Gyökeres változások a hulladékgazdálkodásban – A társasházak is érintettek lesznek2011. augusztus 31. |
|---|
| Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) megalakulásával egyetlen állami szervezet irányítja a jövőben a díjköteles termékek hulladékainak gyűjtését, hasznosítását. Az OHÜ szeptember elsején kezdi meg működését - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az alapító okirat aláírásakor. A termékdíjból várhatóan 26 milliárd forint folyik be az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséghez, az összeg a hulladékgazdálkodás költségeinek egy részét fedezi. |
|
7 690 HUF
Társasházi Postaláda több színben
![]() Érdekel → |
|
Egyszerűbb, átláthatóbb és igazságosabb környezetvédelmi termékdíj-szabályozás született az eddigi bonyolult, nehezen érthető rendszer helyett, amelyben a pénzek mozgása nem mindig volt összhangban a feladatokkal - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor hozzátette: az új szabályozás célja, hogy minél nagyobb arányban gyűjtsék vissza a hulladékot, az elmúlt években ugyanis a koordináló szervezetek nagyon alacsony, 5-15 százalékos arányt tudtak felmutatni ezen a téren. A törvény célja, hogy növelje az anyagában történő újrahasznosítást (üvegből üveg, papírból papír, fémből fém előállítása), és érdekeltté tegye a kibocsátót a hulladékcsökkentésben. A vidékfejlesztési tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy az új termékdíj-szabályozás nem ad mentességet a fizetési kötelezettség alól, és a „szennyező fizet" elvet tartja szem előtt. Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy bizonyos esetekben kis mértékben emelkedik a termékdíj: a legjelentősebb terhelésnek kitett PET palackok esetében például 30 fillér, a dobozos sörnél, üdítőnél 50 fillér növekedéssel kell számolni csomagolóegységenként. Várhatóan 26 milliárd forint bevétel folyik be a termékdíjból az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséghez, ez az összeg - a díjköteles termékek bővítésével és bizonyos tételek megemelésével - 2014-re eléri a 85 milliárd forintot - jelentette ki a környezetügyért felelős államtitkár. Illés Zoltán emlékeztetett arra, hogy ez a pénz eddig is benne volt a termékdíj-rendszerben, csak nem folyt be a cégektől, illetve termékdíj helyett a jóval alacsonyabb licencdíjat fizették. A hulladékképződés csökkentése és az újrahasznosítás növelése a célja a már elfogadott termékdíj törvénynek és az új hulladékgazdálkodási törvénynek, amely szeptemberben kerül a parlament elé - jelentette ki Illés Zoltán. A környezetügyért felelős államtitkár hozzátette: elsődleges szempont a szelektív hulladékgyűjtés, de a gyűjtőszigetek helyett az olasz modellt támogatja. Vagyis az emberek külön gyűjtenék a papírt, külön a fémet-műanyagot-üveget, külön a komposztálható anyagokat, illetve az ezeken felül keletkező egyéb hulladékot. Illés Zoltán kijelentette: azokat a termékeket, eljárásokat kell támogatni, amelyek révén kevesebb hulladék keletkezik. Hozzátette: az a cél, hogy ne érje meg az egyszer tölthető, eldobható csomagolás. A környezetügyért felelős államtitkár példaként hozta fel, hogy a betétdíjas termékekkel például csökkenthető a hulladékképződés. A kormányzati szándékkal összhangban erős, felelős állami magatartást képvisel a jövőben az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség - jelentette ki az OHÜ leendő ügyvezető igazgatója. Vámosi Oszkár hozzátette: megfelelő, finanszírozható pályára kell állítani a hulladékgazdálkodást. Kiemelten fontosnak tartja azt is, hogy a lakosság érdekelt legyen a szelektív hulladékgyűjtésben, a jelenlegi adatok szerint ugyanis száz emberből mindössze 10 gyűjti így a szemetet. Vámosi Oszkár beszélt arról is, hogy a bevált, jól működő rendszereket megtartják, ahol lehet, ott fejlesztik, emellett támogatási lehetőségeken is dolgoznak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel.
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk. 







































