Barion Pixel

Rezsirobbanás: Mi lesz a katás társasházkezelőkkel és a társasházakkal?

2022. július 11.
kozgyules.jpg2022-ben a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis kata a legnépszerűbb adózási forma az egyéni vállalkozók és nagyon sok társasházkezelő körében is. Ugyanígy a legtöbb társasházban az alvállalkozók zöme is katás, mégis a jelenleg napvilágra került törvénytervezetben a társasházak hasonló kategóriába kerülnek, mint a cégek, ez pedig már rövidtávon komoly rezsinövekedést jelenthet a társasházi lakástulajdonosok számára.

Nem véletlenül került a híradások élére Varga Mihály pénzügyminiszter májusi bejelentése, miszerint kétségbe vonható, hogy a kata változatlan formában fennmaradhat-e. Nem sokkal ezután napvilágot láttak az első részletek a kata várható módosításáról: a Világgazdaságnak május végén adott interjújában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arról beszélt, hogy év végéig biztosan nem változik vagy szűnik meg a kata, hiszen ennél több idő szükséges a változás részleteinek kidolgozásához. Mint már annyi éve tehát, most is a rejtett foglalkozás miatt aggódott leginkább a kormányzat, illetve Parragh szerint az adó emelését az indokolta volna, hogy az 2013 óta változatlan, az inflációt sem követte le. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) nemcsak a kedvező mértéket, de az alacsonyabb adminisztratív terheket is felhozta érvként a kisadózók tételes adója mellett. Beépítette volna azonban a minimálbér változásait, és olyan automatizmusokat integrált volna a rendszerbe, melyek csökkenthette volna a visszaélés lehetőségét.

A július 11-én a portfolio.hu hasábjain napvilágot látott törvénymódosítás szerint 2022 szeptemberétől csak egyéni vállalkozás lehet majd katás, 18 milliós éves bevételi határral és az ezt az adózási nemet választó vállalkozók csak magánszemélynek állíthatnak majd ki számlát, cégnek nem. A magánszemélyekre való számlázás korlátozásával valószínű, hogy a törvényalkotó a színlelt munkavállalást akarta teljesen kiszorítani a rendszerből, a társasházak speciális helyzetét azonban nem veszi figyelembe a tervezet.

Időzített bombák a hazai társasházak

Magyarországon a társasházak állapota kritikus. 2020 nyarán kérdőíves felmérést végzett a hazai társasházkezelők körében a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT) és az eHáz, melynek eredményei a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi lakáspiaci jelentésében is megjelentek.

MNB_TTOE_THT_eHaz.png

A felmérésben összesen 1070 db társasház vett részt, amelyek összesen 73 862 db lakással rendelkeznek, mindez a hazai társasházi lakásállomány hozzávetőlegesen 4,3 százalékát teszi ki. A felmérésben szereplő társasházak 59 százaléka található a fővárosban lakásszám alapján. A felmérésben részt vevő társasházak 12 százaléka 1946 előtt épült, és ezen épületek 70 százaléka kisebb vagy jelentős felújításra szorul. A világháborút követő újjáépítési időszakban egészen a 60-as évekig kevés lakás épült Magyarországon, az ebben az időszakban épült társasházak a minta 4 százalékát teszik ki, amelyek kétharmada szintén felújítást igényel.

Közös képviselet: 1.500 Ft lakásonként?

2022. első félévben a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT) és az eHáz újabb kérdőíves felmérést készített, ezúttal a társasházkezelők körében, 589 kitöltővel. Ebből a felmérésből kiderült, hogy, míg a hazai társasházi ingatlanárak az elmúlt évtizedben csaknem négyszeresére nőttek, addig társasházkezelők több mint 77 százaléka még mindig 2.000 Ft alatt vállal albetéteként közös képviseletet, közel 60% pedig 1.500 Ft alatti díjat számol havonta a tevékenységéért. 

