Hetekig foglalkoztatta a közvéleményt és főként a sajtót, hogy vajon a Kormány drasztikusan megemeli-e az építmény- és a telekadó plafonértékét. Egyesek már óriási ingatlanadóval riogattak, mások azt feltételezték, hogy most aztán az önkormányzatok - akár a középkorban Mátyás király - még füstadót is kivethetnek. Sokan pedig egyenest az ingatlanpiac megroppanását feltételezték. Végül a múlt héten megszavazott T/4662. számú törvény (az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosítása) szinte nem ismert magára az eredeti változathoz képest. Hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium eredeti javaslata szerint az építményadó maximális értékét 3 %-ra emelték volna, és bevezetették volna a településadót. Ezzel szemben a megszavazott változat nagyságrendben szinte alig változtat az eddigi szabályozáson. A színfalak mögött mindenesetre nyilván nem spóroltak az érvekkel.

Mi változott?

„A kormány bővíti az önkormányzatok adókivetési hatáskörét a telekadóztatásban és az építményadóztatásban elvi lehetőséget teremtve az önkormányzatok számára a forrásbővítésre. Ennek megfelelően megszűnik több építmény- és telekadó mentesség, szűkül a feltételes helyi adómentességre jogosultak köre és a feltételes mentesség igénybevételének lehetősége" - értelmezte kérdésünkre a változásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium Kommunikációs Titkársága. Vagyis végül a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény úgy módosult, hogy 2012. január 1-jétől a telekadó tárgyi hatálya bővül. Egyrészt adókötelessé válik a külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földrészlet, másrészt az épületnek nem minősülő építménnyel (például úttal) lefedett földrészlet is.

Megszűnik néhány mentesség

A telekadóztatást érinti továbbá az is, hogy megszűnik az építési tilalom alatt álló telek 50%-ának mentessége, a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító adóalany telkének mentessége (ezen szervezetek - közszolgáltató szervezetként - egyébként is feltételes helyi adó mentességet élveznek), az építményadó-mentes épületet tartalmazó telek mentessége, az épülethez, építményhez, nyomvonal jellegű létesítményhez tartozó védő (biztonsági) övezet mentessége.

Az építményadót érintő változás pedig az, hogy két mentesség szűnik meg, így a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2 hasznos alapterület mentessége és a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, illetőleg nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek mentessége. Az állami-önkormányzati fenntartású intézményeket magában foglaló épületek után jelenleg és a jövőben sem kell adót fizetni.

Ezek csak elvi lehetőségek

„A törvényi mentességek megszűnése nem jelenti azt, hogy ezentúl ezekre a telkekre, épületekre kötelező az adó kivetése. Az önkormányzat szuverén joga eldönteni azt, hogy mire kíván adót kivetni - természetesen a törvény adta keretek között" - mondja a Kommunikációs Titkárság. A megszűnések mellett azonban továbbra is mentességet élvez a szükséglakás, valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.