Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

A maximumra emelték a távhő hatósági árát 2012. január 21.
Szinte minden városban a távhőszolgáltató a maximális mértékben, 4,2 százalékkal emelte a távhőszolgáltatás nettó árát 2012. január elsején - derül ki abból a körképből, amelyet az MTI helyi tudósítói készítettek.
17 690 HUF Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg Érdekel →
A nemzeti fejlesztési miniszter december végén hozott rendelete szerint a távhőszolgáltatásban az áremelés nem lehet nagyobb, mint a 2011. március 31-én alkalmazott, általános forgalmi adót nem tartalmazó, tehát nettó díj 4,2 százaléka. Ez minősül a legmagasabb hatósági árnak - áll a rendeletben. A távhőszolgáltatás díját 2011. március 31-én befagyasztották. A döntően önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatók - amelyek választ adtak az MTI kérdésére - többnyire veszteségekről számoltak be a múlt évről, illetve azt mondták, hogy várhatóan 2012-ben is így lesz. A távhőszolgáltatás díja az alapdíjból és a hődíjból áll, és ahol van, ott meg kell fizetni a melegvíz-szolgáltatás árát is. A 4,2 százalékos áremelés Dunaújvárosban például azt jelenti, hogy egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás éves távfűtési költsége 161.796 forintról 168.591 forintra emelkedett. Németh Tünde, a helyi önkormányzat szóvivője az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a költségeket csökkentheti ha - megfelelő berendezés esetén - a fogyasztó a felhasználás arányában fizet. Székesfehérvárott 4-5 ezer forinttal növekszik egy átlagos távfűtéses lakás költsége a 4,2 százalékos emelés miatt. A 20 ezer lakást és 630 közületet ellátó, az önkormányzat tulajdonában lévő Széphő Zrt. vezérigazgatója, Fónad Csaba az MTI-nek szólt arról, hogy az áremelés miatt várhatóan kismértékben nő a díjhátralék nagysága a jelenlegi mintegy 300-400 millió forinthoz képest. A miskolci Mihő, amely szintén önkormányzati tulajdonú cég, 32 ezer lakást és ezer közületi felhasználót lát el. A társaság ügyvezető igazgatója, Nyíri László közlése szerint egy átlagosnak mondható 137 légköbméteres lakás költsége 208.677 forintról 217.441 forintra emelkedik. Nyíregyházán a 16 ezer lakást figyelembe véve 5.719 forinttal, 199.801 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége. Ez 2,9 százaléknak felel meg, mert a távhőszolgáltató csak a hődíjat tervezi emelni, az alapdíjat nem. Mátészalkán éves szinten nyolcezer forintos többletköltséggel számolhatnak a távfűtést igénybe vevők a 4,2 százalékos áremelés miatt. Mátészalkán például az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató az előzetes adatok szerint nullszaldós gazdálkodást ért el 2011-ben - tájékoztatott Dankó Attila, a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője. Szeged az áremelés mértékét tekintve kivétel, ott 4,1 százalékos emeléssel számolhatnak azok, akikre a hatósági ár érvényes. A használati meleg víz víz- és a csatornadíját nem számolva itt az átlagos lakás távfűtési költsége évi nettó 169.920 forint helyett 176.880 forint lesz az idén. Az 51 százalékban önkormányzati, 49 százalékban magyar szakmai befektetők tulajdonában lévő Szegedi Hőszolgáltató Kft. - az igazgató, Básthy Gábor közlése szerint - a múlt évet veszteséggel zárta, és a jelenlegi feltételek mellett az ideit is azzal fogja. Szentes más szempontból kivétel, mert a városban a távhőszolgáltatáshoz mindössze 3 százalékban használnak fel földgázt, 97 százalékban geotermikus energiát. A városban az átlagos lakás távfűtése és a melegvíz-szolgáltatás 106 ezer forintba kerül az idén, mindössze négyezer forinttal több a tavalyinál. Sopronban még nem döntöttek az árváltozásról. Győrben éves szinten 7.248 forinttal emelkedik a távhőért fizetendő díj egy átlagos méretű lakás esetében, de hogy mennyire, azt nem közölték. Az előzetes adatok szerint - a saját tulajdonú erőműnek köszönhetően - a távhőszolgáltató nem volt veszteséges Győrben. Pécsett a távhő-szolgáltató a hatósági árat 4,2 százalékkal emelte meg január elsején, az e körön kívüli fogyasztóknak pedig 10,2 százalékkal emelkedett a szolgáltatás díja. Ebben a városban az átlagos, 52 négyzetméteres lakás fűtési költsége 5.675 forinttal bruttó 141 ezer forintra emelkedik. Szombathelyen az átlagos lakás távhőszolgáltatási díja összesen 149.407 forint lesz az idén, szemben a múlt évi 143.748 forinttal. A 75 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató 2011-ben jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni - mondta Harrach Tibor, a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője az MTI-nek. Debrecen az a város, ahol a hatósági áras fogyasztóknak nagyobb mértékben emelkedett az ár, mint azoknak, akiknek nem hatósági áras a szolgáltatás - közölte Hernyák Imre, a Debreceni Távhőszolgáltató Zrt. értékesítési igazgatója az MTI-vel. A hőszolgáltató - az üzleti szféra felé történt nyitás miatt - évek óta nyereséges, de a 2012-ben bevezetett, a bruttó eszközérték két százalékát jelentő korlát miatt a múlt évi 400 millió forint profit helyett csak 200 millió forinttal számolhat. Tatabányán 186.782 forintról 194.626 forintra emelkedik az átlagos lakások éves távfűtési költsége. A szolgáltató, a Komtávhő Zrt. 51 százalékban önkormányzati tulajdonban van, s az előzetes adatok szerint 2011-ben nem volt veszteséges. Kecskeméten egy átlagos méretű lakás esetében a 4,2 százalékos emelés havi 500-1000 forint költségnövekedést jelent. Az önkormányzat kisebbségi és az EDF Démász többségi tulajdonában lévő Termostar Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy mindössze 5-10 millió forint nyereséggel zárja 2011-et a társaság. Kazincbarcikán a múlt évi bruttó 185.943 forintról 193.744 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége. Budapesten az átlagos lakásméretet tekintve nettó 197.037 forintról nettó 205.312 forintra nőtt a távfűtés díja. Ez áfával együtt 215.558 forintot jelent, míg tavaly a bruttó 206.888 forint volt az összes költség. Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ, a BVK Holding Zrt. szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emelés éves szinten 8.688 forint terhet jelent az átlagos fogyasztónak.

