásárlások mérséklődésére utalhat. Minden lakóingatlantípus esetében csökkent az értékesítéshez szükséges idő, a panellakásoké kiemelkedő mértékben. 2022 első negyedévében az egy évvel korábbi 3,1 hónapról 2,7 hónapra mérséklődött a lakóingatlanok értékesítéséhez szükséges medián idő (16. ábra). A legnagyobb mértékben a panellakások eladásához tipikusan szükséges idő csökkent, vidéken 2,3-ról 1,6 hónapra, Budapesten pedig 2,4-ről 1,7 hónapra. A családi házak medián értékesítési ideje szintén mérséklődött, vidéken és Budapesten egyaránt 0,3 hónappal. A társasházi lakások medián értékesítési ideje az 50 négyzetméter alapterület feletti kategóriában nagyobb mértékben csökkent, mint a kislakások esetében. Kevesebb szabad, de drágább albérletek Az ingatlan.com adatai alapján a megyeszékhelyeken 2022. március végén 2,1 ezer kiadó ingatlan volt a bérleti piacon, ami közel 39 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest, és alig több mint fele a járvány előtti, 2020. február végi szintnek (18. ábra). Budapesten 2021. év végére lecsengett a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése okozta, a hosszútávú bérleti kínálat szintjére bővítőleg ható sokk, a kiadásra kínált lakások száma azonban ezt követően is tovább csökkent. A fővárosi bérleti kínálat az ingatlan.com portál adatai szerint így 2022. márciusban 5,9 ezer lakást tett ki, ami egyharmados visszaesést jelent a járvány előtti szinthez képest. A bérlés szempontjából legnépszerűbb területen, a belső pesti kerületekben ennél is nagyobb mértékben, 42 százalékkal esett vissza a kínálat ugyanezen időszak alatt. A kínálat fokozatos mérséklődésével párhuzamosan a 2021 negyedik negyedévi 12,7 százalékról 2022 első negyedévében Budapesten 19,0 százalékra, országosan pedig 13,1 százalékról 18,2 százalékra nőtt a kiadó lakások éves drágulásának üteme a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint (19. ábra). A fővárosban először haladta meg kis mértékben a bérleti díjak szintje a korábbi, járvány előtti csúcsát. Negyedéves alapon Budapesten 2,6 százalékról 7,4 százalékra, országosan 2,0 százalékról 6,9 százalékra gyorsult a lakbérek emelkedésének üteme. Az egyes fővárosi kerületcsoportokban hasonló mértékű, 5,9 és 8,4 százalék közötti volt a negyedéves drágulás mértéke az első negyedévben. 2022 elején jelentős eltérések alakultak ki az egyes fővárosi kerületcsoportok átlagos bérleti díjainak szintjében. 2021. márciusban a jelentősen magasabb árfekvésű budai hegyvidéki kerületeket leszámítva 130‒170 ezer forint közötti sávban mozgott a budapesti kerületcsoportok átlagos bérleti díjának szintje, az elmúlt év folyamán azonban szétnyílt az árolló az egyes kerületcsoportok között (20. ábra). A pesti belső kerületekben jelenleg átlagosan 284 ezer forintért lehet bérelni egy ingatlant, ami egy év alatt rendkívüli mértékű, 114 ezer forintos drágulást jelent. Ugyanezen időszak alatt a budai egyéb, a pesti átmeneti, valamint a pesti külső kerületek átlagos bérleti díja rendre 220, 176 és 140 ezer forintot ért el, sorrendben egyre mérsékeltebb, 67, 36 és 10 ezer forintos emelkedésekkel. A megyeszékhelyeken egy év alatt 108 ezer forintról 125 ezer forintra emelkedett a bérletre kínált lakások átlagos díja.

Egyre csak drágulnak a társasházi lakások és a bérleti díjak is

2022. június 22.

A Magyar Nemzeti Bank 2022. májusi lakáspiaci jelentése szerint az infláció a lakásárakra és a bérleti díjakra is hatással van, kevés a szabad albérlet, a külföldi vásárlók száma csökken, vidék pedig kezdi behozni a pesti árakat.

