Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

A maximumra emelték a távhő hatósági árát 2012. január 21.
Szinte minden városban a távhőszolgáltató a maximális mértékben, 4,2 százalékkal emelte a távhőszolgáltatás nettó árát 2012. január elsején - derül ki abból a körképből, amelyet az MTI helyi tudósítói készítettek.
4 400 HUF Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben Érdekel →
A nemzeti fejlesztési miniszter december végén hozott rendelete szerint a távhőszolgáltatásban az áremelés nem lehet nagyobb, mint a 2011. március 31-én alkalmazott, általános forgalmi adót nem tartalmazó, tehát nettó díj 4,2 százaléka. Ez minősül a legmagasabb hatósági árnak - áll a rendeletben. A távhőszolgáltatás díját 2011. március 31-én befagyasztották. A döntően önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatók - amelyek választ adtak az MTI kérdésére - többnyire veszteségekről számoltak be a múlt évről, illetve azt mondták, hogy várhatóan 2012-ben is így lesz. A távhőszolgáltatás díja az alapdíjból és a hődíjból áll, és ahol van, ott meg kell fizetni a melegvíz-szolgáltatás árát is. A 4,2 százalékos áremelés Dunaújvárosban például azt jelenti, hogy egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás éves távfűtési költsége 161.796 forintról 168.591 forintra emelkedett. Németh Tünde, a helyi önkormányzat szóvivője az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a költségeket csökkentheti ha - megfelelő berendezés esetén - a fogyasztó a felhasználás arányában fizet. Székesfehérvárott 4-5 ezer forinttal növekszik egy átlagos távfűtéses lakás költsége a 4,2 százalékos emelés miatt. A 20 ezer lakást és 630 közületet ellátó, az önkormányzat tulajdonában lévő Széphő Zrt. vezérigazgatója, Fónad Csaba az MTI-nek szólt arról, hogy az áremelés miatt várhatóan kismértékben nő a díjhátralék nagysága a jelenlegi mintegy 300-400 millió forinthoz képest. A miskolci Mihő, amely szintén önkormányzati tulajdonú cég, 32 ezer lakást és ezer közületi felhasználót lát el. A társaság ügyvezető igazgatója, Nyíri László közlése szerint egy átlagosnak mondható 137 légköbméteres lakás költsége 208.677 forintról 217.441 forintra emelkedik. Nyíregyházán a 16 ezer lakást figyelembe véve 5.719 forinttal, 199.801 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége. Ez 2,9 százaléknak felel meg, mert a távhőszolgáltató csak a hődíjat tervezi emelni, az alapdíjat nem. Mátészalkán éves szinten nyolcezer forintos többletköltséggel számolhatnak a távfűtést igénybe vevők a 4,2 százalékos áremelés miatt. Mátészalkán például az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató az előzetes adatok szerint nullszaldós gazdálkodást ért el 2011-ben - tájékoztatott Dankó Attila, a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője. Szeged az áremelés mértékét tekintve kivétel, ott 4,1 százalékos emeléssel számolhatnak azok, akikre a hatósági ár érvényes. A használati meleg víz víz- és a csatornadíját nem számolva itt az átlagos lakás távfűtési költsége évi nettó 169.920 forint helyett 176.880 forint lesz az idén. Az 51 százalékban