A maximumra emelték a távhő hatósági árát

2012. január 21.

Szinte minden városban a távhőszolgáltató a maximális mértékben, 4,2 százalékkal emelte a távhőszolgáltatás nettó árát 2012. január elsején - derül ki abból a körképből, amelyet az MTI helyi tudósítói készítettek.

17 690 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

A nemzeti fejlesztési miniszter december végén hozott rendelete szerint a távhőszolgáltatásban az áremelés nem lehet nagyobb, mint a 2011. március 31-én alkalmazott, általános forgalmi adót nem tartalmazó, tehát nettó díj 4,2 százaléka. Ez minősül a legmagasabb hatósági árnak - áll a rendeletben. A távhőszolgáltatás díját 2011. március 31-én befagyasztották.

A döntően önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatók - amelyek választ adtak az MTI kérdésére - többnyire veszteségekről számoltak be a múlt évről, illetve azt mondták, hogy várhatóan 2012-ben is így lesz.

A távhőszolgáltatás díja az alapdíjból és a hődíjból áll, és ahol van, ott meg kell fizetni a melegvíz-szolgáltatás árát is.

A 4,2 százalékos áremelés Dunaújvárosban például azt jelenti, hogy egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás éves távfűtési költsége 161.796 forintról 168.591 forintra emelkedett. Németh Tünde, a helyi önkormányzat szóvivője az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a költségeket csökkentheti ha - megfelelő berendezés esetén - a fogyasztó a felhasználás arányában fizet.