36 286 HUF

THS MCCS Zárható pénzérme szortimer

Érdekel →

Az MNB 2022. májusi lakáspiaci jelentésében közzétett lakásárindex alapján 2021 negyedik negyedévében a lakásárak országos átlagban 21,4 százalékkal emelkedtek szemben az egy évvel korábban mért 8,9 százalékkal. Budapesten 2021 év végén 11,3 százalékkal voltak magasabban a lakásárak az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a vidéki városokban pedig a jelenlegi lakáspiaci ciklusban a legmagasabb, 25,0 százalékos éves lakásár-növekedést tapasztaltunk. Előzetes ingatlanközvetítői adatok alapján 2022 első negyedévében tovább gyorsulhatott a lakásárak éves növekedési üteme, vélhetően az emelkedő infláció és a növekvő kamatkörnyezet miatti előrehozott vásárlásoknak is köszönhetően. Az MNB becslése szerint 2021-ben 168 ezer lakáspiaci tranzakció valósult meg, ami jelentős, 15,6 százalékos bővülés a 2020-as, járvánnyal érintett évhez képest, de még 2 százalékkal elmarad a 2019-es értéktől. Az adásvételek száma Budapesten és a megyeszékhelyeken bővült a tavalyi év során, és 2021 negyedik negyedévétől Budapesten ismét emelkedett a befektetési célú lakásvásárlók aránya.

Gyorsabb ütemben folytatódott a lakásárak növekedése

Az MNB lakásárindex alapján 2021 harmadik és negyedik negyedévében rendre 7,2 és 2,4 százalékkal emelkedtek nominális értelemben a lakásárak országos átlagban (6. ábra). A lakásárak éves növekedési üteme ezzel jelentősen gyorsult, és a 2021 második negyedéves 14,4 százalékról 21,4 százalékra emelkedett a negyedik negyedévre nominálisan.

Ilyen dinamikus áremelkedésre legutóbb 2003-ban volt példa Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal lakásárindexei alapján 2021-ben az új lakások ára 12,2 százalékkal, amíg a használt lakásoké 20,6 százalékkal emelkedett. Az MNB lakásárindex alapján a lakásárak reálértelemben 13,4 százalékkal emelkedtek 2021 negyedik negyedévében éves szinten, ami érdemben magasabb a 2021 második negyedévében mért 8,7 százalékos éves dráguláshoz képest, a reálértelemben mért éves dinamika ugyanakkor már nem kiugró a korábbi évekhez képest. A lakásárak a jelenlegi ciklus mélypontjukhoz, 2013 negyedik negyedévéhez képest reálértelemben 2021. év végéig 141,4 százalékkal emelkedtek. Az áremelkedés üteme a vidéki városokban a legmagasabb, de Budapesten is gyorsult a dinamika. A 2021- ben tapasztalható gyorsuló lakáspiaci drágulás elsősorban a vidéki településeknek tulajdonítható. Budapesten a lakásárak éves nominális növekedési üteme a 2021 második negyedéves 9,7 százalékról 11,3 százalékra emelkedett a negyedik negyedévre (7. ábra).

Mindeközben a vidéki városokban és a községekben ugyanezen idő alatt rendre 18,7 százalékról 25,0 százalékra és 9,7 százalékról 22,3 százalékra gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme. Reálértelemben Budapesten 3,9 százalékkal drágultak a lakóingatlanok éves összevetésben a negyedik negyedévben, ami kismértékben alacsonyabb értéket jelent 2021. év közepéhez képest. Ezzel szemben a vidéki városokban a 2021 második negyedévi 12,9 százalékról a negyedik negyedévre 16,8 százalékra nőtt a fogyasztói árindexszel korrigált éves drágulás üteme, a községekben pedig 4,3 százalékról 14,2 százalékra emelkedett. Közép-Magyarország régió városaiban drágultak a legnagyobb mértékben a lakóingatlanok 2021-ben. A városi lakásárak változását régiónként megvizsgálva hasonló árdinamika figyelhető meg Magyarország legnagyobb részén. Az éves áremelkedés üteme 19,1 és 25,6 százalék között szóródott 2021 negyedik negyedévében az ország régióinak többsége között (8. ábra). A főváros körül elhelyezkedő Közép-Magyarország régió városaiban ugyanakkor - a tranzakciós adatok egyelőre alacsony feldolgozottsága mellett - kiemelkedően magas, 36,9 százalékos drágulás volt mérhető 2021-ben. Ezzel a drágulással a közép-magyarországi városok lakásárai már közel olyan mértékben emelkedtek 2008-hoz képest (+163,5 százalék), mint a budapesti lakásárak (+167,2 százalék).