önkormányzati, 49 százalékban magyar szakmai befektetők tulajdonában lévő Szegedi Hőszolgáltató Kft. - az igazgató, Básthy Gábor közlése szerint - a múlt évet veszteséggel zárta, és a jelenlegi feltételek mellett az ideit is azzal fogja. Szentes más szempontból kivétel, mert a városban a távhőszolgáltatáshoz mindössze 3 százalékban használnak fel földgázt, 97 százalékban geotermikus energiát. A városban az átlagos lakás távfűtése és a melegvíz-szolgáltatás 106 ezer forintba kerül az idén, mindössze négyezer forinttal több a tavalyinál. Sopronban még nem döntöttek az árváltozásról. Győrben éves szinten 7.248 forinttal emelkedik a távhőért fizetendő díj egy átlagos méretű lakás esetében, de hogy mennyire, azt nem közölték. Az előzetes adatok szerint - a saját tulajdonú erőműnek köszönhetően - a távhőszolgáltató nem volt veszteséges Győrben. Pécsett a távhő-szolgáltató a hatósági árat 4,2 százalékkal emelte meg január elsején, az e körön kívüli fogyasztóknak pedig 10,2 százalékkal emelkedett a szolgáltatás díja. Ebben a városban az átlagos, 52 négyzetméteres lakás fűtési költsége 5.675 forinttal bruttó 141 ezer forintra emelkedik. Szombathelyen az átlagos lakás távhőszolgáltatási díja összesen 149.407 forint lesz az idén, szemben a múlt évi 143.748 forinttal. A 75 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató 2011-ben jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni - mondta Harrach Tibor, a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője az MTI-nek. Debrecen az a város, ahol a hatósági áras fogyasztóknak nagyobb mértékben emelkedett az ár, mint azoknak, akiknek nem hatósági áras a szolgáltatás - közölte Hernyák Imre, a Debreceni Távhőszolgáltató Zrt. értékesítési igazgatója az MTI-vel. A hőszolgáltató - az üzleti szféra felé történt nyitás miatt - évek óta nyereséges, de a 2012-ben bevezetett, a bruttó eszközérték két százalékát jelentő korlát miatt a múlt évi 400 millió forint profit helyett csak 200 millió forinttal számolhat. Tatabányán 186.782 forintról 194.626 forintra emelkedik az átlagos lakások éves távfűtési költsége. A szolgáltató, a Komtávhő Zrt. 51 százalékban önkormányzati tulajdonban van, s az előzetes adatok szerint 2011-ben nem volt veszteséges. Kecskeméten egy átlagos méretű lakás esetében a 4,2 százalékos emelés havi 500-1000 forint költségnövekedést jelent. Az önkormányzat kisebbségi és az EDF Démász többségi tulajdonában lévő Termostar Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy mindössze 5-10 millió forint nyereséggel zárja 2011-et a társaság. Kazincbarcikán a múlt évi bruttó 185.943 forintról 193.744 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége. Budapesten az átlagos lakásméretet tekintve nettó 197.037 forintról nettó 205.312 forintra nőtt a távfűtés díja. Ez áfával együtt 215.558 forintot jelent, míg tavaly a bruttó 206.888 forint volt az összes költség. Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ, a BVK Holding Zrt. szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emelés éves szinten 8.688 forint terhet jelent az átlagos fogyasztónak.