Székesfehérvárott 4-5 ezer forinttal növekszik egy átlagos távfűtéses lakás költsége a 4,2 százalékos emelés miatt. A 20 ezer lakást és 630 közületet ellátó, az önkormányzat tulajdonában lévő Széphő Zrt. vezérigazgatója, Fónad Csaba az MTI-nek szólt arról, hogy az áremelés miatt várhatóan kismértékben nő a díjhátralék nagysága a jelenlegi mintegy 300-400 millió forinthoz képest.

A miskolci Mihő, amely szintén önkormányzati tulajdonú cég, 32 ezer lakást és ezer közületi felhasználót lát el. A társaság ügyvezető igazgatója, Nyíri László közlése szerint egy átlagosnak mondható 137 légköbméteres lakás költsége 208.677 forintról 217.441 forintra emelkedik.

Nyíregyházán a 16 ezer lakást figyelembe véve 5.719 forinttal, 199.801 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége. Ez 2,9 százaléknak felel meg, mert a távhőszolgáltató csak a hődíjat tervezi emelni, az alapdíjat nem.

Mátészalkán éves szinten nyolcezer forintos többletköltséggel számolhatnak a távfűtést igénybe vevők a 4,2 százalékos áremelés miatt. Mátészalkán például az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató az előzetes adatok szerint nullszaldós gazdálkodást ért el 2011-ben - tájékoztatott Dankó Attila, a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője.

Szeged az áremelés mértékét tekintve kivétel, ott 4,1 százalékos emeléssel számolhatnak azok, akikre a hatósági ár érvényes. A használati meleg víz víz- és a csatornadíját nem számolva itt az átlagos lakás távfűtési költsége évi nettó 169.920 forint helyett 176.880 forint lesz az idén. Az 51 százalékban önkormányzati, 49 százalékban magyar szakmai befektetők tulajdonában lévő Szegedi Hőszolgáltató Kft. - az igazgató, Básthy Gábor közlése szerint - a múlt évet veszteséggel zárta, és a jelenlegi feltételek mellett az ideit is azzal fogja.

Szentes más szempontból kivétel, mert a városban a távhőszolgáltatáshoz mindössze 3 százalékban használnak fel földgázt, 97 százalékban geotermikus energiát. A városban az átlagos lakás távfűtése és a melegvíz-szolgáltatás 106 ezer forintba kerül az idén, mindössze négyezer forinttal több a tavalyinál.

Sopronban még nem döntöttek az árváltozásról.

Győrben éves szinten 7.248 forinttal emelkedik a távhőért fizetendő díj egy átlagos méretű lakás esetében, de hogy mennyire, azt nem közölték. Az előzetes adatok szerint - a saját tulajdonú erőműnek köszönhetően - a távhőszolgáltató nem volt veszteséges Győrben.

Pécsett a távhő-szolgáltató a hatósági árat 4,2 százalékkal emelte meg január elsején, az e körön kívüli fogyasztóknak pedig 10,2 százalékkal emelkedett a szolgáltatás díja. Ebben a városban az átlagos, 52 négyzetméteres lakás fűtési költsége 5.675 forinttal bruttó 141 ezer forintra emelkedik.

Szombathelyen az átlagos lakás távhőszolgáltatási díja összesen 149.407 forint lesz az idén, szemben a múlt évi 143.748 forinttal. A 75 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató 2011-ben jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni - mondta Harrach Tibor, a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője az MTI-nek.

Debrecen az a város, ahol a hatósági áras fogyasztóknak nagyobb mértékben emelkedett az ár, mint azoknak, akiknek nem hatósági áras a szolgáltatás - közölte Hernyák Imre, a Debreceni Távhőszolgáltató Zrt. értékesítési igazgatója az MTI-vel. A hőszolgáltató - az üzleti szféra felé történt nyitás miatt - évek óta nyereséges, de a 2012-ben bevezetett, a bruttó eszközérték két százalékát jelentő korlát miatt a múlt évi 400 millió forint profit helyett csak 200 millió forinttal számolhat.

Tatabányán 186.782 forintról 194.626 forintra emelkedik az átlagos lakások éves távfűtési költsége. A szolgáltató, a Komtávhő Zrt. 51 százalékban önkormányzati tulajdonban van, s az előzetes adatok szerint 2011-ben nem volt veszteséges.