2021-ben a jelentős vidéki lakásár-emelkedés következtében közeledett egymáshoz a budapesti és a vidéki lakásárszint. 2021-ben a magyarországi megyeszékhelyeken megkötött adásvételek alapján az átlagos négyzetméterár 377 ezer forint volt, ami 53,2 százaléka a budapesti 709 ezer forintos átlagos négyzetméterárnak (9. ábra). A vidéki nagyobb áremelkedésnek köszönhetően ugyanakkor csökkent a különbség a budapesti és a vidéki lakásárak között.

A megyeszékhelyek átlagos négyzetméterára 2020-ban még 48,8 százalékát tette ki Budapest átlagának. A többi vidéki településen szintén látható volt felzárkózás a fővárosi négyzetméterárakhoz képest, ezek mértéke azonban alacsonyabb volt. Budapesten belül szintén csökkentek a különbségek, a külső kerületekben jobban nőttek az átlagos négyzetméterárak a belső kerületekhez képest. A lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya a legtöbb nagyvárosban ismét emelkedett. 2021-ben a 2020- as megtorpanást követően az átlagos négyzetméterárak az ország összes régióközpontjában ismét nagyobb mértékben emelkedtek az átlagkereseteknél. Ennek eredményeképpen a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya minden régióközpontban emelkedett, és többségükben meg is haladta a 2019-es csúcsértéket (10. ábra). A lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya Debrecenben a legmagasabb, ahol egy 75 négyzetméteres medián árszintű lakás megvásárlásához 12,4 évnyi teljes nettó átlagkereset szükséges. Budapesten 2021-ben stagnált a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya, ami így kismértékben elmarad a 2019-es csúcs értéktől.

A külföldi lakásvásárlók aránya tovább csökkent

A külföldi vásárlók aránya a hazai lakáspiacon a 2019-es 4,4 százalékról 2020-ban a járvány okozta megváltozott gazdasági és társadalmi helyzetben 3,9 százalékra csökkent, 2021- ben pedig már csupán 3,3 százalékot tett ki (15. ábra). Amíg a budai hegyvidéki és az egyéb, városközponton kívül eső budapesti kerületekben az elmúlt két évben lényegében megegyezett az országossal, addig a pesti belső kerületekben a 2019-es 22,1 százalékhoz képest már 2020-ban is mérsékeltebb, 15,5 százalékos volt a külföldi vásárlók aránya. 2021-re pedig arányuk még tovább, 10,4 százalékra csökkent.

A lakáspiaci tranzakciók közel 80 százalékát adó vidéki településeken ugyanezen időszak alatt 3,3 százalékról 2,9 százalékra mérséklődött a vizsgált arány. A külföldiek korábbi éveknél visszafogottabb kereslete a pesti belső és a budai hegyvidéki kerületek magas értékeltségű piacain a befektetési motivációjú vásárlások mérséklődésére utalhat. Minden lakóingatlantípus esetében csökkent az értékesítéshez szükséges idő, a panellakásoké kiemelkedő mértékben. 2022 első negyedévében az egy évvel korábbi 3,1 hónapról 2,7 hónapra mérséklődött a lakóingatlanok értékesítéséhez szükséges medián idő (16. ábra). A legnagyobb mértékben a panellakások eladásához tipikusan szükséges idő csökkent, vidéken 2,3-ról 1,6 hónapra, Budapesten pedig 2,4-ről 1,7 hónapra. A családi házak medián értékesítési ideje szintén mérséklődött, vidéken és Budapesten egyaránt 0,3 hónappal. A társasházi lakások medián értékesítési ideje az 50 négyzetméter alapterület feletti kategóriában nagyobb mértékben csökkent, mint a kislakások esetében.