A maximumra emelték a távhő hatósági árát

2012. január 21.

Szinte minden városban a távhőszolgáltató a maximális mértékben, 4,2 százalékkal emelte a távhőszolgáltatás nettó árát 2012. január elsején - derül ki abból a körképből, amelyet az MTI helyi tudósítói készítettek.

4 400 HUF

Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben

Érdekel →

A nemzeti fejlesztési miniszter december végén hozott rendelete szerint a távhőszolgáltatásban az áremelés nem lehet nagyobb, mint a 2011. március 31-én alkalmazott, általános forgalmi adót nem tartalmazó, tehát nettó díj 4,2 százaléka. Ez minősül a legmagasabb hatósági árnak - áll a rendeletben. A távhőszolgáltatás díját 2011. március 31-én befagyasztották.

A döntően önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatók - amelyek választ adtak az MTI kérdésére - többnyire veszteségekről számoltak be a múlt évről, illetve azt mondták, hogy várhatóan 2012-ben is így lesz.

A távhőszolgáltatás díja az alapdíjból és a hődíjból áll, és ahol van, ott meg kell fizetni a melegvíz-szolgáltatás árát is.

A 4,2 százalékos áremelés Dunaújvárosban például azt jelenti, hogy egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás éves távfűtési költsége 161.796 forintról 168.591 forintra emelkedett. Németh Tünde, a helyi önkormányzat szóvivője az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a költségeket csökkentheti ha - megfelelő berendezés esetén - a fogyasztó a felhasználás arányában fizet.

Székesfehérvárott 4-5 ezer forinttal növekszik egy átlagos távfűtéses lakás költsége a 4,2 százalékos emelés miatt. A 20 ezer lakást és 630 közületet ellátó, az önkormányzat tulajdonában lévő Széphő Zrt. vezérigazgatója, Fónad Csaba az MTI-nek szólt arról, hogy az áremelés miatt várhatóan kismértékben nő a díjhátralék nagysága a jelenlegi mintegy 300-400 millió forinthoz képest.

A miskolci Mihő, amely szintén önkormányzati tulajdonú cég, 32 ezer lakást és ezer közületi felhasználót lát el. A társaság ügyvezető igazgatója, Nyíri László közlése szerint egy átlagosnak mondható 137 légköbméteres lakás költsége 208.677 forintról 217.441 forintra emelkedik.

Nyíregyházán a 16 ezer lakást figyelembe véve 5.719 forinttal, 199.801 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége. Ez 2,9 százaléknak felel meg, mert a távhőszolgáltató csak a hődíjat tervezi emelni, az alapdíjat nem.

Mátészalkán éves szinten nyolcezer forintos többletköltséggel számolhatnak a távfűtést igénybe vevők a 4,2 százalékos áremelés miatt. Mátészalkán például az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató az előzetes adatok szerint nullszaldós gazdálkodást ért el 2011-ben - tájékoztatott Dankó Attila, a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője.

Szeged az áremelés mértékét tekintve kivétel, ott 4,1 százalékos emeléssel számolhatnak azok, akikre a hatósági ár érvényes. A használati meleg víz víz- és a csatornadíját nem számolva itt az átlagos lakás távfűtési költsége évi nettó 169.920 forint helyett 176.880 forint lesz az idén. Az 51 százalékban önkormányzati, 49 százalékban magyar szakmai befektetők tulajdonában lévő Szegedi Hőszolgáltató Kft. - az igazgató, Básthy Gábor közlése szerint - a múlt évet veszteséggel zárta, és a jelenlegi feltételek mellett az ideit is azzal fogja.

Szentes más szempontból kivétel, mert a városban a távhőszolgáltatáshoz mindössze 3 százalékban használnak fel földgázt, 97 százalékban geotermikus energiát. A városban az átlagos lakás távfűtése és a melegvíz-szolgáltatás 106 ezer forintba kerül az idén, mindössze négyezer forinttal több a tavalyinál.

Sopronban még nem döntöttek az árváltozásról.

Győrben éves szinten 7.248 forinttal emelkedik a távhőért fizetendő díj egy átlagos méretű lakás esetében, de hogy mennyire, azt nem közölték. Az előzetes adatok szerint - a saját tulajdonú erőműnek köszönhetően - a távhőszolgáltató nem volt veszteséges Győrben.

Pécsett a távhő-szolgáltató a hatósági árat 4,2 százalékkal emelte meg január elsején, az e körön kívüli fogyasztóknak pedig 10,2 százalékkal emelkedett a szolgáltatás díja. Ebben a városban az átlagos, 52 négyzetméteres lakás fűtési költsége 5.675 forinttal bruttó 141 ezer forintra emelkedik.

Szombathelyen az átlagos lakás távhőszolgáltatási díja összesen 149.407 forint lesz az idén, szemben a múlt évi 143.748 forinttal. A 75 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltató 2011-ben jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni - mondta Harrach Tibor, a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetője az MTI-nek.

Debrecen az a város, ahol a hatósági áras fogyasztóknak nagyobb mértékben emelkedett az ár, mint azoknak, akiknek nem hatósági áras a szolgáltatás - közölte Hernyák Imre, a Debreceni Távhőszolgáltató Zrt. értékesítési igazgatója az MTI-vel. A hőszolgáltató - az üzleti szféra felé történt nyitás miatt - évek óta nyereséges, de a 2012-ben bevezetett, a bruttó eszközérték két százalékát jelentő korlát miatt a múlt évi 400 millió forint profit helyett csak 200 millió forinttal számolhat.