Kecskeméten egy átlagos méretű lakás esetében a 4,2 százalékos emelés havi 500-1000 forint költségnövekedést jelent. Az önkormányzat kisebbségi és az EDF Démász többségi tulajdonában lévő Termostar Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy mindössze 5-10 millió forint nyereséggel zárja 2011-et a társaság.

Kazincbarcikán a múlt évi bruttó 185.943 forintról 193.744 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége.

Budapesten az átlagos lakásméretet tekintve nettó 197.037 forintról nettó 205.312 forintra nőtt a távfűtés díja. Ez áfával együtt 215.558 forintot jelent, míg tavaly a bruttó 206.888 forint volt az összes költség. Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ, a BVK Holding Zrt. szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emelés éves szinten 8.688 forint terhet jelent az átlagos fogyasztónak.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

8 148 HUF

Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

További híreink

Több mint száz ügyvéd segít díjmentesen a rászorulóknak november 14-én 2025. november 13.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezi pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtanak a jelentkezőknek.

Tartozók névsora a társasházban: hol húzódik az adatvédelem határa? 2025. november 13.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Újabb bővítések a FIX 3%-os hitelnél és a CSOK Plusznál 2025. november 13.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.


Lakhatási dráma a fiatalok szemszögéből – mit mutatnak az európai adatok? 2025. november 12.
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.

Hogyan különböztessük meg a szakértő ingatlanközvetítőt az amatőrtől? 2025. november 11.
Egy ingatlan eladása vagy megvásárlása sokak számára életük egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Ilyenkor nem mindegy, kinek a kezébe adjuk az ügylet lebonyolítását. A szakértő ingatlanközvetítő nemcsak a hirdetéseket kezeli, hanem ismeri a piac folyamatait, a jogi és műszaki buktatókat, és képes valós értéket teremteni az ügyfél számára. Az amatőr viszont gyakran éppen a legfontosabb pillanatokban marad el a szükséges tudással vagy felelősségvállalással. De honnan ismerhetjük fel, kivel van dolgunk? Valóban rendelkezik a közvetítő engedéllyel és szakmai tapasztalattal? Tudja pontosan, milyen jogi kötelezettségek terhelik az eladót és a vevőt? Segít a szükséges dokumentumok előkészítésében, vagy mindent az ügyfélre hárít? Ismeri a társasházi háttéradatokat, a közös költség, a felújítási alap, vagy a közgyűlési határozatok jelentőségét? Képes objektíven megítélni egy ingatlan reális piaci értékét, vagy csupán az eladó elvárásait visszhangozza? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője tart előadást a témában.

Digitális korszakba lépett a THT – online szakmai hálózat és mesterséges intelligencia a társasházak szolgálatában 2025. november 11.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.


Tartós partnerség a tulajdonos és az állam között: mintaprogram üres lakások bevonására 2025. november 10.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.

„Égig érő fű”: újra pályázhatnak a társasházak belső udvaruk zöldítésére 2025. november 10.
A Fővárosi Önkormányzat 2025-ben ismét meghirdette az Égig érő fű programot, amelynek célja, hogy a budapesti társasházak belső udvarai zöld, közösségi terekké váljanak. Az idén megduplázott, 80 millió forintos keretösszegből a főváros a legsűrűbben beépített városi területek zöldfelületi arányát szeretné növelni - a társasházak aktív részvételével és önrészvállalásával.

Az ingatlaniroda egy olyan vállalkozás, ahol a tudás nagyon gyorsan megtérül 2025. november 7.
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat

Kéményfelújítás és hitelfelvétel – ki fizet és miért? 2025. november 7.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lomok, beázás, pereskedés – egy társasházi pince esete 2025. november 6.
A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Hova építsünk? Európa egyik legnagyobb lakáspiaci kérdése 2025. november 6.
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek.

Energiaközösség társasházban: szabályok, tapasztalatok, akadályok 2025. november 5.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

A tulajdon múltja és a lakhatás jövője – Nemzetközi Ingatlannap Belgrádban 2025. november 4.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.

Ahol beszélgetnek, ott felújítanak – társasházi mintaprojekt tanulságai 2025. november 3.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Középosztály, idősek, elöregedő házak – hogyan reagálhat az uniós politika? 2025. október 31.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.