Kevesebb szabad, de drágább albérletek

Az ingatlan.com adatai alapján a megyeszékhelyeken 2022. március végén 2,1 ezer kiadó ingatlan volt a bérleti piacon, ami közel 39 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest, és alig több mint fele a járvány előtti, 2020. február végi szintnek (18. ábra). Budapesten 2021. év végére lecsengett a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése okozta, a hosszútávú bérleti kínálat szintjére bővítőleg ható sokk, a kiadásra kínált lakások száma azonban ezt követően is tovább csökkent. A fővárosi bérleti kínálat az ingatlan.com portál adatai szerint így 2022. márciusban 5,9 ezer lakást tett ki, ami egyharmados visszaesést jelent a járvány előtti szinthez képest. A bérlés szempontjából legnépszerűbb területen, a belső pesti kerületekben ennél is nagyobb mértékben, 42 százalékkal esett vissza a kínálat ugyanezen időszak alatt.

A kínálat fokozatos mérséklődésével párhuzamosan a 2021 negyedik negyedévi 12,7 százalékról 2022 első negyedévében Budapesten 19,0 százalékra, országosan pedig 13,1 százalékról 18,2 százalékra nőtt a kiadó lakások éves drágulásának üteme a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint (19. ábra). A fővárosban először haladta meg kis mértékben a bérleti díjak szintje a korábbi, járvány előtti csúcsát. Negyedéves alapon Budapesten 2,6 százalékról 7,4 százalékra, országosan 2,0 százalékról 6,9 százalékra gyorsult a lakbérek emelkedésének üteme.

Az egyes fővárosi kerületcsoportokban hasonló mértékű, 5,9 és 8,4 százalék közötti volt a negyedéves drágulás mértéke az első negyedévben. 2022 elején jelentős eltérések alakultak ki az egyes fővárosi kerületcsoportok átlagos bérleti díjainak szintjében. 2021. márciusban a jelentősen magasabb árfekvésű budai hegyvidéki kerületeket leszámítva 130‒170 ezer forint közötti sávban mozgott a budapesti kerületcsoportok átlagos bérleti díjának szintje, az elmúlt év folyamán azonban szétnyílt az árolló az egyes kerületcsoportok között (20. ábra).

A pesti belső kerületekben jelenleg átlagosan 284 ezer forintért lehet bérelni egy ingatlant, ami egy év alatt rendkívüli mértékű, 114 ezer forintos drágulást jelent. Ugyanezen időszak alatt a budai egyéb, a pesti átmeneti, valamint a pesti külső kerületek átlagos bérleti díja rendre 220, 176 és 140 ezer forintot ért el, sorrendben egyre mérsékeltebb, 67, 36 és 10 ezer forintos emelkedésekkel. A megyeszékhelyeken egy év alatt 108 ezer forintról 125 ezer forintra emelkedett a bérletre kínált lakások átlagos díja.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

4 400 HUF

Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben

Érdekel →

További híreink

A digitalizáció értéknövelő szerepe a társasházkezelés és lakásvásárlás terén: Lehetőségek és kihívások 2026. március 6.
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Az értékteremtés új útja: a home staging, mint a társasházi vagyonmegőrzés eszköze 2026. március 5.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét.


Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Lakáshiány az EU-ban: a finanszírozás és a rövid távú bérbeadás reformja, több építés, kevesebb akadály – ezt javasolja az EP 2026. március 4.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.

Az ingatlanpiac morális iránytűje: Etika és technológia a 21. században 2026. március 4.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.


Ezekkel a cégekkel találkozhat március 12-én, Budapesten, a Lurdy Házban, a THT budapesti konferenciáján 2026. március 3.
Tartalmas program és a THT új, nagy érdeklődéssel várt szakkönyve, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetéseKarbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" várja az előfizetőket a THT konferencián 2026.03.12-én a Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban. A vidéki rendezvényeken már három város konferencia résztvevői forgathatják haszonnal ezt a hiánypótló kiadványt.

Mesterséges intelligencia a társasházkezelésben: elindult az eHÁZ jogi AI asszisztens és jön a lakói ügyfélszolgálat is! 2026. március 3.
Új szintre lép a társasházkezelés digitalizációja: az eHÁZ rendszerében minden közös képviselő számára díjmentesen elérhetővé vált a THT jogi mesterséges intelligencia asszisztens.

Társasházi autó töltés – maximális biztonság az Evergy-vel (x) 2026. március 3.
Az elektromos autók számának növekedésével egyre több társasházban merül fel az autó töltők kiépítésének igénye. Ugyanakkor a biztonsági és tűzvédelmi szempontok ilyen környezetben kiemelten kritikusak. Az Evergy az idei évtől még nagyobb hangsúlyt fektet a komplex biztonsági megoldásokra.