Tatabányán 186.782 forintról 194.626 forintra emelkedik az átlagos lakások éves távfűtési költsége. A szolgáltató, a Komtávhő Zrt. 51 százalékban önkormányzati tulajdonban van, s az előzetes adatok szerint 2011-ben nem volt veszteséges.

Kecskeméten egy átlagos méretű lakás esetében a 4,2 százalékos emelés havi 500-1000 forint költségnövekedést jelent. Az önkormányzat kisebbségi és az EDF Démász többségi tulajdonában lévő Termostar Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy mindössze 5-10 millió forint nyereséggel zárja 2011-et a társaság.

Kazincbarcikán a múlt évi bruttó 185.943 forintról 193.744 forintra emelkedik egy átlagos távfűtéses lakás költsége.

Budapesten az átlagos lakásméretet tekintve nettó 197.037 forintról nettó 205.312 forintra nőtt a távfűtés díja. Ez áfával együtt 215.558 forintot jelent, míg tavaly a bruttó 206.888 forint volt az összes költség. Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ, a BVK Holding Zrt. szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emelés éves szinten 8.688 forint terhet jelent az átlagos fogyasztónak.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

200 019 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

További híreink

Épületenergetika komplex szemmel (x) 2026. április 20.
A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást.

Szórakozóhely zaja a társasházban: mit tehet a közös képviselő és mit a lakók? 2026. április 23.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”

Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.


Stabil háttér, rugalmas megoldások (x) 2026. április 24.
A társasházak biztosítása ma már jóval többről szól, mint az alapvető vagyonvédelemről. A műszaki fejlődés, az energiatudatos megoldások terjedése és a lakóközösségek növekvő elvárásai új szintre emelik az ingatlanbiztosítások szerepét. Ebben a változó környezetben az Allianz Hungária továbbra is meghatározó szereplője a társasházi lakásbiztosítási piacnak és a frissen megújított társasház-biztosítási termékünk mind szolgáltatásban, mind díjazásában újat hozhat leendő ügyfeleinknek.

Mit jelent a társasházi építményi jog az új építésű házaknak? 2026. április 23.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.

Két épület, egy társasház - mit kell tudni az elkülönített gazdálkodásról? 2026. április 22.
Egy olvasói levél egy viszonylag gyakori, mégis sok bizonytalanságot hordozó működési modellre kérdez rá: mi történik akkor, ha egy társasházon belül az elkülönülő épületek a gyakorlatban külön gazdálkodnak, miközben jogilag egy társasházat alkotnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.

Vége az otthonfelújítási programnak – mi jön ezután? 2026. április 21.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig.

Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.

Ha drága a lakás, kevesebb a gyerek? 2026. április 16.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.

Parkolás Budapesten: kerületi megoldások, rendszerszintű problémára 2026. április 15.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.

Felújítási alap vagy eseti befizetés? Melyik modell véd jobban? 2026. április 14.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?

Mennyit ér valójában a közös képviselői munka? – Töltse ki a kérdőívet! 2026. április 13.
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.

Ingatlanközvetítővel vagy anélkül? Hogyan különböztessük meg a szakértőt az amatőrtől? 2026. április 17.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.

Leáll az 5+5 milliós otthonfelújítási program Budapesten és nyolc megyében 2026. április 15.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.

Új rendelet gyorsítja az Otthon Start lakásépítéseket 2026. április 10.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.

A közös képviselőn is múlhat, mennyit ér egy társasházi lakás 2026. április 10.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

Lakásárak Európában: Magyarország ismét az élmezőnyben, Finnország a másik véglet 2026. április 9.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.

Közös képviselőt keres egy társasház Balatonföldváron 2026. április 6.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.