Gyökeres változások a hulladékgazdálkodásban – A társasházak is érintettek lesznek2011. augusztus 31. |
|---|
| Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) megalakulásával egyetlen állami szervezet irányítja a jövőben a díjköteles termékek hulladékainak gyűjtését, hasznosítását. Az OHÜ szeptember elsején kezdi meg működését - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az alapító okirat aláírásakor. A termékdíjból várhatóan 26 milliárd forint folyik be az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséghez, az összeg a hulladékgazdálkodás költségeinek egy részét fedezi. |
|
34 644 HUF
Tárgyalószék Bluering® Bond fekete
![]() Érdekel → |
|
Egyszerűbb, átláthatóbb és igazságosabb környezetvédelmi termékdíj-szabályozás született az eddigi bonyolult, nehezen érthető rendszer helyett, amelyben a pénzek mozgása nem mindig volt összhangban a feladatokkal - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor hozzátette: az új szabályozás célja, hogy minél nagyobb arányban gyűjtsék vissza a hulladékot, az elmúlt években ugyanis a koordináló szervezetek nagyon alacsony, 5-15 százalékos arányt tudtak felmutatni ezen a téren. A törvény célja, hogy növelje az anyagában történő újrahasznosítást (üvegből üveg, papírból papír, fémből fém előállítása), és érdekeltté tegye a kibocsátót a hulladékcsökkentésben. A vidékfejlesztési tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy az új termékdíj-szabályozás nem ad mentességet a fizetési kötelezettség alól, és a „szennyező fizet" elvet tartja szem előtt. Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy bizonyos esetekben kis mértékben emelkedik a termékdíj: a legjelentősebb terhelésnek kitett PET palackok esetében például 30 fillér, a dobozos sörnél, üdítőnél 50 fillér növekedéssel kell számolni csomagolóegységenként. Várhatóan 26 milliárd forint bevétel folyik be a termékdíjból az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséghez, ez az összeg - a díjköteles termékek bővítésével és bizonyos tételek megemelésével - 2014-re eléri a 85 milliárd forintot - jelentette ki a környezetügyért felelős államtitkár. Illés Zoltán emlékeztetett arra, hogy ez a pénz eddig is benne volt a termékdíj-rendszerben, csak nem folyt be a cégektől, illetve termékdíj helyett a jóval alacsonyabb licencdíjat fizették. A hulladékképződés csökkentése és az újrahasznosítás növelése a célja a már elfogadott termékdíj törvénynek és az új hulladékgazdálkodási törvénynek, amely szeptemberben kerül a parlament elé - jelentette ki Illés Zoltán. A környezetügyért felelős államtitkár hozzátette: elsődleges szempont a szelektív hulladékgyűjtés, de a gyűjtőszigetek helyett az olasz modellt támogatja. Vagyis az emberek külön gyűjtenék a papírt, külön a fémet-műanyagot-üveget, külön a komposztálható anyagokat, illetve az ezeken felül keletkező egyéb hulladékot. Illés Zoltán kijelentette: azokat a termékeket, eljárásokat kell támogatni, amelyek révén kevesebb hulladék keletkezik. Hozzátette: az a cél, hogy ne érje meg az egyszer tölthető, eldobható csomagolás. A környezetügyért felelős államtitkár példaként hozta fel, hogy a betétdíjas termékekkel például csökkenthető a hulladékképződés. A kormányzati szándékkal összhangban erős, felelős állami magatartást képvisel a jövőben az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség - jelentette ki az OHÜ leendő ügyvezető igazgatója. Vámosi Oszkár hozzátette: megfelelő, finanszírozható pályára kell állítani a hulladékgazdálkodást. Kiemelten fontosnak tartja azt is, hogy a lakosság érdekelt legyen a szelektív hulladékgyűjtésben, a jelenlegi adatok szerint ugyanis száz emberből mindössze 10 gyűjti így a szemetet. Vámosi Oszkár beszélt arról is, hogy a bevált, jól működő rendszereket megtartják, ahol lehet, ott fejlesztik, emellett támogatási lehetőségeken is dolgoznak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások

A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.
A kormány a januári rendkívüli hideg miatt megugró fűtésszámlák kezelésére rezsi-visszatérítést készít elő. Gulyás Gergely a Kormányinfón közölte: Lantos Csaba energiaügyi miniszter vezetésével munkacsoport alakult, amely egy héten belül javaslatot tesz, a kormány pedig legkésőbb a jövő szerdai ülésén dönthet a részletekről. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dén Mátyás András, a MITOE elnökségi tagja és a THT szaklap főszerkesztője foglalta össze az elmúlt évek munkáját és a további célokat. Átfogó képet adott arról, hogyan épült fel az ország egyik legaktívabb társasházi érdekképviselete, és mi motiválja a szervezetet abban, hogy a hazai ingatlanpiaci szereplők számára hasznos szolgáltatásokat és szakmai támaszt nyújtson.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A THT (Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap) és a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) együttműködésének újabb mérföldköve, hogy a megállapodásnak köszönhetően 2026 teljes évében minden aktív THT-előfizető számára megnyílik a THT AI használatának lehetősége. A társasházi szakmai tudás digitális formában, gyorsan elérhetően, a napi gyakorlatot közvetlenül segítő szolgáltatásként válik hozzáférhetővé.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.
Felvételsorozat első része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, TSZVSZ elnök, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató - Rockwool Hungary Kft.
Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére.
Stratégiai együttműködést kötött az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar és a THT kiadója, a Proptech Digital Investment Zrt. A létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser szakos hallgatók díjmentes szaklap-előfizetést és mesterségesintelligencia-asszisztens hozzáférést kapnak
Egyre több társasházi lakó vált elektromos autóra, a töltési lehetőségek azonban sok helyen még hiányoznak. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n az Evergy Charging Kft. szakemberei, Szakács Gréta és Szendrei Krisztián előadásukban bemutatták, milyen műszaki, jogi és pénzügyi megoldásokkal lehet a társasházi környezetben is biztonságos és költséghatékony töltést biztosítani.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.
Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi.
A hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak.
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé".
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 







