Foglaló után hidegzuhany: így válik kockázatossá a 3%-os lakáshitel 2026. március 2.
Olvasói jelzés alapján jutott tudomásunkra, hogy az egyik hazai pénzintézet milyen feltételek mellett köti meg az államilag támogatott, úgynevezett „3 százalékos" lakáshitel-szerződéseket. A hozzánk eljuttatott dokumentumok és információk alapján a konstrukció kockázatai jóval túlmutatnak azon, amit a kedvezményes kamatszint első ránézésre sugall.

Lazulnak a klímavédelmi célú fűtési kötelezettségek Németországban 2026. március 2.
A német kormánykoalíció megállapodott a korábbi, széles körben vitatott fűtésszabályozás alapvető átírásáról. Az új irány lényegében felszámolja a kötelező megújuló-arányra épülő rendszert, és jóval nagyobb mozgásteret hagy az ingatlantulajdonosoknak a fűtési megoldások megválasztásában.

Fő a biztonság - Hogyan válasszunk megbízható távfelügyeletet? 2026. február 27.
Aki valaha rekedt már liftben, tudja, milyen hosszúnak tűnhet az a pár perc, amíg segítség érkezik. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Szenci Albert, a Multi Alarm Zrt. digitalizációért felelős igazgatója arról beszélt, hogyan válasszunk távfelügyeleti szolgáltatót, és mit várhat el egy társasház egy valóban megbízható lifttávfelügyelettől. Az előadás középpontjában a gyakorlat állt: konkrét szolgáltatási elemek, folyamatok és számok alapján mutatta be, mit jelent a biztonság a mindennapokban.

Társasházi felújítások új eszközei: országos tanácsadás, panelprogram és kézikönyvek 2026. február 27.
Az egyablakos tanácsadók legutóbbi hazai találkozóján a résztvevők a közösség bővüléséről és új szakmai eszközökről számoltak be, valamint a 2026-tól kötelező országos tanácsadói hálózat működésének kulcskérdéseit, a panelkorszerűsítési programok tapasztalatait és a lakossági támogatások jövőjét is részletesen megvitatták.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Megemelt keretösszeggel rajtol az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata 2026. február 25.
Megújult formában, 50 millió forintos keretösszeggel indul el az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata. A 18 éve futó program célja továbbra is az, hogy a lakóközösségek saját elképzeléseik mentén tegyék élhetőbbé környezetüket - az idei évtől a legjobb 20 pályázó egységes, fix összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesül.

Közös képviselőt keres egy társasház Budapest 10. kerületben 2026. február 25.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Országos felmérés indul a lakóközösségek valóságáról 2026. február 24.
A társasházkezelés világa ma már messze túlmutat a műszaki üzemeltetésen és a jogszabályi megfelelésen. A közös képviselők, számvizsgálók és lakók nap mint nap egy olyan komplex társadalmi térben működnek, ahol konfliktusok, kommunikációs nehézségek, generációs különbségek és egyre erősödő mentális terhelések jelennek meg. Ezt a sokszor láthatatlan, mégis meghatározó dimenziót kívánja most először országos szinten feltérképezni a THT, a MITOE és az eHÁZ által elindított Országos Társasházi Mentálhigiéniai Felmérés.

További milliárdok a távfűtött lakások korszerűsítésére: újraindul a költségmegosztó-pályázat 2026. február 24.
Megemelt kerettel, összesen 9,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással folytatódik a távhővel ellátott társasházak korszerűsítését segítő program. A forrás elsősorban a távolról leolvasható fűtési költségmegosztók telepítését támogatja.

Olasz stílus, magyar társasházakban – új alternatívák a fűtés és hűtés korszerűsítésére 2026. február 23.
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo egyik bemutatója az Allin Property Services Kft. nevéhez fűződött, ahol Laki Zsolt ügyvezető ismertette az Olimpia Splendid hetven éve alapított olasz gyártó társasházi fűtési-hűtési megoldásait. A korábban Magyarországon kevéssé ismert márka termékei válaszokat adnak a városi lakások gépészeti kihívásaira - különösen ott, ahol a helyszűke vagy az építészeti korlátok miatt nehéz hagyományos rendszereket telepíteni.

Mi történik a lakáspiacon? Drágulás, építési visszaesés és engedélyezési boom 2026. február 20.
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.