valallasi.png

Habár a felmérésben szereplő társasházak kicsivel több, mint felének nőtt a megtakarítása az elmúlt 2 évben, de több mint 60 százalékuk nem tervez így sem felújítást, mely valószínű, hogy a négy fal közötti lakásfelújítási támogatások által is indukált, elszabadult építőipar áraknak köszönhető.

 megtakar.png

felujitas.png

Nem új keletű, hogy a társasházakról, mint egyfajta különleges „nem cég, de nem is magánszemély" identitásokról nem esik külön szó. Sok hazai bank a mai napig nem tudja hova tenni ezt a fajta működési formát, nincs tisztában a társasházak működésével, azok hitelezésének módjával, és mivel nehéz a jelzálog fedezet biztosítása is egy társasházi hitelnél, így inkább a jól bevált cég és magánszemély célcsoportra koncentrálnak. A társasházak törvényalkotás során való elfelejtése azonban ennél sokkal nagyobb veszélyekkel fenyeget: az egyik, hogy amennyiben a jelenleg megjelentek szerint kerül elfogadásra a törvényjavaslat, úgy a társasházkezelők kénytelenek lesznek a többletterheiket a társasházra, azaz a magánszemélyekre hárítani, így azonnal nő a közös költség, kvázi a rezsi is. A másik pedig hogy az a Józsi bácsi, aki eddig a zárat szerelte, nem fog tudni dolgozni tovább a meglévő ügyfélkörének, ha pedig még tovább is dolgozna, akkor kénytelen lesz a megnövekedett alapanyag költségen felül a munkájának a többletterheit is ráterhelni a társasházra, azaz a lakástulajdonosokra, így újabb lendületet adva a lakhatási költségek növekedésének.

Dén Mátyás András

További híreink


Vége az otthonfelújítási programnak – mi jön ezután? 2026. április 21.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig.

Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.

Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.

http://www.mitoe.hu
Ha drága a lakás, kevesebb a gyerek? 2026. április 16.
kidsingarden.avifA lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.

Parkolás Budapesten: kerületi megoldások, rendszerszintű problémára 2026. április 15.
parkolas.webpEgy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.

Felújítási alap vagy eseti befizetés? Melyik modell véd jobban? 2026. április 14.
andre-taissin-Dc2SRspMak4-unsplash.jpgMinden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift  vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Mennyit ér valójában a közös képviselői munka? – Töltse ki a kérdőívet! 2026. április 13.
kerdoiv_pixabay.jpgRengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.

Ingatlanközvetítővel vagy anélkül? Hogyan különböztessük meg a szakértőt az amatőrtől? 2026. április 17.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.

Leáll az 5+5 milliós otthonfelújítási program Budapesten és nyolc megyében 2026. április 15.
kadarkocka.jpegA keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.

Új rendelet gyorsítja az Otthon Start lakásépítéseket 2026. április 10.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

Lakásárak Európában: Magyarország ismét az élmezőnyben, Finnország a másik véglet 2026. április 9.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.

Közös képviselőt keres egy társasház Balatonföldváron 2026. április 6.
tarsashaz_ChatGPT.pngÚj hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Ingatlankezelés a felhőben, automatikus riportokkal és könyvelés előkészítéssel, tulajdonosi és bérlői kommunikációval 2026. április 6.
podcast3.pngFelvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 

Visszaváltható palackok - új konfliktusok a társasházakban 2026. április 7.
palack.jpegA visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.

Lakáshiány és túlterhelt infrastruktúra: európai minták Budapesten 2026. április 2.
epitkezes3_pixabay.jpgAz európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
szamologep_k.jpgMit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Lezárult a Rákosrendező tervpályázat – megvan a győztes koncepció 2026. március 31.
rr-1351.webpLezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.

​​Hogyan lesz lakóközösség egy társasházból? – egy különleges nagyvárosi sikertörténet 2026. március 30.
kiraly78.jpgA pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát.

A második otthon pszichológiája – miért vágyunk rá, és mit keresünk benne valójában? 2026. március 30.
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások